0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Egy, a bécsi egyetem (WU) és a Bécshez közeli Laxenburgban működő Alkalmazott Rendszerelemzések Nemzetközi Intézete (IIASA) a közelmúltban nyilvánosságra hozott közös tanulmánya szerint „az aszályos időszakok és vízhiány növekvő száma erősíti a konfliktusokat és válságokat”, s végső soron a menekültek számának növekedése irányában hat. A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Pedig az időjárási feltételeknek a klímaváltozás jeleként és következményeként bekövetkezett változása már eddig is gyakran szolgált alapul a társadalmi elégedetlenségnek és az adott országból elmenekülők száma növekedésének.
Mielőtt 2010 tavaszán kitört az „arab tavasz”, Szíriát három éves folyamatos szárazság sújtotta, ami – a rossz tervezéssel és hiányos vízgazdálkodással súlyosbítva – több szezonra kiterjedő terméskiesésekhez és élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerhiány pedig árrobbanáshoz vezetett. A vidéki lakosság városba vándorlása folytán 2002 és 2010 között a városi lakosság lélekszáma 8,9 millióról 13,8 millióra emelkedett, megterhelve a városi infrastruktúrát, a munkaerőpiacot és a szociális intézményeket; mindazokat a területeket, melyeket az Asszad-rezsim különben is mostohagyerekként kezelt. Így vált az aszály, valamint az elhibázott agrár- és környezeti politika a politikai nyugtalanságok melegágya és végső soron a polgárháború egyik kiváltója. A tanulmány szerzői szerint Szíria példája nem egyedi, a klímaváltozás a menekültmozgalmak összefüggéseire a világ más térségeiben, többek között Afrika szub-szaharai térségében, közelebbről Dél-Szudánban is akadt példa.
A klímaváltozás különböző formában jelenik meg a világ országaiban. Egyes térségekben, (mint a vélhetően leghamarabb a tengerszint-emelkedés áldozatává eső Kiribati szigetcsoport esetében), nem csak az élettér vész el, hanem olyan gazdasági tevékenységek is a természeti feltételek változásának befolyása alá esik, mint a halászat.
A világ más térségeiben az erős esőzések, a hőmérséklet emelkedése és az egyre sűrűbben pusztító viharok vezetnek ahhoz, hogy az emberek elhagyják hazájukat.
A klimatikus változásoknak a társadalomra gyakorolt hatása ugyanakkor nagyban függ attól, milyen az adott állam vezetése. „A klímaváltozás nem mindig és nem mindenütt oka egy-egy konfliktusnak és az abból fakadó migrációs áramlatnak”, de a gyönge állami intézményekkel és alacsony demokrácia-fokkal rendelkező országokban, valamint olyan államokban, melyek a politikai átalakulás időszakát élik, a szélsőséges klimatikus feltételek felerősíthetik a konfliktusokat”, mondta Jesús Crespo Cuaresma, a kutatócsoport vezetője a tanulmány nyilvános bemutatásakor.
 

A Der Standard c. napilap a tanulmányt ismertető írásában idézi az ENSZ Menekültügyi Hatóságát, mely szerint „egyetlen régió sincs bebiztosítva a klímaváltozás ellen”. A szervezet adatai szerint különösen Ázsia alacsony jövedelemtermelő képességű országai vannak kitéve a klímaváltozás hatásainak és 2008 óta már 21,5 millió ember hagyta el hazáját a klímaváltozás következményeként. Már pedig „ha a világ légköre továbbra is úgy fejlődik, ahogy az elmúlt évtizedekben történt, egyes térségekben némely növény- és állatfajták túlélése és ezáltal az emberek létalapja nem lesz biztosítható”.

A klimatikus változások mégsem csak migrációs mozgalmakhoz vezetnének, hanem a természetet is megterhelnék, ami – példának okáért – a menekülttáborok közelében a halállomány túlzott lehalászása, a túlzott fakitermelés és –felhasználás, valamint a vadállomány pusztítása formájában ölt testet.

Mindent egybe vetve „a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján az várható, hogy az elkövetkező évek klimatikus feltételeinek változása a menekült-mozgalmak erősödéséhez fog vezetni”,

idézi a Der Standard tudósítója a bécsi egyetem és a Bécs környéki intézet közös kutatócsoportjának vezetőjét.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu