A Lenti Erdészet erdőállományai az Alsó-Őrség, Göcseji-dombság, a Kerka-Mura-sík és az Alsó-Kemeneshát erdészeti tájrészletekben találhatók. A jelenlegi erdőképet a 19–20. századforduló éveinek erdősítései alapozták meg.
Az erdők sokszínűségét a Kerka-menti kőriselegyes-kocsányos tölgyesek, a lombelegyes erdei fenyvesek, a gyertyános-kocsányos tölgyesek és a bükkösök adják. Az erdei fenyő 34 százalékos elegyaránnyal fő-, illetve elegyfafajként fordul elő. Erdőállományai kiemelkedő minőségűek, rönkjéből asztalosipari áruk, nyílászárók készülnek, tetőszerkezetek, faházak épülnek. A tölgyek aránya 29, a bükké 11 százalék, a gyertyán mindenütt előfordul, az erdők jellemzően elegyesek. Az erdőterület meghaladja a 15 600 hektárt, az élőfakészlete pedig mintegy 5 millió köbméter.
Évenként 90 000 köbméter vastagfát termelnek ki, a 7000 köbméter apríték számos háztartás, intézmény energiaellátását biztosítja.
Az erdészet feltártságának része az iparvasút is, mely napjainkban turisztikai feladatokat is ellát. A működtetője azonban nem a Lenti, hanem a Bánokszentgyörgyi Erdészet.
Az erdészet kezelésében van a fokozottan védett hajdani Szentgyörgyvölgyi szálalóerdő, mely a régi paraszti szálaló gazdálkodás eredménye. A legeltetés és avargyűjtés elmaradásával erdeifenyő-állományait lombos fafajok váltják fel. Létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Palotay István erdőmérnök, emlékét a helyszínen emlékkő őrzi.
Az erdőgazdálkodással, faanyagtermeléssel összhangban kiemelt figyelmet fordítunk a természeti értékek védelmére és fejlesztésére. A jogi korlátokon túl folyamatos a kapcsolat a természetvédelmi munkatársakkal, minden fakitermelés előtt közösen jelölik ki az odvas fákat, fészkeket, védettnövény-telepeket.
Az erdészet harmada, több mint 5000 hektár erdőterület Natura 2000 védettség alatt áll. A biológiai sokszínűség növelése, a jelölőfajok és társulások fennmaradása érdekében mikroélőhelyeket, hagyásfákat hagynak vissza. Az erdőtervezés során emelték a vágáskort, a fakitermelések után előírt mennyiségű holtfa marad, virágzási időben a fakitermelési munkák szünetelnek.
Védett területek
A kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően Zala megye ezen részén is gazdag és változatos az élővilág. Számos védett növény- és állatfaj él az erdészet működési területén. Láthatunk cikláment, kakasmandikót és kockás liliomot, kora tavasszal nyíló tavaszi tőzikét és hóvirágot.
Az erdőt májustól októberig, nagyobb esők után ellepik a gombászók. Számos ehető gombafaj tenyészik a területen: vargánya, ehető galambgomba-fajok, rókagomba, őzlábgomba, fenyvesekben rizike és a fodros káposztagomba. Évente néhány alkalommal az erdészet is szervez gombaismereti túrákat, melyhez a környékbelieken kívül turisták is szívesen csatlakoznak.
Az erdészet több mint 20 ezer hektáros vadászterületet kezel. Az olgamajori és a pusztaapáti vadászházak nagyobb csoportok fogadására is alkalmasak. A vadállomány kiemelkedő minőségű, a terület nagy része gímszarvas génrezervátum.
Fűrészáru és pellet
Az első világháború után fölértékelődtek a határon belül maradt erdők, megszűnt a korábban Ausztriával közös vámterület, a Bethlen-kormány támogatta az ipari fejlesztéseket. Az erdőben gazdag Zalában 1922-ben megalakult a Kerka-völgyi Faipari Részvénytársaság, s ezzel egy időben elkezdődött a Lenti Fűrészüzem tervezése és kivitelezése.
A faanyagot a területet átszelő, Alsólendvára induló vasútvonal szállította. A részvénytársaság és a fűrészüzem létrehozója, tervezője és kivitelezője Lámfalussy Sándor erdőmérnök, az Esterházy-hitbizomány erdőmestere volt, az üzemhez csatlakozó 760 milliméter nyomtávú vasútvonal pedig Barlai Ervin munkáját dicséri. A termelés 1923 májusában kezdődött meg 120 munkással. Az üzemet 1970-től működteti a Zalaerdő.
Az 1980-as évek közepén 80 000 köbméter rönköt feldolgozó fűrészüzem jelenleg csupán 14 000 köbméter rönköt fűrészel. A fűrészáru alapanyagát – a tölgy és a bükk fűrészrönköt – az FSC-minősítéssel rendelkező Zalaerdő Zrt. biztosítja. A feldolgozott rönk alapanyag értékét az 55 fővel dolgozó üzem megduplázva, fűrészáruként értékesíti.
Az üzemben 2009-től pellet is készül, amely nem más, mint fűrészporból és faforgácsból nagy nyomáson összepréselt tüzelőanyag, amelynek kizárólag a fában található lignin a kötőanyaga. A tűzifánál alacsonyabb nedvességtartalmú, ezért hatásfoka magasabb.
Nem borítja fel a szén-dioxid-körforgást, hiszen égetésekor ugyanannyi üvegházhatást okozó gáz szabadul fel, mint amennyit már megkötött a fa, illetve mint amennyi a természetes korhadásával is a légtérbe kerülne. 3000 tonna feldolgozott fűrészporból 2500 tonna pellet készül. A lenti üzemben gyártott 6 milliméter átmérőjű, 1-3 centiméter hosszú, kiváló minőségű fapelletet speciális pelletkazánokban, illetve légfűtéses vagy központi fűtésre köthető pelletkandallókban használhatjuk.
Kirándulóhely a szlovén-magyar határonImmár tizennégy éve, hogy megnyílt a határ a vasfüggöny által elválasztott hetési táj két települése, a szlovéniai Zsitkóc és a magyarországi Bödeháza között. Ennek apropójából adták át 2014-ben a falvak között elhelyezkedő Hetési Barátság Parkot, amelynek hazai része a Zalaerdő Zrt. által kezelt erdőterület. A park mára új arcot öltött, régi és újonnan köttetett barátságoknak állít emléket, és az ott lakó közösség erejét, összetartozását is mutatja. A kedvelt kirándulóhely rendezvényeknek is otthont ad. Tartottak már születésnapot, malacsütést, megrendezték az Összetartozás Napját, rendszeresen érkeznek kerékpáros csoportok és bakancsos turisták, hogy megismerkedjenek a vasfüggöny történetével és a hetési hagyományokkal. A szlovén és a magyar vadászok évek óta ott tartják közös évzáró rendezvényüket. A Zalaerdő Zrt. ez év elején új pihenőhelyet létesített a parkban a Go in Nature projekt keretein belül. |
Tavaszi, őszi színpompa
A Vadvirág tanösvény Natura 2000-es védettség alatt álló, parkerdő rendeltetésű ligeterdőn keresztül vezet Lenti határában. Nevét onnan kapta, hogy a tavaszi lombfakadás előtt szinte minden talpalatnyi helyet virágzó növények szőnyege borít be.
A parkerdő jellemző erdőtársulása a tölgy-kőris-szil (más néven keményfás) ligeterdő, mely a nagyobb vízfolyásaink, így a Kerka folyó árterét is követő többletvízhatás alatt álló erdőtársulás. Jellemzően évi néhány hetes elöntést kap, a talajvízszint a gyökérzónában ingadozik. A magas táp- anyagtartalom miatt jelentős méretű, tömegű és minőségű faállományok jönnek létre.
A fölső lombkoronaszintben jellemző fafajok a kocsányos tölgy, a magas és a magyar kőris, illetve a szilfavész miatt igencsak megfogyatkozott vénic és mezei szil. Kísérő fafajként a második koronaszintben előfordul a mezei juhar, a zselnicemeggy, a gyertyán, valamint a vadalma és a vad- körte. Régi patakmedrek, holtágak mentén a mézgás éger és az idegenhonos amerikai kőris jelenik meg. Cserjeszintje is fajokban gazdag, az idős, kiritkult faállományok alatt szinte áthatolhatatlan falat képez a vörösgyűrű som, a galagonya, a kökény és a fekete bodza együttese. Mélyebb fekvésű területeken hamvas szeder borítja a talajt, a törzsekre borostyán kúszik fel.
Lukács Ferenc, Lukács István, Steyer Edina
Zalaerdő Zrt.