Back to top

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Bár a „zoknimintázat” a rejtőzködés során valóban nem jelent előnyt, a királysiklóknak a látványos külső mégis védelmet nyújthat a ragadozók ellen. A Bates-féle mimikrinek nevezett jelenség lényege, hogy egy ártalmatlan faj – pl. egy királysikló – a vele azonos élettérben fellelhető, veszélyes fajok külsejét utánozza, és ezzel próbálja megtéveszteni ellenségeit.

Búvóhely és vizestál

A szintén az USA délnyugati államaiban és Mexikóban honos, méreggel rendelkező korallkígyók (Micrurus sp.) piros-sárgafekete gyűrűs színezetét a királysiklók kiválóan átvették, azzal az apró eltéréssel, hogy az ő mintázatuk sorrendje piros-feketesárga. Ez a szabályszerűség azonban csak az északi féltekén állja meg a helyét, Közép- és Dél-Amerikában már a pirosfekete- sárga mintázatú állatok között is találhatunk méreggel rendelkező fajokat.

A vörös királysiklók átlagos mérete mindössze 80-100 cm közöttire tehető, ami meglehetősen megkönnyíti elhelyezésüket.

26-28 °C-os nappali hőmérsékletet igényelnek, ami éjszakára 20 °C-ra is csökkenhet. Bár eredeti élőhelyük jellemzően száraz klímájú, mégis igénylik a kicsit magasabb páratartalmat, hiszen idejük nagy részét olyan búvóhelyeken, üregekben töltik, melyek a környezetükhöz képest mindig kicsit nyirkosabbak. A búvóhely egyébként e félénk állatok férőhelyének legfontosabb berendezési eleme, a vizestál mellett. A királysiklók a szabadban olykor hüllőket is zsákmányolnak, így valamilyen szinten hajlamosak lehetnek a kannibalizmusra. Ilyen esetek azonban inkább fiatal egyedeknél fordulhatnak elő, különösen akkor, ha az állatok között feltűnő méretkülönbség tapasztalható. A nagyjából azonos „súlycsoportba” tartozó kifejlett egyedeket sokan problémamentesen tartják együtt.

Eredeti élőhelyükön a hüllőevés mellett a rágcsálófészkek kifosztása jellemző rájuk. Tehát elsősorban fiatal szopós rágcsálókkal táplálkoznak.

Éppen ezért előre elpusztított egerekből álló étrendjükben inkább több és apróbb, mintsem a kevés, de nagyobb táplálékállat domináljon.

A szaporítás feltétele – téli pihenő 

Szaporításuk előfeltétele egy enyhébb, akár szobai körülmények között kivitelezett téli pihenő. Az átlagosan 5-8 tojásból kikelő kiskígyók, olykor nehézkesen kezdenek neki a táplálkozásnak. A legcélszerűbb, ha az utódokat egyesével viszonylag kicsi – búvóhellyel és vizestálkával ellátott – salátás dobozokban tartjuk. Első vedlésüket követően pedig éjszakára, a lehető legkisebb zavarással helyezzük be melléjük első eleségüket, amely minél apróbb szopósegér legyen. A királysiklók az itt bemutatott típuson kívül számos fajjal és alfajjal képviseltetik magukat, amelyek mind kifejezetten látványos küllemmel rendelkeznek. bár ezek némelyikének tartása nem egyszerű feladat. A királysiklók nem védett állatok.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Pluszpénz boldog tehéntartásért

Ausztria legnagyobb tejfeldolgozó vállalata plusz pénzzel honorálja azokat a gazdákat, akik hajlandók a rendeletben előírt állatjóléti intézkedéseken túl meghatározott feltételeket is teljesíteni.

Tollas akrobaták a cívisvárosból

Hazánkban az 1980-as évek óta importált birminghami pergő és a debreceni pergő a két legnépszerűbb pergő fajta, meg kell azonban jegyeznünk, hogy 2005 óta folynak kísérletek a magyar pergő kitenyésztésére, amely egyedek lényegében a birminghami pergő fajtából kiválogatott és továbbtenyésztett galambok.