Back to top

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.

"Miközben a mezőgazdaság egyre korszerűbb, ez messze nem tükröződik vissza a szezonmunkában alkalmazottak munkakörülményeiben“, fogalmazott Harald Schaum, az IG BAU szakszervezeti szövetség alelnöke egy, a mezőgazdasági vendégmunkások tevékenységéről készült jelentés a közelmúltban rendezett nyilvános bemutatásakor.

Az Európai Unió állampolgárainak nincs szükségük munkavállalási engedélyre, azaz szezonális munkavállalóként is korlátozás nélkül, a német állampolgárokkal azonos feltételek mellett dolgozhatnak.

Ezzel szemben az EU-n kívüli országok polgárai nem végezhetnek szezonális munkát a mező- és erdőgazdaságban, ami alól egy 2020-ig hatályban lévő külön szabályozás alapján a nyugat-balkán hat országának állampolgárai kivételt képeznek.

A mezőgazdasági szezonmunka alapvetően egy olyan rövidtávú, társadalombiztosítási jogviszonyra járó kötelezettséggel nem járó foglalkoztatási formát takar, melynél a munkavégzés nem tart tovább három hónapnál és az érintett munkavállaló egy adott éven belül 70-nél kevesebb napot tölt munkában. Kétségtelen, a munkaadók hátrányosnak érzik, hogy a szezonális munkavállalóknak is meg kell kapniuk a bruttó minimálbért, melyet óránként 9,10 euróról 2019. január elsejével emeltek 9,19 euróra.

A külföldről érkezett munkavállalók leggyakrabban arra panaszkodtak, hogy a munkaadóik nem fizették ki a nekik járó fizetés egy részét.

Egyes foglalkoztatottak az akár 14 órásra is elhúzódó munkanap és/vagy a hét mind a hét napján történő munkavégzés miatt bírálták munkaadóikat.

A lakáskörülmények tekintetében sem minden fenékig tejfel. Előfordult, hogy a munkaadók hat-nyolcágyas szobákba telepítették be a munkavállalóikat úgy, hogy azoknak fejenként havi több mint 200 euró lakbért kellett fizetniük. Egy olyan lakásban, ahol nem volt megfelelő a napsütés elleni védelem; a munkaeszközök használatáért pedig fizetni kellett a munkaadó részére.

Az IG BAU és partnerei gyakran mennek ki a munkavégzés helyszínére, hogy a munkavállalókat a jogaikról tájékoztassák. A megelőző évekhez képest 2018-ban ez sokkal problémamentesen történt. Más kérdés, hogy a tanácsadók olyan munkavállalókkal is találkoztak, akikről megfélemlítettség sugárzott, és 

találtak egy olyan üzemet is, amely saját biztonsági embereket alkalmazott annak megakadályozása céljából, hogy a szakszervezetisek a munkavállalókkal találkozzanak.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Az előrelátó traktor-kamera

Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági pótkocsigyártója a Fliegl a mezőgazdasági, építőipari és közúti járművek biztonságát növelő kamerák és kamerarendszerek fejlesztésében és gyártásában is jeleskedik. A traktorokra elől függesztett munkagépek az útkereszteződésekbe csak belógva, balesetveszélyesen teszik lehetővé a vezető számára a belátást.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Elfagyott a szőlő a Mosel mentén

Május első hétvégéjén erősen fagyott a Mosel, a Saar és a Ruwer folyókat övező borvidékeken, egyes termesztőknél akár százszázalékos is lehet a kiesés – számolt be róla a topagrar.com.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Munkajogi változások a GDPR miatt

Hatályba léptek a GDPR-ral kapcsolatos törvénymódosítások – áll a MAZARS legújabb elemzésében. Az eddigieknél szigorúbb feltételekhez kötötték az ujjlenyomatos azonosítást és az erkölcsi bizonyítvány bekérését.

Mielőtt szidná a főnökét, olvassa el a szórólapot!

Nagyjából ezt tanácsolja a spárga- és szamócaültetvényeken dolgozó idénymunkásoknak a dél-németországi termesztők szövetsége, és nagyon korrekt, a német mellett lengyelül és románul is kiadott információs anyagot állított össze, amelyből egyebek között kiderül, milyen járulékokat vonnak le a bérből, mi a teendő betegség esetén, valamint, hogy mihez van, és mihez nincs joguk az idénymunkások közvetlen feletteseinek, a csoportvezetőknek.

Trónt veszít a zöldségek királynője?

A spárgatermesztés jövedelmezősége számottevően romlott az utóbbi évtizedben, ezért már 1-2 veszteséges évet is nehezen viselnek el a termelők. Márpedig az előző év után, idén is gyorsan visszaesett a felvásárlási ár.

Jövő héten már lesz friss, magyar, szabadföldi szamóca

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a magyar szabadföldi szamóca várhatóan május közepén jelenik meg nagyobb mennyiségben a piacokon.

A munkavállalók a középpontban - ez lesz a jövő üzleti stratégiája?

A folyamatos tanulás erősítése, a pénzbeli és nem pénzbeli ösztönző elemek továbbfejlesztése, a HR-t támogató digitális technológiák alkalmazása, a vállalaton belüli mobilitás fokozása – többek között ezekre a területekre fordítanak kiemelt figyelmet a cégek a Deloitte felmérése szerint.