Back to top

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

MMG - Brexit: fájdalmasabb lesz mint a világválság?

 

Minden eddiginél valószínűbbé vált a megállapodás nélküli, úgynevezett no-deal brexit forgatókönyve, amit az elmúlt két évben mindenki igyekezett elkerülni.

A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint alig kimutatható üteműre lassult az év elején a brit szolgáltatási szektor teljesítményének növekedése, nem utolsósorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt. Szakértői vélemények szerint az új mutatók arról tanúskodnak, hogy a brit gazdasági növekedés egészét a kifulladás fenyegeti – írja tudósításában az MTI.

A neheze ezután jön

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok be­­szerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) múlt kedden ismertetett közös felmérése szerint a brit hazai össztermék (GDP) csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzési­me­nedzser-indexe (BMI) januárban 50,1-re, két és fél évi mélypontra csökkent a decemberben mért 51,2-ről. Az 50 feletti BMI-index a vizsgált szektorok aktivitásának erősödését jelzi, vagyis a brit szolgáltatási ágazat teljesítménye e mérőszám alapján immár alig növekszik.

Az összágazati – a feldolgozószektort is tartalmazó – súlyozott IHS/CIPS kibocsátási BMI-index is csupán 50,3 volt januárban, a decemberi 51,5 után.

Chris Williamson, az IHS főközgazdásza az adatok ismertetéséhez fűzött kommentárjában alig burkoltan arra utalt, hogy

nem tartja kizártnak a recessziót sem a brit gazdaságban.

Chris Wil­liamson úgy fogalmazott: az új BMI-felmérés adatai azt jelzik, hogy a brit gazdaságot a növekedés kifulladása „vagy még ennél is rosszabb” fenyegeti, különös tekintettel arra, hogy a brexittel kapcsolatban eszkalálódó bizonytalansághoz a világ­gazdaság növekedésének lassulása társul, idézi a szakembert az MTI.

A Bank of England nemrég bemutatott tanulmánya szerint a teljesen szabályozatlan brexit esetére kidolgozott szimulációs modell szerint a brit hazai össztermék a legrosszabb forgatókönyv-változat megvalósulása esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére.

Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amit a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság során elszenvedett a brit gazdaság: a brit hazai össztermék a válság előtti utolsó csúcspont és az azt követő mélypont között 6,25 százalékot zuhant.

Csaknem negyedével csökkent az észak-írországi farmok jövedelme, és a brexit miatt még tovább romolhat a közeljövőben, ezért mielőbb szükség volna a jó megállapodásra – írja a Belfast Telegraph című északír lap online kiadása. Jelentősen, 467 millió fontról mintegy 360 millió fontra esett az északír farmok jövedelme 2018-ban. A zsugorodás mértéke 23 százalékos – közölte az Egyesült Királyság mezőgazdaságért, környezetügyért és vidékfejlesztésért felelős mi­­nisztériuma. Igaz, ezzel egy időben kedvező adatokat is megosztottak: növekedett a kertészeti ágazat és az élő állatok kibocsátása.

Robin Swann, az Ulster Unionist Party vezetője ugyanakkor megjegyezte: a piaci mozgások miatt nagyon vo­­latilissá válhat a farmok bevétele, ezért a gazdák számára fontos volna, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli, vagyis a no-deal brexitet.

Az egyre közeledő, végsőnek tekintett március 29-ei határidőig már nagyon valószínűtlen egy újabb átfogó megállapodás tető alá hozása, ezért

a szakértők szerint vagy elhalasztják a kilépést, vagy az egyöntetűen legrosszabbnak tartott no-deal brexit valósul meg.

Utóbbi esetben komoly vámkorlátozások és adminisztratív akadályok nehezíthetik az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet, aminek a brit szigetek mezőgazdaságának szereplői lehetnek a legfőbb kárvallottjai.

Mennyire lépnek ki?

A legfontosabb kérdés a gazdasági – és azon belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari – sze­­replők szempontjából is az, hogy a britek benne maradnak-e a vámunióban. Ha hosszabb távon maradnának, akkor a kétoldalú kereskedelem kisebb adminisztratív terhek mellett ugyan, de folytatódhatna, bár London elveszítené vele jogát kereskedelmi különmegállapodások kötésére – amiért végül is az egész brexit történt. Viszont ha kilépnek, a kétoldalú kereskedelem annyira megnehezedik, hogy azt mind az EU, mind Nagy-Britannia megérzi – persze, in­­kább utóbbi igazán. A kereskedelmi forgalmat vámkezelni kellene, aminek egyelőre sem a tárgyi, sem a személyi felté­telei nem állnak az ország rendelkezésére.

Ezen felül egy sor adminisztratív kérdés felvetődne, például állat- és növény­egészségügyi kérdések, márpedig az országba exportáló magyar agrofood-cégeket is nagyon keményen érintené a kilépés.

Nagy-Britannia a no-deal brexittel egyszerűen harmadik országgá válna, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség előtti helyzetbe kerülne vissza a kontinenssel való kapcsolatai tekintetében.

Még tárgyalnak

A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg múlt hét csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a rendezetlen kiválás elkerülése érdekében.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés, és figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A brit kormányfő később Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Guy Verhofstadttal, a testület Brexit-ügyi főmegbízottjával találkozott, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Tusk azt írta a Twitteren, hogy „áttörés továbbra sincs a láthatáron, folytatódnak a tárgyalások”. Tusk már korábban is keményen fogalmazott, múlt héten ugyanis kijelentette: „a pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Ki­­rályság európai uniós kiválásáért kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Büntetni fogják a kettős minőségű élelmiszerek árusítását Csehországban

A cseh kormány hétfői ülésén jóváhagyta az élelmiszertörvény módosítását, miszerint ezentúl tilos lesz az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása Csehországban – közölte a cseh kormányhivatal hétfőn a Twitteren.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Egyre kedvezőbbek a világgazdasági kilátások a cégvezetők szerint

A bizonytalan geopolitikai hangulat ellenére is világszerte optimisták a cégvezetők a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban – állapítja meg az EY legfrissebb, 2900 felsővezető megkérdezésével készült tőkebizalmi elemzése – olvasható a cég Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Leépülőben a zöldségnövény-termesztés

Szerbia behozatalból fedezi paradicsom-, uborka-, burgonya-, káposzta- és babszükséglete nagy részét, holott a bab például nemzeti eledelnek számít.

Új KAP: ambiciózus költségvetés és egyszerű szabályok kellenek

Három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: kellően ambiciózus költségvetésre, helyes szakpolitikai döntésekre és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra - mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.