Back to top

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A Biological Conservation című szaklapban megjelent tanulmány készítői 73 korábbi kutatást vizsgáltak át, melyek az elmúlt 13 évben jelentek meg világszerte. Az eredmények azt mutatják, hogy

a rovarfajok 40 százaléka kihalhat a következő évtizedekben.

A tanulmány az egyes rovarrendekre is lebontotta a kutatási eredményeket. Eszerint például

  • a pillangók 53 százaléka,
  • a bogarak 49 százaléka,
  • a méhek 46 százaléka

tűnik majd el a Föld színéről, de még a legyek is pusztulnak 25 százalékban.

A rovarok táplálékul szolgálnak madaraknak, denevéreknek és más apró emlősöknek. A világ haszonnövényeinek mintegy 75 százalékát porozzák be.

A rovarok teszik ki a Földi élőlények többségét, létük a tápláléklánc alapja – hívta fel a figyelmet korábban az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

"Egy három évvel ezelőtt megjelent német tanulmány szerint németországi védett területeken a repülő rovar biomassza 75 százaléka eltűnt, vagyis minden 100 rovarból 75 kipusztult a még védelem alatt is álló területről. Ez óriási probléma" - hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve: az egész ökológiai rendszerünk függ a rovaroktól.

Tehát nem csak az egyedszám, a populáció csökken, hanem rengeteg faj örökre el is tűnik a Föld színéről.

Milyen mértékű a kihalás?

A gerinctelen fajok gyors ütemű kihalása már most is jelentős - hívta fel a figyelmet Fehér Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum állattárának vezetője.

"Most a földtörténet 6. nagy kihalási krízisében vagyunk, legalább olyan mértékű fajpusztulás van napjainkban, mint a dinoszauruszok kihalása vagy a perm végi kihalás. Ám a dokumentáltan kipusztult fajok száma viszonylag kevés, és ez azért van, mert a Földön élő fajok döntő többsége gerinctelen. Miközben nagyon jól dokumentáltak a gerinces fajok - emlősök, madarak, hüllők, halak, kétéltűek -, róluk nagyon sokat tudunk, és a legtöbb természetvédelmi akció is az ő megmentésére irányul, addig a földi biodiverzitás döntő többségét a gerinctelen állatok adják, amelyekről viszont nagyon keveset tudunk. Ezért kevés olyan dokumentált eset van, amikor tudni lehet, hogy egy gerinctelen faj kipusztult" - mondta Fehér Zoltán.

"Egészen elborzasztó eredményre jutottak a legfrissebb kutatások, ugyanis úgy tűnik, a gerinctelen fajok 7 százaléka kipusztult az elmúlt 100 évben.

Az összes gerinctelen fajra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy 100-050 ezer gerinctelen faj pusztulhatott ki" - emelte ki a szakember.

Számos veszély leselkedik a rovarokra

A rovarok számának drasztikus csökkenése az élettérvesztés, vagyis a mezőgazdaság, az urbanizáció és az erdőirtás miatt. Nagy szerepet játszik ezen kívül a talajjavító és a növényvédő szerek használata és a vegyi szennyezés. Emellett biológiai eredetű veszélyek, az invazív fajok és a kórokozók is pusztítják a rovarokat. A kihalás felgyorsulásának negyedik fő oka a klímaváltozás, kiváltképp a trópusi területeken.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Újra Mezőhegyesé a vetőmagüzem

Visszavásárolta a Limagraintől a korábban is Mezőhegyeshez tartozó vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A létesítmény megszerzésével a feldolgozás is a zrt.-hez kerül, a folyamat végén pedig saját fémzárolt vetőmagot bocsáthatnak ki.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

A teafilter második élete

Teázás után az elhasznált teafiltert általában automatikusan a konyhai szemetesbe dobjuk. Pedig a teának számos jótékony hatása van, és olyan területeken is használhatjuk, amire nem is gondolnánk. Ezért kár azonnal a szemétben végeznie.

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.