Back to top

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Már azok számára is bizonyossággá vált az éghajlat változása, akik eddig kételkedtek. Úgy látszik, hogy alkalmazkodni kell a változásokhoz: kevés csapadék mellett, mind nagyobb légköri aszály közepette, romló szerves anyag ellátottságú talajokon kell termelni. Különösen aggályos ez a legelőre alapozott állattartás esetében, hiszen mind kevesebb kaszálmányt takaríthatunk be, a jószágok is kevesebb füvet találnak a kisült legelőkön.

MMG - Miért érdemes vadpulykát tenyészteni?

 

A mára elfeledett szárazságtűrő növényeket és a korábban már alkalmazott termelési, legeltetési módokat kell újra megtalálnunk.

Mert ne feledjük gazdálkodtak, gazdálkodnak – ha szerényebb hozamokkal is – száraz körülmények között. Örök példa erre a Homokhátság. Találkoztam olyan gazdálkodóval a Homokhátságon, aki a nyári szezonban a kevés szerves anyaggal bíró, rossz vízgazdálkodású talajon is folyamatosan biztosította a zöld legelőt szabadon tartott állatai számára. Úgy tudta sorba állítani a szárazságtűrő növényeket, hogy ha az egyik már nem termett, belépett a következő zöldtömege. Nála a legeltetés alapja az ősgyep, mellette egy szakasz takarmányretek díszlett, mert ez a növény a gyökerében lévő tartalékokból kevés csapadék esetén is tudja táplálni a leveleket, amelyeket az állat legel. Mellette térdig érő amarant, vagyis a közismert disznóparéj testvére ad kitűnő legelőt. És még sorolhatjuk a zöldet adó növényeket: cirok, szudáni fű, baltacim, tarka koronafürt, olajretek, legelőrozs, facélia, mohar, szöszös bükköny, pannon bükköny és nem utolsó sorban a homoki lucerna.

Egy másik gazda a szemes cirkot előbb lekaszálta, majd mikor újra bokrosodott a növény, legeltette, sőt egy részéből szemet is tudott fogni.

A gyepkeverék mellett szemes cirok, köles, kukorica, rozs volt a tehenek és a juhok takarmánya. Volt, aki a kifagyott őszi árpára baltacimot vetett, ami négy-öt nap alatt kikelt.

Először azt hitte, hogy gyom, annyira életrevaló volt. Igaz, egynegyede később a szárazság miatt kipusztult, de a többi egy komolyabb eső után óriási zöldtömeget adott.

Akkor még nem éreztem mindezt különösen nagy dolognak, egy jól körülhatárolható kistérség, a Homokhátság növénytermesztési kultúrájának tekintettem. De most már a klímaváltozás hatására, lassan az egész ország „Homokhátság”, lesz. Ezért vettem elő a jegyzeteimet, így kapnak értelmet, egyre nagyobb jelentőséget a legelő fenntartásának és a takarmány termelésének régi-új módszerei. És így kerül új dimenzióba a gazdálkodás. Itt kiemelném a gazdálkodás fogalmát, mert lehet, hogy a mostohább körülmények egyre inkább rászorítanak bennünket arra, hogy a puszta termelés helyett gazdálkodjunk, legalább is az állatok takarmányának előteremtésében.

Lengyel Zoltán

főszerkesztő

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Pluszpénz boldog tehéntartásért

Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalata plusz pénzzel honorálja azokat a gazdákat, akik hajlandók a rendeletben előírt állatjóléti intézkedéseken túl meghatározott feltételeket is teljesíteni.

Érik a szeder az erdőben

Egy hidegfronti hullámnak köszönhetően a forró nappalokat kellemes, napos idő váltotta fel vidékünkön, de a hétvégén ismét változik az időjárás. A meteorológusok előrejelzése alapján szombaton helyenként heves esőzésre és erős szélre lehet számítani. Vasárnapra javul az idő, de a hőmérséklet 20-25 fok fölé nem emelkedik.

Tollas akrobaták a cívisvárosból

Hazánkban az 1980-as évek óta importált birminghami pergő és a debreceni pergő a két legnépszerűbb pergő fajta, meg kell azonban jegyeznünk, hogy 2005 óta folynak kísérletek a magyar pergő kitenyésztésére, amely egyedek lényegében a birminghami pergő fajtából kiválogatott és továbbtenyésztett galambok.

Hiába az ASP, nem változtak a felvásárlási árak

Az afrikai sertéspestis távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami hazánkban is problémákat okoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a hazai kiskereskedelmi áruházláncok, a vágóhidak, a sertéshús-feldolgozók és a tenyésztők részvételével soron kívüli megbeszélést kezdeményezett ennek megoldására.