Back to top

A Trichinella-fertőzöttség jelen van, de a terjedését megakadályozzák

A NÉBIH szerint a vadon élő állatoknál a Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul. Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani. De a háztáji (vad)húsfeldolgozás kockázatos.

Nem csak az afrikai sertéspestis (ASP) az egyetlen olyan betegség, ami a vad- és a sertésállományban előfordulhat. Néhány hete jelent meg a bama.hu-n, hogy 2019. január 15-én a kormányhivatal szakemberei nagyfokú a Trichinella-fertőzöttséget észleltek egy Baranya megyéből származó vaddisznóban. Mivel senkinek sem hiányzik az ASP-hez hasonló újabb vész, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a nak.hu érdeklődésére elmondta, hogy ennek (újbóli) felbukkanása mit jelent, mit okozhat, illetve, hogyan lehet megakadályozni az elterjedését. A NÉBIH tájékoztatása szerint

trichinellosist egy parazita okozza. Hazánkban három Trichinella-faj (Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis) fordul elő és okozhat fertőzöttséget.

Közülük a Trichinella spiralis olyan fonálféreg, amely valamennyi gerinces fajban megtelepedhet, de legfogékonyabb iránta a sertés, a rágcsálók (patkány, egér) és az ember. A fertőzés forrása mind embernél, mind állatoknál, minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény (füstölt, pácolt). Az ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg.

Mint a hatóság a nak.hu érdeklődésére elárulta, a fertőzöttség nemcsak Baranya megyében, hanem az ország legtöbb megyéjében előfordul, bár gyakorisága megyénként eltérő.

A NÉBIH 2006 óta zajló adatgyűjtése alapján általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött, emiatt a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell figyelni.

A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka fertőzött Trichinella-fajokkal. Vaddisznóban az 2015 és 2018 között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget.

Mivel a fertőzésre fogékony a sertés is, a NÉBIH megnyugtatásul közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes munkájának köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől. Azonban – tették hozzá – a parazita szórványosan háztáji sertésekben előfordulhat: az elmúlt tíz évben mindössze egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még 2009-ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen.

A Magyar Állattenyésztők Lapjában 2015-ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson a helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el, és mint kiderült, vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék volt a kiváltó ok. Ennek kapcsán a NÉBIH leszögezte:

a fertőzés forrása sertéseknél is a Trichinella-fertőzött nyers hús. Emiatt meg kell akadályozni, hogy a sertések a vadon élő állatok tetemeihez hozzáférjenek.

Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására.

A hatóság megemlítette, hogy itthon is – a fogyasztási trendek átalakulásának megfelelően – növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek, így a természetes módon tartott sertésekből – főleg a mangalicákból – készített termékek iránt.

A NÉBIH szerint a mangalica fajtájú állatok azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek betudhatóan jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a zárt (pl. nagyüzemi) körülmények között tartott sertések.

A hatóság kiemelte, amennyiben az ilyen módon tartott sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket (sonkát, kolbászt) készítenek az állatokból, az komoly veszélyt jelent a fogyasztóra nézve.

Ami pedig a védekezést illeti: NÉBIH kiemelte, a házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott. Aki biztos akar lenni abban, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését.

Hozzátették, a parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos – 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó – sütés, főzés illetve fagyasztás (-15 fokon, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul.

A hivatal szerint minderre a házi kolbásztöltés idején, a nyers hús kóstolgatásakor érdemes erre gondolni!

A NÉBIH bevezetett és rendszeresített hatósági intézkedéseket a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében. Mint közölték, Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány alkalommal történik vaddisznó-mintákból. A vágóhidakon levágott minden egyes sertésnél, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot – ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. Így, jegyezték meg, fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó. (További részletek a védekezésről itt.)

Az említett állatorvosi tanulmány szerint „a trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő.

A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget”.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.