Back to top

Ködös Albion – ugrás az ismeretlenbe?

Nem oszlik, sőt inkább egyre sűrűbb a Londont borító legendás köd. A brit parlament példátlan többséggel utasította el január közepén az immár két éve formálódó, az Európai Unióból való kilépésnek szervezett keretet adó, a kilépés feltételeit megfogalmazó megállapodástervezetet. Az ellenzék túl puhának, a kormánypártiaknak pedig túl keménynek találták az Európai Bizottság konszenzusát bíró menetrendet.

A brit parlament elé benyújtott tervezet látványos felrúgása csúfos vereség volt Theresa May miniszterelnök számára, kis híján belebukott az elutasítást követő bizalmatlansági szavazásba. A messze földön híres londoni köd tehát rátelepedni látszik a brit belpolitikára.

Bár nem látni a jövőbe, de a végkifejlet vészesen közeleg, és előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül zuhanhat ki március végén az Európai Unióból. Az sem kizárt – bár a kormányfő tagadja –, hogy újabb népszavazásra kerül sor, ami akár vissza is fordíthatja a 2016. júniusi referendummal megkezdett kilépési folyamatot, visszakozásra késztetve a de­­mokrácia útvesztőiben eltévedni látszó szigetországi politikai elitet.

A kitárgyalt, nagy energiákat felemésztő, majd’ félezer oldalas brexit-meg­állapodás­tervezeten – legalábbis a szavak szintjén – az EU nem kíván változtatni, és a kilépés két éve rögzített határidején (2019. március 29.) sem óhajt lazítani.

A dolog pikantériájához tartozik, hogy a határidő esetleges módosítása azzal a veszéllyel járna, hogy a májusban esedékes EP-választásokon a britek még teljes jogú EU-tagországként vennének részt, azzal az értelmetlen teherrel a nyakukon, hogy a pártok EP-listás képviselőinek kiválasztása érdekében még egy népszavazást kellene rendezniük.

Ha azt hisszük, hogy a brit politikai patthelyzet nem érint minket különösebben, meglehetősen nagy tévedésben vagyunk, mert igenis szerteágazó problémahalmazról van szó.

Az új – a britek kiválása miatt szűkebbre szabott – hétéves uniós költségvetés, mint a legkomolyabb konzekvencia mellett ugyanis az Egyesült Királyságban munkát vállaló és életvitelszerűen ott élő, jelentős számú magyar munkavállaló és családjaik jövője is okot ad az aggodalomra. Emellett a magyar kormány is elveszítené egy fontos partnerét a független nemzetek Európáját támogató, az Európai Egyesült Államok vízióját el­­lenző törekvésében.

Az agrárpolitikára rátérve, meglehetősen kevés szó esik manapság arról, hogy egy rossz egyezség vagy rendezetlen kilépés következtében a magyar agrárgazdaság egy rendkívül dinamikusan fejlődő, reményteljes exportpiacát ve­­szítheti el. A britek kiválásának ezen aspektusáról a számok nyelvén is érdemes megosztani néhány szempontot a külkereskedelmi folyamatokkal ke­­vésbé foglalkozó agrárszakemberekkel, annál is inkább, mi­­vel a Nagy-Britanniába irányuló agrárkivitelünk 2010 óta a bő másfélszeresére nőtt, ami felértékelte a brit piacot az unión belüli kereskedelmi partnereink között (ábra).

Élelmiszergazdasági exportunk az Egyesült Királyságba 2010 és 2015 között, majd 2016 és 2017 között dinamikusan bővült, miközben a brit importunk inkább stagnált, mint növekedett. Az egyenleg 2016-ig nőtt, majd enyhe csökkenésnek indult. A 2017-2018. évi 1-10. havi adatok szerint azonban újabb lendületet vett kétoldalú agrár-külkereskedelmünk: mind a kivitel, mind a behozatal, mind az egyenleg nőtt. Az élelmiszergazdasági export 204,6-ról 227,5 millió euróra, az import 91,5-ről 99 millió euróra bővült, az egyenleg pedig 113-ról 128,5 millió euróra emelkedett. Az export 11,2 százalékkal, az import 8,1 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 14 százalékkal bővült. Ha az összességében 2 százalékhoz közeli időarányos agrárexport-csökkenéshez viszonyítjuk brit piacunk 11,2 százalékos exportbővülését, akkor igencsak prosperáló piacról beszélhetünk.

Megkockáztatható az a kijelentés is (1. táblázat), hogy

2018-ban egyetlen uniós piacunk sem fejlődött olyan lendülettel, mint a brit.

Van tehát miért aggódnunk, ha a március 29-ei kilépési határidő vészes közelségét és a rendezetlen kilépés irányába mutató fejleményeket nézzük. Van vesz­tenivalónk még akkor is, ha a brit piac a legjelentősebb agrárkülpiacaink sorában még a leggyorsabban bővülő agrárkülpiacként is „csak” a 10. legjelentősebb exportpiacunk a maga 3,1 százalékos részesedésével.

Brit exportunk szerkezetének részletei is figyelmet érdemelnek, ugyanis az összességében jelentősnek mondható időarányos exportbővülés mögött nem egy-egy feldolgozatlan mezőgazdasági termék exportjának meglódulása áll, hanem zömében feldolgozott termékek meglehetősen széles köre. A termékcsoportok szintjén vizsgálva a 2017–2018. 1–10. havi folyamatokat a 2. táblázat adatait érdemes ki­­emelni.

További részletekkel is szolgálva az export bővülését mutató termékkörökön belül, az időarányos export belső összefüggéseiről az alábbiak mondhatók:

  • a bővülő exportot mutató termékcsoportok legjelentősebbje (36,8 millió eurót), a teljes időarányos brit exportunk 16,2 százalékát adó élelmiszeripari melléktermékek gyűjtőkategóriában a kivitel 85 százalékát adó állati tápok mennyisége 21 százalékkal bővült;
  • a 22,6 millió euró értékben exportált zöldségfélék termékcsoport meghatározó há­­nyadát (85%) kitevő fagyasztott zöldségek kivitele 1 százalékkal bővült, vagyis 26 ezer tonnára nőtt az exportunk belőlük;
  • a dohánytermékek 21,2 millió euróra duzzadó, az előző év azonos időszakához képest közel az ötszörösére növekvő exportja mögött – elenyészően kis hányadot leszámítva – ma­gas fokon feldolgozott termékek állnak: szivarok, szivarkák és cigaretták képezték kivitelünk szinte teljes egészét;
  • a húsok és húskészítmények 19,4 millió eurós árbevételt hozó exportjának közel 40 százalékos bővülése mögött a baromfihús 13,6 millió eurót hozó kivitelének 56,3 százalékos és a sertésexport 18,6 százalékos bővülésével 5,2 millió eurót elérő bevétel húzódik meg;
  • a 13,2 millió euró értékben exportált italokon belül kiemelt jelentősége van a 22 százalékkal bővült borexportnak, hiszen a termékcsoport kivitelének közel 67 százalékát palackozott boraink tették ki. Ennek ellenére a növekmény tekintetében kétségtelenül a bioetanol-exportnak dukál az első hely, mivel a kivitelünk közel megháromszorozódott, és értéke a korábbi 783 ezer euróról 2,2 millió euróra nőtt.

A bővülő exportú termékcsoportok nö­­vekményt mutató indexei önmagukért beszélnek. Az ehhez fogható piacbővülés párját ritkítja külpiacaink palettáján. Tehát e tekintetben is van, illetve volna min aggódnunk a ködös jövőt illetően.

A stagnáló vagy csökkenő ex­­portú termékkörök között:

  • a legjelentősebb nagyságrendet egy közel 13 százalékos exportrész­arányú, szerteágazó termékkört magába foglaló, magasan feldolgozott termékcsoport, az úgynevezett különböző ehető élelmiszerkészítmények kép­viseli, amelyekből mintegy 8 százalékkal csökkent a kivitelünk. Ennek hátterében elsősorban fagylalt- és jégkrémexportunk értékének 9-ről 7 millió euróra, azaz 20 százalékot meghaladó csökkenése húzódik meg. Az egyéb élelmiszerkészítmények kivitele viszont mintegy 10 százalékos bővülést mutat, elérte a 10,5 millió eurót;
  • a húsételek 25,6 millió eurós exportja is közel 8 százalékkal csökkent. Emögött alapvetően a legnagyobb nagyságrendet képviselő húskonzervek eyportjának mintegy 10 százalékos csökkenése (24-ről 22 millió euróra esett), valamint a kolbász- és szalámi­export 3,6-ről 3,5 millió euróra való csökkenése állt;
  • a tartósított zöldségek exportjának mintegy 6 százalékos csökkenése mögött még érdekesebb összefüggések hú­zódnak meg. A termékcsoport legjelentősebb tétele ugyanis a tartósított zöldségfélék exportjának 10,6-ról 13,7 millió euróra emelkedő értéke, azaz közel 30 százalékos bővülése volt, miközben az ugyancsak itt jegyzett gyümölcslékivitelünk – feltehetően a termelési alapok múlt évi időjárási anomáliák (kora tavaszi fagyok és aszály) miatti csökkenése hatására – a felére zuhant;
  • az 5,3 millió eurós szinten, stagnálásközeli állapotban lévő tejtermékexport is említést érdemel, hiszen a legjelentősebb tételt képező, 2,6 millió eurós árbevételt hozó sajtok kivitele ugyancsak stagnálás­közeli állapotot mutatott, de a tej- és tejszínkivitel 77, a tejsavóé pedig mintegy 33 százalékkal nőtt.

A kiemelt és a belső összetétel alakulását is sejtető összeállításból kitűnik, hogy brit kivitelünk zöme feldolgozott termékekből áll. A tét tehát e tekintetben is rendkívül nagy. Az Egyesült Királyság rendezetlen kilépésével nemcsak az EU-költségvetés csökkenne és a nettó befizető tagállamok csoportja gyengülne, hanem egy értékes és prosperáló külpiacunktól eshetünk el.

De más természetű gondok is adódhatnak, hiszen a Közösség jelenleg mintegy 500 millió fős lakossága 65 millióval csökkenne. Azonkívül egyik jelentős munkaerőpiacát is elveszítené Nagy-Britanniával a közösség, és az ott felszabaduló uniós munkavállalók hosszabb távon munkaerőpiaci gondokat jelenthetnek.

Brit oldalról nézve sem egyszerű a képlet. Ugyanis ha az Egyesült Királyság népességének összetételét nézzük, amiből 55,3 millió Anglia lakossága, 5,4 millió Skóciáé, 3,1 millió Wales-é, 1,9 millió pedig Észak-Írországé, szinte borítékolható a belső feszültség fokozódása, a szeparatista törekvések felerősödése.

Már most is tüntetések zajlanak az ír-észak-ír határon, hiszen Írország uniós tagállam maradna, és az északír békét garantáló nagypénteki egyezmény előírja a határ átjárhatóságát.

A kilépés tovább fokozhatja a nemzetiségi ellentéteket az unióból kilépő Egyesült Királyságban. Ezen túlmenően a Brit-szigeteken kívül eső Gibraltár sorsa is megpecsételődhet, hiszen a spanyolok már jelezték igényüket a hadipotenciál szempontjából igencsak kiemelt fontosságú, a Gibraltári-szoros forgalmát ellenőrizni képes, jelenleg brit fennhatóság alatt lévő félszigetre, amelynek lakossága a felmérések szerint az unión belül képzeli el a jövőjét. Mindemellett London pénzügyi központ státusa is meginogni látszik.

A brexit ellen már 2016-ban birkáik befestésével tiltakoztak az északír gazdák
A brexit ellen már 2016-ban birkáik befestésével tiltakoztak az északír gazdák

Hozzá kell tenni, hogy a brexit-folyamat 2016-os kezdete óta a brit gazdaság veszített addigi lendületéből, amit az éves GDP-növekedési adatok jól érzékeltetnek. Míg 2015-ben még 2,3 százalékkal, 2016-ban pedig 1,8 százalékkal nőtt a szigetország gazdasága, addig 2017-ben már csak 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés mértéke. Az ország GDP-je ennek ellenére még mindig igen magas – 2017-ben 2925 milliárd dollár volt, a németek és a franciák után a harmadik legnagyobb az EU-ban, mintegy tízszerese a magyarnak. Az egy főre jutó 44 300 dolláros 2017-es brit GDP a másfélszerese volt az azonos tartalmú magyar mutatónak.

A gazdasági növekedés lassulása azonban intő jel a jövőre nézve, hiszen arra utal, hogy a rendezetlen szakítás gazdasági pangást eredményezhet a szigetországban, ami további belpolitikai válságokat vetít előre.

A kereskedelmi és pénzügyi központként is az EU és a világ élmezőnyéhez tartozó Egyesült Királyság gazdasága iparilag fejlett, szolgáltatási szektorát tekintve pedig a világ élmezőnyébe tartozik, amit a GDP szerkezete is tükröz. Ugyanis amíg a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-jéhez alig 0,7 százalék, addig az iparé 20,2 százalék, a szolgáltatásoké pedig 79,2 százalék. Nálunk ezek az arányok 3,9, 31,3 és 64,8 százalék. A gazdasági fejlettség fokmérőjének is tekinthető, hogy míg az összes foglalkoztatott (33,5 millió fő) alig 1,3 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, addig a robottechnológiát magas szinten alkalmazó iparban a 15,2 százalékuk, a szolgáltatási szférában pedig 83,5 százalékuk talál munkát. A munkanélküliségi ráta 2017-ben 4,4 százalék volt, ami messze az uniós átlag alatt van. Nálunk 4,2 százalék volt 2017-ben, a 2018-as pedig az előrejelzés szerint 3,6 százalékhoz közelít.

A brit eladósodottság mértéke – bár ezt a média nem hangoztatta túlságosan – közelít az igencsak magas GDP-hez, eléri annak 90,4 százalékát, ami a G7-országcsoport sereghajtójává teszi a brit gazdaságot.

A 243 600 négyzetkilométer területű ország területének nagy részre, 71 százaléka me­­zőgazdasági terület. Ezen belül 25 százalék a szántóterületek, 45,7 százalék a rétek, legelők és 11,9 százalék az erdők aránya. A magas szinten gépesített, intenzív mezőgazdasággal bíró ország fő növénytermesztési termékei elsősorban gabonafélék, olajos magvak, zöldségfélék és burgonya, állattenyésztésében pedig erős a marha- és a juhtartás, fajsúlyos a baromfiágazat, a haltenyésztés és jelentős a tej- és a tojástermelés. Mindemellett a britek saját termelése messze elmarad az önellátáshoz szükséges szintnél, így az ország nettó élelmiszerimportőr, amit a magyar élelmiszerexport fejlődése is visszaigazol.

Tehát az Egyesült Királyság rendezetlen körülmények kö­­zött való március végi kiválása az Európai Unióból nekünk sem érdekünk, ugyanis a vámokkal és a vámadminisztrációval terhelt külkereskedelem következtében – például a gyorsan romló zöldség-gyümölcs termékek esetében – mi is piacot veszíthetünk. Egy reménykeltően bővülő piacunk léte egyik pillanatról a másikra kérdésessé válhat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly

2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.

A mezőgazdasági termelés növekedése alacsonyan tartja az árakat

A mezőgazdasági termelés növekedése viszonylag alacsonyan tarthatja az élelmiszeripari termékek árát a következő évtizedben, de nagyon sok a bizonytalanság és a kockázat - állapította meg az OECD és a FAO szokásos, évenkénti közös jelentésében, amelyben a mezőgazdaság és a halászat következő tízéves kilátásait értékelik nemzeti, regionális és globális szinten.

Továbbra is csemegekukorica nagyhatalom vagyunk

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és legjelentősebb exportőre. Tavaly közel 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részére. A hazai termelésben elterjedtek a szuperédes fajták, 70 százalékban azt vetnek; a magyar csemegekukorica-termékek 95 százalékát külföldön értékesítik. Az idei betakarítás a jövő héten kezdődik.

Ügyeljünk a tűzvédelmi szabályok betartására!

Sajnos az aratás megkezdésével megszaporodnak a tűzesetek is, melyek jellemzően egy-egy mezőgazdasági gépben, gabonatáblában vagy a tarlón keletkeznek. Pedig némi odafigyeléssel, az előírások betartásával mindezek elkerülhetők volnának.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.

A vidéki egyetemeknek küldetésük van

Július elsejével hivatalba lépett Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem új rektora. Az állatorvos végzettségű szakember, aki a Magyar Tudományos Akadémia doktora és rendes tagja, csaknem négy évtizede dolgozik Kaposváron. Mint fogalmaz, sorsa összefonódott az egyetemmel, amelytől olyan sokat kapott, hogy most ő is szeretne visszaadni ebből.

Megalakult a Nemzeti Földügyi Központ

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek az új szervezet székházában, ahol Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az NFK létrejöttét, illetve az új hivatal feladatait. Az eseményen jelen volt Nagy János, aki az átalakulással megszűnő NFA korábbi elnöke volt, s aki az új szervezet irányítója lett.