Back to top

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Fotó: Rimóczi Irén
A zöldségtermesztés fejlesztésének egyik fő mozgatórugója, hogy mind nehezebb elegendő és megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas embert találni, hangsúlyozta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szántóföldi zöldségek esetében a munkaerő szempontjából az értékesítési cél (frisspiaci, feldolgozóipari), a tenyészidőszak hossza, a betakarítási mód, illetve a szedések száma, a frisspiacra szánt termékek eltarthatósága, a munkafolyamatok gépesíthetősége, és az élőmunkaigény ütemezhetősége egyaránt befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. 

Az élőmunkaerő-felhasználás értelemszerűen azoknál a szántóföldi zöldségfajoknál a legkisebb, amelyek termesztése a leginkább gépesíthető. Így amíg a zöldségtermő terület közel kétharmadát elfoglaló feldolgozóipari csemegekukorica vagy a zöldborsó intenzív termesztésekor a hektáronkénti élőmunkaigény 0,2, a szabadföldi paprika, konzervuborka, a görögdinnye és a fűszerpaprika esetén 3 fő.

A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
Fotó: Rimóczi Irén
Ez is magyarázza, hogy az utóbbiak területe fokozatosan szűkül. Konzervuborkát például már csak a tizedakkora területen, mindössze mintegy 500 hektáron termesztjük, mint a rendszerváltáskor. Frisspiaci áru termesztéskor ráadásul a csomagolás, válogatás, osztályozás további 10-30 százalékkal növeli az élőmunkaigényt.

Örvendetes, hogy a szántóföldi zöldség 70-75 százaléka már öntözhető, e nélkül nem is beszélhetnénk precíziós gazdálkodásról, a területnek azonban csak a 40-50 százalékán valósítható meg a növények mindenkori igényét kielégítő a víz- és tápanyagmennyiség kijuttatása. Az előrelépéshez nem elegendő tehát az öntözött területek bővítése, az öntözési technika fejlesztésére is szükség van.

A hajtatásban jóval korábban kezdődött az automatizáció. A 3500-3600 hektárnyi növényházból főként az üvegházakban és a nagylégterű fóliákban működtethetők a korszerű technológiák.

A jelenlegi 150-200 hektáros üvegházból  70-80 hektárnyi berendezés „full extrás”,

és az uniós támogatásoknak köszönhetően további bővülés várható a következő 1-2 évben. A hektáronként akár 300 millió forintot is elérő beruházásokban a klímaszabályozás, öntözés, árnyékolás számítógépes vezérlésén, a munkafolyamatok online nyomonkövetésén túl a kártevők megjelenésének jelzésére is lehetőség van, sőt az üvegházakban alkalmazható drónokkal megoldhatók a foltkezelések is.

Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Fotó: Rimóczi Irén

További áttörést a szedés és növényápolás automatizálása hoztat.

Hiszen például a hajtatott paprika- és uborkaállományban jelenleg hektáronként 6 főt kell alkalmazni, paradicsomban pedig még egy fővel többet, és az áruvákészítéshez további 15-35 százalékkal több kézi munkára van szükség. Többféle levelező- és szedőrobot prototípusa készült már el, talán széles körű elterjedésükre sem kell sokat várni. Az eddigi tapasztalatok szerint ezekkel a robotokkal a negyedére lehetne leszorítani az élőmunkát, ami azért is sürgető, mert fokozatosan csökken annak a fölső határa, ameddig a jelenlegi hozamokon és termelői árakon megéri növelni a munkaerőköltséget, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke. A hozamok, a termésminőség javítását, a fajlagos költségek csökkentését eredményező technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos, amely Ledó Ferenc szerint a következő fél-egy évtizedben fóliás berendezéseknél 5-10, a termálvízre alapozott üvegházi termesztésnél pedig 3-5 hektárra fog nőni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

Bizonytalanok a kertészek

Az elszabaduló energiaárak kétségtelenül érintik a holland kertészeket, így az uborkatermesztést is. Még a szakemberek szerint is nehezen jósolható azonban meg, hogy a drágulás mikor érezteti majd a leginkább a hatását.

Ismét lehet pályázni óvoda- és iskolakertek kialakítására

Megjelent az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása, melyre óvodák, általános- és középiskolák jelentkezését várják 2022. január 30-ig. A programnak köszönhetően idén összesen 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósulhat meg - jelentette be a minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Jó tapasztalatokkal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.

Nem dobják ki, inkább porítják

Egy dél-afrikai spárgatermesztő cég, a Denmar Estates szárított spárgaterméket fejlesztett ki az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. Igazán ijesztő adat, hogy évenként mintegy 30 tonna spárgát kell kidobniuk, mert megromlik, vagy mert nem felel meg a kiskereskedelmi előírásoknak, nyilatkozta Grahame Osler, a termesztő­cég értékesítési és marketingvezetője.

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Termesztik, de keveset fogyasztanak belőle

Spanyolország Európa legnagyobb biotermelője, ám a helyi fogyasztás megtorpant. Mindezt főként két okkal magyarázza a szakma: nagyobb hangsúlyt kell fektetni a biotermékek népszerűsítésére, és összehangolt szabályozásra van szükség.

Másodpercek alatt kimutatható a vírus

A hajtató kertészek manapság az eddigieknél is kevésbé szívesen fogadnak érdeklődőket a növényházaikban. Nagyon tartanak ugyanis a paradicsom- és paprikaállományokat veszélyeztető ToBRFV kórokozótól. A paradicsom barna termésráncosodás vírus már hazánkban is több helyen megjelent. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt jelenléte esetén a fertőzött növényállományt meg kell semmisíteni.

Ötven felett csak védettségi igazolással – lesz-e elég dolgozó így Olaszországban?

Február 15-től Olaszországban az ötven év feletti munkavállalóknak igazolniuk kell a Covid-védettségüket. A gazdálkodók már most félnek, hogy így nem lesz elég dolgozójuk a betakarítási munkákhoz, írta meg a fruchthandel.de portál.