A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37 százalékos európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61 százalék), míg
A Changing Consumer Prosperity c. globális Nielsen-kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók 70 százaléka érzi jobbnak anyagi helyzetét öt évvel korábbihoz képest, de az afrikai (52 százalék) és a latin-amerikai (50 százalék) válaszadók sem panaszkodnak.
A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37 százalékkal Európa sereghajtó.
A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42 százalék), ám
Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54 százalék) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48 százalék, a világátlag pedig 32 százalék).
„Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés” – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója, „A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szféra átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább.”
A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.
Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.
Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39 százalék) élelmiszerre, rezsire (+33 százalék), háztartási vegyi árura (+27 százalék), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25 százalék) és elektronikai eszközökre (+25 százalék).
Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarokÉlelmiszerre 1835 milliárd forintot költött tavaly a lakosság, háztartási vegyi árura és szépségápolási termékekre pedig 448 milliárdot, az előbbi 7, az utóbbi 8 százalékos növekedés az előző évhez képest; az élelmiszerek közül a hús, a sör és a sajt forgalma emelkedett ki – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság a Nielsen adataira hivatkozva. A piackutató tájékoztatásából kiderül, hogy a teljes élelmiszer-forgalom 38 százalékáért az öt legnagyobb kategória értékesítése felelt. A múlt évben a bevásárlások során a legtöbbet, 292 milliárd forintot feldolgozott húsra szánta a lakosság, a sonka, a szalámi és a virsli iránti növekvő kereslet révén 6 százalékkal nőtt a húskészítmények forgalma.
A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is sörforradalom zajlik, ami magával hozza a prémium- és szuper prémium, illetve az ízesített és az alkoholmentes termékek robbanásszerű növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi sörértékesítés 11 százalékkal 150 milliárd forint fölé ugrott. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a sajtokat találjuk, amelyek forgalma 5 százalékkal 102 milliárd forintra nőtt. A negyedik és az ötödik helyen erőteljes növekedéssel a szénsavas üdítőital és az ásványvíz áll – írja a Világgazdaság. Forrás: MTI-Eco |