Back to top

Aggódnak a brit gazdák

Nyolc százalékos gazdasági visszaesés, befulladó beszerzésimenedzser-index, aggódó brit gazdák és az egyre nehezedő uniós élelmiszerexport – a lehető legsötétebb jóslatok kerültek ijesztő közelségbe a brexit előtti utolsó hetekben. A március végi kilépésig kisebbfajta csodára lenne szükség egy rendezett és megengedő kilépési megállapodás teljes körű elfogadtatásáig.

MMG - Brexit: fájdalmasabb lesz mint a világválság?

 

Minden eddiginél valószínűbbé vált a megállapodás nélküli, úgynevezett no-deal brexit forgatókönyve, amit az elmúlt két évben mindenki igyekezett elkerülni.

A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint alig kimutatható üteműre lassult az év elején a brit szolgáltatási szektor teljesítményének növekedése, nem utolsósorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt. Szakértői vélemények szerint az új mutatók arról tanúskodnak, hogy a brit gazdasági növekedés egészét a kifulladás fenyegeti – írja tudósításában az MTI.

A neheze ezután jön

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok be­­szerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) múlt kedden ismertetett közös felmérése szerint a brit hazai össztermék (GDP) csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzési­me­nedzser-indexe (BMI) januárban 50,1-re, két és fél évi mélypontra csökkent a decemberben mért 51,2-ről. Az 50 feletti BMI-index a vizsgált szektorok aktivitásának erősödését jelzi, vagyis a brit szolgáltatási ágazat teljesítménye e mérőszám alapján immár alig növekszik.

Az összágazati – a feldolgozószektort is tartalmazó – súlyozott IHS/CIPS kibocsátási BMI-index is csupán 50,3 volt januárban, a decemberi 51,5 után.

Chris Williamson, az IHS főközgazdásza az adatok ismertetéséhez fűzött kommentárjában alig burkoltan arra utalt, hogy

nem tartja kizártnak a recessziót sem a brit gazdaságban.

Chris Wil­liamson úgy fogalmazott: az új BMI-felmérés adatai azt jelzik, hogy a brit gazdaságot a növekedés kifulladása „vagy még ennél is rosszabb” fenyegeti, különös tekintettel arra, hogy a brexittel kapcsolatban eszkalálódó bizonytalansághoz a világ­gazdaság növekedésének lassulása társul, idézi a szakembert az MTI.

A Bank of England nemrég bemutatott tanulmánya szerint a teljesen szabályozatlan brexit esetére kidolgozott szimulációs modell szerint a brit hazai össztermék a legrosszabb forgatókönyv-változat megvalósulása esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére.

Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amit a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság során elszenvedett a brit gazdaság: a brit hazai össztermék a válság előtti utolsó csúcspont és az azt követő mélypont között 6,25 százalékot zuhant.

Csaknem negyedével csökkent az észak-írországi farmok jövedelme, és a brexit miatt még tovább romolhat a közeljövőben, ezért mielőbb szükség volna a jó megállapodásra – írja a Belfast Telegraph című északír lap online kiadása. Jelentősen, 467 millió fontról mintegy 360 millió fontra esett az északír farmok jövedelme 2018-ban. A zsugorodás mértéke 23 százalékos – közölte az Egyesült Királyság mezőgazdaságért, környezetügyért és vidékfejlesztésért felelős mi­­nisztériuma. Igaz, ezzel egy időben kedvező adatokat is megosztottak: növekedett a kertészeti ágazat és az élő állatok kibocsátása.

Robin Swann, az Ulster Unionist Party vezetője ugyanakkor megjegyezte: a piaci mozgások miatt nagyon vo­­latilissá válhat a farmok bevétele, ezért a gazdák számára fontos volna, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli, vagyis a no-deal brexitet.

Az egyre közeledő, végsőnek tekintett március 29-ei határidőig már nagyon valószínűtlen egy újabb átfogó megállapodás tető alá hozása, ezért

a szakértők szerint vagy elhalasztják a kilépést, vagy az egyöntetűen legrosszabbnak tartott no-deal brexit valósul meg.

Utóbbi esetben komoly vámkorlátozások és adminisztratív akadályok nehezíthetik az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet, aminek a brit szigetek mezőgazdaságának szereplői lehetnek a legfőbb kárvallottjai.

Mennyire lépnek ki?

A legfontosabb kérdés a gazdasági – és azon belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari – sze­­replők szempontjából is az, hogy a britek benne maradnak-e a vámunióban. Ha hosszabb távon maradnának, akkor a kétoldalú kereskedelem kisebb adminisztratív terhek mellett ugyan, de folytatódhatna, bár London elveszítené vele jogát kereskedelmi különmegállapodások kötésére – amiért végül is az egész brexit történt. Viszont ha kilépnek, a kétoldalú kereskedelem annyira megnehezedik, hogy azt mind az EU, mind Nagy-Britannia megérzi – persze, in­­kább utóbbi igazán. A kereskedelmi forgalmat vámkezelni kellene, aminek egyelőre sem a tárgyi, sem a személyi felté­telei nem állnak az ország rendelkezésére.

Ezen felül egy sor adminisztratív kérdés felvetődne, például állat- és növény­egészségügyi kérdések, márpedig az országba exportáló magyar agrofood-cégeket is nagyon keményen érintené a kilépés.

Nagy-Britannia a no-deal brexittel egyszerűen harmadik országgá válna, vagyis az Európai Szén- és Acélközösség előtti helyzetbe kerülne vissza a kontinenssel való kapcsolatai tekintetében.

Még tárgyalnak

A nehézségek ellenére a tárgyalások folytatásáról állapodott meg múlt hét csütörtöki brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a rendezetlen kiválás elkerülése érdekében.

A kommüniké szerint Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, szerinte kiegyensúlyozott szerződés, és figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a huszonhét bennmaradó tagállam mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A brit kormányfő később Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Guy Verhofstadttal, a testület Brexit-ügyi főmegbízottjával találkozott, majd Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Tusk azt írta a Twitteren, hogy „áttörés továbbra sincs a láthatáron, folytatódnak a tárgyalások”. Tusk már korábban is keményen fogalmazott, múlt héten ugyanis kijelentette: „a pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Ki­­rályság európai uniós kiválásáért kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.

Mégsem indul újra a szolnoki gyár

Akár hónapokat is igénybe vehet, amíg megszületik Bige László szolnoki kénsavgyárának hatósági bezáratása ügyében az első, köztes, az újraindulás feltételéül támasztott, jogerős döntés.

Méreten aluli harcsákkal bukott le egy halász

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) egy, méreten aluli szürkeharcsákat megtartó halászt ért tetten július elején, a Sajó térségében. A kifogott, majd jogosulatlanul megtartott halakat szerencsére élő állapotban sikerült visszajuttatni a vízbe.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.

Megalakult a Nemzeti Földügyi Központ

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek az új szervezet székházában, ahol Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az NFK létrejöttét, illetve az új hivatal feladatait. Az eseményen jelen volt Nagy János, aki az átalakulással megszűnő NFA korábbi elnöke volt, s aki az új szervezet irányítója lett.

Százmilliárd eurós bioélelmiszer-piac

A legfrissebb adatok szerint 2017-ben az Amerikai Egyesült Államokban 40, míg az Európai Unióban 37 milliárd euró értékben vásároltak a fogyasztók bioélelmiszereket. Az EU-ban ebből a szempontból Németország vezet 10 milliárd eurós forgalommal. Mögötte Franciaország áll 7,8 milliárdos éves fogyasztással. A két ország közötti különbség azonban évről évre csökken.

A héten újraindulhat a termelés a szolnoki műtrágyagyárban

A Bige Holding Kft. számára kedvező bírósági döntés született a szolnoki gyárról a megyei katasztrófavédelem határozatával szemben, s bár a kft. titkársága egyelőre nem erősítette meg, az MTI úgy tudja, a héten újraindul a cég szolnoki gyára.

Importfüggő az EU dióból

Egy év alatt 11 százalékkal nőtt az Európai Unióba a harmadik országokból behozott dió mennyisége és értéke 2017-ben, így a tisztított és a héjas termés együttes mennyisége elérte a 207 ezer tonnát, értéke pedig az 1,1 milliárd eurót.

Több mint 200 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki

Az agrár-és vidékfejlesztési támogatásokra elkülönített 764,8 milliárd forintból 223,7milliárd forintot fizettek ki 2019 első negyedévében – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK)-Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) frissen közzétett adataiból.