Back to top

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Ledó Ferenc szerint a technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos
Fotó: Rimóczi Irén
A zöldségtermesztés fejlesztésének egyik fő mozgatórugója, hogy mind nehezebb elegendő és megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas embert találni, hangsúlyozta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szántóföldi zöldségek esetében a munkaerő szempontjából az értékesítési cél (frisspiaci, feldolgozóipari), a tenyészidőszak hossza, a betakarítási mód, illetve a szedések száma, a frisspiacra szánt termékek eltarthatósága, a munkafolyamatok gépesíthetősége, és az élőmunkaigény ütemezhetősége egyaránt befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. 

Az élőmunkaerő-felhasználás értelemszerűen azoknál a szántóföldi zöldségfajoknál a legkisebb, amelyek termesztése a leginkább gépesíthető. Így amíg a zöldségtermő terület közel kétharmadát elfoglaló feldolgozóipari csemegekukorica vagy a zöldborsó intenzív termesztésekor a hektáronkénti élőmunkaigény 0,2, a szabadföldi paprika, konzervuborka, a görögdinnye és a fűszerpaprika esetén 3 fő.

A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
A szabadföldi paprika termesztés nagyon élőmunkaigényes
Fotó: Rimóczi Irén
Ez is magyarázza, hogy az utóbbiak területe fokozatosan szűkül. Konzervuborkát például már csak a tizedakkora területen, mindössze mintegy 500 hektáron termesztjük, mint a rendszerváltáskor. Frisspiaci áru termesztéskor ráadásul a csomagolás, válogatás, osztályozás további 10-30 százalékkal növeli az élőmunkaigényt.

Örvendetes, hogy a szántóföldi zöldség 70-75 százaléka már öntözhető, e nélkül nem is beszélhetnénk precíziós gazdálkodásról, a területnek azonban csak a 40-50 százalékán valósítható meg a növények mindenkori igényét kielégítő a víz- és tápanyagmennyiség kijuttatása. Az előrelépéshez nem elegendő tehát az öntözött területek bővítése, az öntözési technika fejlesztésére is szükség van.

A hajtatásban jóval korábban kezdődött az automatizáció. A 3500-3600 hektárnyi növényházból főként az üvegházakban és a nagylégterű fóliákban működtethetők a korszerű technológiák.

A jelenlegi 150-200 hektáros üvegházból  70-80 hektárnyi berendezés „full extrás”,

és az uniós támogatásoknak köszönhetően további bővülés várható a következő 1-2 évben. A hektáronként akár 300 millió forintot is elérő beruházásokban a klímaszabályozás, öntözés, árnyékolás számítógépes vezérlésén, a munkafolyamatok online nyomonkövetésén túl a kártevők megjelenésének jelzésére is lehetőség van, sőt az üvegházakban alkalmazható drónokkal megoldhatók a foltkezelések is.

Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Zöldséghajtatásban a szedés és ápolás gépesítésétől várhatjuk az áttörést
Fotó: Rimóczi Irén

További áttörést a szedés és növényápolás automatizálása hoztat.

Hiszen például a hajtatott paprika- és uborkaállományban jelenleg hektáronként 6 főt kell alkalmazni, paradicsomban pedig még egy fővel többet, és az áruvákészítéshez további 15-35 százalékkal több kézi munkára van szükség. Többféle levelező- és szedőrobot prototípusa készült már el, talán széles körű elterjedésükre sem kell sokat várni. Az eddigi tapasztalatok szerint ezekkel a robotokkal a negyedére lehetne leszorítani az élőmunkát, ami azért is sürgető, mert fokozatosan csökken annak a fölső határa, ameddig a jelenlegi hozamokon és termelői árakon megéri növelni a munkaerőköltséget, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke. A hozamok, a termésminőség javítását, a fajlagos költségek csökkentését eredményező technológiai újítások alkalmazása ugyanakkor csak megfelelő üzemméretnél gazdaságos, amely Ledó Ferenc szerint a következő fél-egy évtizedben fóliás berendezéseknél 5-10, a termálvízre alapozott üvegházi termesztésnél pedig 3-5 hektárra fog nőni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egészséges táplálkozás a megfelelő élelmiszerekkel kezdődik

Az egészséges vagy olcsó táplálkozás ősi vitája napjainkban nagyobb kihívást jelent, mint valaha, mivel az élelmiszerárak továbbra is az inflációval együtt emelkednek, így sok brit az egészséges táplálkozást inkább háttérbe szorítja.

Kilátások a meggypiacon

Hazánkban a második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs a meggy, 14 ezer hektáron átlagosan évi 60 ezer tonna terem belőle. Az idei piaci kilátásokról és termesztéstechnológiai újdonságokról beszéltek Kecelen, a meggy szakmai konferencián. A rendezvényt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Tész-Ész Nonprofit Kft., a Fresh Fruit Tész és a Kertcenter Kft. szervezte.

Amit ő maga is megeszik

Kizárólag olyan szamócát termeszt Pap Tamás Nyírpazonyban, amit ő is szeret, ezért csak a Clery és Asia fajtákat hajtatja fűtetlen fóliában. Huszonhét évvel ezelőtt, egy háti permetezőgéppel vágott bele a gyümölcstermesztésbe.

Megnőtt az idénymunka közterhe

Duplájára emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher július 1-jétől. Az idénymunka tekintetében nem annyira az adó mértéke, hanem inkább a bürokrácia, illetve a munkaerő hiánya jelent gondot – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének) főtitkára.

A ketchup is az éghajlati válság áldozata lehet

Az éghajlati válság egy olyan termék elérhetőségét is befolyásolhatja, amelyet jelenleg szinte minden bolt polcain megtalálunk. A tudósok azt jósolják, hogy a ketchup készítéséhez használt paradicsom termése a következő tíz évben a felére csökkenhet.

Nyári gyümölcsök és zöldségek, az agy egészségének fenntartásáért

Már javában elkezdődött a nyár, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkre sokkal nagyobb stressz nehezedik, hogy a forró időjárásban is hatékonyan működjön. Melyek tehát azok a nyári zöldségek és gyümölcsök, amelyeket érdemes fogyaszthatunk, hogy lelki egészségünket kiegyensúlyozottan és agyunkat boldogan tartsuk?

A statisztikai adatok gyűjtése óta nem volt ekkora áremelkedés egy év alatt

Átlagban közel 40%-kal emelkedett a mezőgazdasági termékek ára 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között Németországban, számolt be róla a szövetségi statisztikai hivatal; kiemelve, hogy az ilyen típusú adatok gyűjtésének 1961-es kezdete óta nem volt még ennyire magas a két év azonos hónapja közötti különbség. Pedig már a 2021 márciusa és 2022 márciusa közötti +34,7% is rekord volt, de hamar megdőlt.

Indul a hazai gyümölcsszezon

Immár harmadik alkalommal hirdeti meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Friss Csapat program részeként június 17-ére a Zöldség- és Gyümölcsnapot. A cél változatlan, felhívni a figyelmet a zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelentőségére egészségünk szempontjából, valamint a gyümölcsszezon beköszöntével népszerűsíteni a hazai agrárium szezonális termékeit.

Nem minden drágul a zöldség- és gyümölcspiacon

1600 forintos áron kínálták a hazai zöldbabot a Budapesti Nagybani Piacon az elmúlt héten, ami 50 forinttal volt magasabb, mint a 2021. évi azonos időszakban. A zöldborsó termelői ára viszont 28 százalékkal (912 forint/kilogramm) volt alacsonyabb május-június folyamán az előző év azonos időszakához képest.

Friss zöldségek napja

Június 16-a a friss zöldségek napja, amikor minden az egészségről szól Németországban.