Back to top

Haszongalambok takarmányozása (2. rész) - Takarmány-kiegészítők és természetes anyagok

Húsgalambjaink takarmányozásában az ásványi kiegészítők közül a konyhasó használata a leggyakoribb, mint erről már korábban is említést tettünk. Fontos a só tisztasága, és mivel nedvszívó anyag, gyorsan csomósodik. A galambok elé tett sóban előforduló sócsomók akár sómérgezést is okozhatnak.

Madaraink mész- és foszforigényének nagy részét jó minőségű emésztők adagolásával biztosíthatjuk.

Káros és „barátságos” baktériumok

Galambjaink bélcsatornája egy sereg, a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen, úgynevezett „barátságos” baktériumot és ezen kívül különböző megbetegedéseket okozó káros (patogén) baktériumot tartalmaz. A „barátságos” és a káros baktériumok egymáshoz viszonyított aránya az egyik jelentős tényezője az immunrendszer működésének, a fertőzések elleni védekezésnek. Azok a „barátságos” baktériumok (például a laktobacillusok és az enterococcusok) amelyek biztosítják az egészséges béltraktust, és a rostemésztésért felelősek, savas (pH 6,0) közegben szaporodnak jól, míg a legtöbb káros baktérium ideális pHja 7,0 körül van.

Tehát galambjaink jó emésztéséhez szükséges a béltraktus savanyítása.

Ennek egyik módja a szerves savak használata, melyek jellemzője, hogy savanyítják a béltraktust, felszívódnak a baktériumok sejtfalán, roncsolják azok DNS-ét, rontva ezzel szaporodási esélyüket, élénkítik a sejtlégzést, és javítják a vas beépülését.

Az almaecet is túladagolható!

Számos szerves savat ismerünk, ezek közül hasznosságában a biológiai erjesztéssel készülő almaecet emelkedik ki. Az almaecet különös jelentőségét az adja, hogy az alma tulajdonságai az erjesztési folyamat során változatlanul mennek át az ecetbe, hasonló tulajdonságokkal csak a borecet rendelkezik. Az almaecetben a makro- és mikroelemek közül jelentős mennyiségben fordul elő kalcium, magnézium, kálium, foszfor, klór, kén, vas és szilícium. Nyolc esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavat (fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionont, treonint, triptofánt, valint) is tartalmaz, így tökéletesíti a fehérjék beépülést. Az almaecet a vitaminok közül a riboflavint, a nikotinsavat és a pantoténsavat tartalmazza. Az almaecet is túladagolható, mint minden más készítmény. Túladagolva a hasznos bélflórára is káros, valamint a sok sav kalciumot (meszet) köt le és távolít el a szervezetből. 5%-os almaecetből egy liter ivóvízhez egy teáskanálnyi almaecetet adhatunk, heti 2-3 alkalommal, egész hetek kihagyása nélkül.

Az almaecetet tartós hőség esetén indokolt folyamatosan, minden nap adni, akár heteken keresztül is, mivel a galambok folyamatos lihegése miatt a megengedettnél több széndioxid távozik el a vérből, s ezért a szervezet savháztartása felborulhat.

(A jelenséget légzés okozta alkalózisnak nevezzük, ami akár életveszélyes állapotot is okozhat.) A hőség galambjainkban stresszhatást vált ki, s ez önmagában is emésztést hátráltató tényező, mivel ilyenkor az emésztőrendszert ellátó vérerek összeszűkülnek. Kánikulában tehát csökken a takarmányfelvétel, így a hasznos bélbaktériumok sem jutnak elégséges tápanyaghoz, ezért csökken az általuk termelt savak mennyisége is.

A méz haszna

Az almaecetet kombinálhatjuk mézzel, ivóvízbe kevert méz alkalmas a legyengült galambok energiaháztartásának gyors helyreállítására, mivel a méz a gyümölcscukron (fruktózon) kívül egyéb összetevőket, így vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaz. Összeállításához fél liter almaecetben 2,5-3 deciliter virágmézet oldunk fel, és az oldatból hetente több alkalommal 5 millilitert teszünk egy liter ivóvízbe. Szintén hasznos megoldás, ha két liter hársfateába egy evőkanál szőlőcukrot, 2,5 deciliter virágmézet, egy citrom levét és egy teáskanál almaecetet teszünk, ezt alaposan összerázzuk, és ezzel itatjuk betegségből lábadozó galambjainkat.

A mézes vizet tartalmazó itatót soha ne hagyjuk hosszabb időre a galambok előtt, mivel az itatóedény falára kitapadó fruktózon a fertőző gombák könnyen elszaporodnak.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Európa első őszi lencsefajtái

Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést.