Back to top

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Egy, a bécsi egyetem (WU) és a Bécshez közeli Laxenburgban működő Alkalmazott Rendszerelemzések Nemzetközi Intézete (IIASA) a közelmúltban nyilvánosságra hozott közös tanulmánya szerint „az aszályos időszakok és vízhiány növekvő száma erősíti a konfliktusokat és válságokat”, s végső soron a menekültek számának növekedése irányában hat. A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Pedig az időjárási feltételeknek a klímaváltozás jeleként és következményeként bekövetkezett változása már eddig is gyakran szolgált alapul a társadalmi elégedetlenségnek és az adott országból elmenekülők száma növekedésének.
Mielőtt 2010 tavaszán kitört az „arab tavasz”, Szíriát három éves folyamatos szárazság sújtotta, ami – a rossz tervezéssel és hiányos vízgazdálkodással súlyosbítva – több szezonra kiterjedő terméskiesésekhez és élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerhiány pedig árrobbanáshoz vezetett. A vidéki lakosság városba vándorlása folytán 2002 és 2010 között a városi lakosság lélekszáma 8,9 millióról 13,8 millióra emelkedett, megterhelve a városi infrastruktúrát, a munkaerőpiacot és a szociális intézményeket; mindazokat a területeket, melyeket az Asszad-rezsim különben is mostohagyerekként kezelt. Így vált az aszály, valamint az elhibázott agrár- és környezeti politika a politikai nyugtalanságok melegágya és végső soron a polgárháború egyik kiváltója. A tanulmány szerzői szerint Szíria példája nem egyedi, a klímaváltozás a menekültmozgalmak összefüggéseire a világ más térségeiben, többek között Afrika szub-szaharai térségében, közelebbről Dél-Szudánban is akadt példa.
A klímaváltozás különböző formában jelenik meg a világ országaiban. Egyes térségekben, (mint a vélhetően leghamarabb a tengerszint-emelkedés áldozatává eső Kiribati szigetcsoport esetében), nem csak az élettér vész el, hanem olyan gazdasági tevékenységek is a természeti feltételek változásának befolyása alá esik, mint a halászat.
A világ más térségeiben az erős esőzések, a hőmérséklet emelkedése és az egyre sűrűbben pusztító viharok vezetnek ahhoz, hogy az emberek elhagyják hazájukat.
A klimatikus változásoknak a társadalomra gyakorolt hatása ugyanakkor nagyban függ attól, milyen az adott állam vezetése. „A klímaváltozás nem mindig és nem mindenütt oka egy-egy konfliktusnak és az abból fakadó migrációs áramlatnak”, de a gyönge állami intézményekkel és alacsony demokrácia-fokkal rendelkező országokban, valamint olyan államokban, melyek a politikai átalakulás időszakát élik, a szélsőséges klimatikus feltételek felerősíthetik a konfliktusokat”, mondta Jesús Crespo Cuaresma, a kutatócsoport vezetője a tanulmány nyilvános bemutatásakor.
 

A Der Standard c. napilap a tanulmányt ismertető írásában idézi az ENSZ Menekültügyi Hatóságát, mely szerint „egyetlen régió sincs bebiztosítva a klímaváltozás ellen”. A szervezet adatai szerint különösen Ázsia alacsony jövedelemtermelő képességű országai vannak kitéve a klímaváltozás hatásainak és 2008 óta már 21,5 millió ember hagyta el hazáját a klímaváltozás következményeként. Már pedig „ha a világ légköre továbbra is úgy fejlődik, ahogy az elmúlt évtizedekben történt, egyes térségekben némely növény- és állatfajták túlélése és ezáltal az emberek létalapja nem lesz biztosítható”.

A klimatikus változások mégsem csak migrációs mozgalmakhoz vezetnének, hanem a természetet is megterhelnék, ami – példának okáért – a menekülttáborok közelében a halállomány túlzott lehalászása, a túlzott fakitermelés és –felhasználás, valamint a vadállomány pusztítása formájában ölt testet.

Mindent egybe vetve „a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján az várható, hogy az elkövetkező évek klimatikus feltételeinek változása a menekült-mozgalmak erősödéséhez fog vezetni”,

idézi a Der Standard tudósítója a bécsi egyetem és a Bécs környéki intézet közös kutatócsoportjának vezetőjét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Az utolsó pillanatban menekültek meg az európai búzamezők

A száraz, tavaszi időjárás kis híján megtizedelte az európai búzatermést, de a májusi eső időben érkezett és a legnagyobb búzatermesztő országok számításai szerint jó év vár a gazdákra.

A bokafixes búza bizalmi indexe

Rövid egy hónap múlva kezdődik az aratás. Az előjelek vegyesek, de inkább rosszak. Főleg az év első négy hónapjában tapasztalt csapadékszegény időjárás teszi búskomorrá a gazdálkodókat, alább kellett adniuk miatta a reményeiket. Kétségtelen, hogy az aszály az őszi vetésű és nyári betakarítású kalászosoknak nem kedvezett, sőt ártott, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

Nőtt az agrárvállalatok hitelállománya 2018 végén

Az agrárgazdaság mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,57 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,07 százalékkal nőtt, 1124,9 milliárd forint volt - derült ki a kormány.hu-n közzétett jelentésből.

Jönnek a biztonságosabb tehergépjárművek

Az Európai Tanács jóváhagyta a tehergépjárművek biztonságosabb és környezetbarátabb kialakításának a tervezettnél korábban történő bevezetését, így 2020. szeptember 1-jétől megnyílnak az európai utak a lekerekített orrú vezetőfülkével rendelkező teherautók előtt.

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Milyen lesz a KAP?

A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.