Back to top

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Fotó: Rimóczi Irén
A zöldségtermesztés fejlesztésének egyik fő mozgatórugója, hogy mind nehezebb elegendő és megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas embert találni, hangsúlyozta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szántóföldi zöldségek esetében a munkaerő szempontjából az értékesítési cél (frisspiaci, feldolgozóipari), a tenyészidőszak hossza, a betakarítási mód, illetve a szedések száma, a frisspiacra szánt termékek eltarthatósága, a munkafolyamatok gépesíthetősége, és az élőmunkaigény ütemezhetősége egyaránt befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. 

Az élőmunkaerő-felhasználás értelemszerűen azoknál a szántóföldi zöldségfajoknál a legkisebb, amelyek termesztése a leginkább gépesíthető. Így amíg a zöldségtermő terület közel kétharmadát elfoglaló feldolgozóipari csemegekukorica vagy a zöldborsó intenzív termesztésekor a hektáronkénti élőmunkaigény 0,2, a szabadföldi paprika, konzervuborka, a görögdinnye és a fűszerpaprika esetén 3 fő.

A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
Fotó: Rimóczi Irén
Ez is magyarázza, hogy az utóbbiak területe fokozatosan szűkül. Konzervuborkát például már csak a tizedakkora területen, mindössze mintegy 500 hektáron termesztjük, mint a rendszerváltáskor. Frisspiaci áru termesztéskor ráadásul a csomagolás, válogatás, osztályozás további 10-30 százalékkal növeli az élőmunkaigényt.

Örvendetes, hogy a szántóföldi zöldség 70-75 százaléka már öntözhető, e nélkül nem is beszélhetnénk precíziós gazdálkodásról, a területnek azonban csak a 40-50 százalékán valósítható meg a növények mindenkori igényét kielégítő a víz- és tápanyagmennyiség kijuttatása. Az előrelépéshez nem elegendő tehát az öntözött területek bővítése, az öntözési technika fejlesztésére is szükség van.

A hajtatásban jóval korábban kezdődött az automatizáció. A 3500-3600 hektárnyi növényházból főként az üvegházakban és a nagylégterű fóliákban működtethetők a korszerű technológiák.

A jelenlegi 150-200 hektáros üvegházból  70-80 hektárnyi berendezés „full extrás”,

és az uniós támogatásoknak köszönhetően további bővülés várható a következő 1-2 évben. A hektáronként akár 300 millió forintot is elérő beruházásokban a klímaszabályozás, öntözés, árnyékolás számítógépes vezérlésén, a munkafolyamatok online nyomonkövetésén túl a kártevők megjelenésének jelzésére is lehetőség van, sőt az üvegházakban alkalmazható drónokkal megoldhatók a foltkezelések is.

Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Fotó: Rimóczi Irén

További áttörést a szedés és növényápolás automatizálása hoztat.

Hiszen például a hajtatott paprika- és uborkaállományban jelenleg hektáronként 6 főt kell alkalmazni, paradicsomban pedig még egy fővel többet, és az áruvákészítéshez további 15-35 százalékkal több kézi munkára van szükség. Többféle levelező- és szedőrobot prototípusa készült már el, talán széles körű elterjedésükre sem kell sokat várni. Az eddigi tapasztalatok szerint ezekkel a robotokkal a negyedére lehetne leszorítani az élőmunkát, ami azért is sürgető, mert fokozatosan csökken annak a fölső határa, ameddig a jelenlegi hozamokon és termelői árakon megéri növelni a munkaerőköltséget, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke. A hozamok, a termésminőség javítását, a fajlagos költségek csökkentését eredményező technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos, amely Ledó Ferenc szerint a következő fél-egy évtizedben fóliás berendezéseknél 5-10, a termálvízre alapozott üvegházi termesztésnél pedig 3-5 hektárra fog nőni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Kö­zösségi üvegház az élelmiszerellátás biztonságáért

Boston és a nagyvárost körülvevő települések vezetői a lakosság bevonásával komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a lehető legjobban kezeljék az élelmiszerellátás bizonytalanságait.

Hiába a kedvenc zöldségük, sokaknak már nem fér bele a keretbe

Elvileg zajlik a spárga-csúcsszezon Németországban, de elég vegyes a kép, míg egyes térségekben a szedhető mennyiség és a kereslet egyaránt optimális, addig sokhelyütt a gazdákon marad a termés. Az agrarheute.com online agrárszaklap a regionális lapok riportjai alapján készített rövid körképet.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

Tavaly 12,6 millió tonna zöldség-gyümölcs hagyta el Spanyolországot kamionokban

A spanyolországi zöldségek és gyümölcsök többsége továbbra közúti szállítással jut el a külföldi vevőkhöz. Nem kevés áruról van szó, a magyarázat pedig sokrétű.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Az idén végre lesz hazai kajszi- és őszibarack

A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben, és jó hír, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hiány után az idén lesz hazai kajszi- és őszibarack, emellett a meggy, cseresznye, szilva is elegendő lesz - írta a Világgazdaság.