Back to top

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

– Amikor elkezdtünk gazdálkodni, még teljesen más volt a környezet, mások voltak a lehetőségek – fogalmazott. – Hogyan kezdtük? Nos, amikor 1978-ban összeházasodtunk, mindent megtermeltünk ma­­gunknak, piacra, üzletbe soha nem jártunk zöldségért vagy gyümölcsért. Tulajdonképpen, így visszagondolva, tényleg mindenünk megvolt, megtermett, ami kellett. De, persze, csak ebből nem tudtunk megélni, én is elmentem dolgozni egy céghez, ahol kereken húsz évet töltöttem. Ezt egy hatalmas lépés követte:

keveselltem a fizetést, és a férjemmel konzultálva úgy döntöttem, kiváltom az őstermelői igazolványt, és családi kereteken belül megpróbálunk a zöldség- és gyümölcstermesztésből meg­élni.

A fóliák alatt folyamatosan termelik a különféle zöldségeket
Beindult a munka, és Án­­gyán Józsefné közben elkez­dett piacozni.

– Ezt két évig csináltam. Elmondhatom, hogy ezek nem voltak könnyű évek, nagyon sokat dolgoztunk. Aztán – bár ez csak hivatalos változást jelentett – egyéni vállalkozó lettem. A férjem végezte a mezőgazdasági munka na­­gyobb részét, én pedig az értékesítést vittem. Sokféle minőségi termék került a vevőkhöz, és egyre több lett a törzsvásárló, mert tudták, hogy tőlünk mindig jót, frisset kapnak. A birtok hatalmas, 1 hektár körüli. Rengeteg zöldség- és gyümölcsfajta terem rajta, például málna, szeder, csemegeszőlő, eper. Ízletes, ne­­mes mind, az utolsó darabig. Mindenen rajta van a férjem keze nyoma, ő tervezett, ő telepített mindent, sok munkával. Sajnos két éve meghalt. Azóta arra törekszünk a fiammal, hogy fenntartsuk, megfelelően gondozzuk a birtokot. Talán nem kell mondanom, hogy mekkora elfoglaltságról van szó. A mezőgazdasági munka egyébként sem könnyű feladat, de így, a férjem hiányával még nagyobb kihívás számunkra. Csak egy példa: ahogy eljön a jó idő, el lehet, illetve el kell kezdeni a szőlő, a fák metszését. Az eper ka­­pálása nem maradhat el, ahogy a leszalmázása sem. Ez azért fontos, hogy ne legyen homokos a gyümölcs, amikor érik. A munkák nagy részét magunk végezzük, de bevallom, szoktunk segítséget hívni, mert a fiammal ketten nem bírnánk, sem fizikailag, sem pedig időben.

A növények meghálálják a féltő gondoskodást, akárcsak a vevők azt a minőséget, amit ennek köszönhetően kapnak.

– Mi kell ahhoz, hogy jó legyen a minőség? A gondoskodáson kívül sajnos szükség van növényvédelemre, olyanra, ami elfogadható. Sajnos egyre több kártevő támad, védekezés nélkül nem megy a termesztés, máshogy nem le­­het tőlük megszabadulni. És még egy fontos dolog: a gyümölcsöt éretten kell leszedni, nem féléretten, mert akkor jó ízű, zamatos. A fán kell megérnie, nem pedig a ládában vagy a dobozban. Mondjak példát? Csak meg kell kóstolni egy fáról leszedett meg egy kényszerérett sárgabarackot, és máris érezhető a különbség, ami, bizony, hatalmas. Össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Szerencsére ezt mind többen felismerik, mert egyre többen csalódnak a multiknál kapható zöldségekben és gyümölcsökben.

✦ De azért jócskán akadnak, akik azt mondják: csodálatosan szép és nagyon olcsó a gyümölcs a nagyáruházakban. Em­­lítik például az epret és a barackot. Maradjunk is ezeknél!

– Én erre azt mondom: a magyar epernél nincs jobb. Lehet, hogy a multiknál nyolcszáz forintra jön ki kilója, a termelők pedig négyezerötszázat kérnek érte az érésekor. Kérdezik is a vevők többen, hogyan lehet ilyen drágán adni. De rögtön kérdezem én őket, hogy miért nem abból főznek eperlekvárt, amit a multiknál vesznek. Mi a válasz? Hát, hogy abból nem lehet… Na ugye! Pontosan ugyanez a helyzet a sárgabarackkal, a málnával, vagy éppen a ribizlivel. A magyar termékek – legyen szó zöldségekről vagy gyümölcsökről – minőségiek. Ha drágábbak is, mint az áruházbeli „társaik”, mindenre alkalmasak: fogyasztásra, befőttnek, lekvárnak.

Ángyán Józsefné: a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozza
Azt Ángyán Józsefné sem tagadja, hogy az idén elszálltak az árak, és előfordulhat, hogy a magyar termékek egy részét tavasszal import áruk váltják a piacon – és ennek bizony nem csak a kedvezőtlen időjárás az oka.

– Sokan mondták, hogy ta­­valy időben elvetették a magokat, ám azok egyáltalán nem keltek ki. Aztán megpróbálták még egyszer és még egyszer, de akkor sem történt semmi. Nemcsak kistermelők jártak így, hanem a nagyok is. Ezért lett hiány például fehérrépából. A burgonyahiányt pedig a szárazsággal lehet magyarázni, az biztos és érezhető, hogy fogyóban van a magyar krumpli. De beszélhetünk a betegségek okozta problémákról is. A gesztenyét megtámadta egy féreg, a termés 80 százaléka fekete volt, vagyis használhatatlan. Említhetem a diót is, ami szintén megszenvedte az időjárást és a kórokozókat egyaránt. Hogy az időjárás változása érződik-e a mezőgazdaságban? Úgy gondolom, hogy vannak gondok, de Ma­­gyarországon – a kedvező adottságok mellett – még nem okoz megoldhatatlan problémákat az időjárás.

Ángyán Józsefné szerint inkább az emberhiány az, ami hazánkban nagyon nagy gondot jelent.

– Nem a maggal és a többi már említett tényezővel van a legnagyobb probléma, hanem a munkaerőhiánnyal. Az adottságok jók, a termelők hozzáállásával sem lenne gond, hiszen mindannyian szorgalmasan termelnek – vagy inkább termelnének.

Azonban a mezőgazdaságban – elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztésben – sajnos sok kézi munkaerőre van szükség, amit nem lehet máshogy pótolni, gépekkel helyettesíteni.

Ve­­gyük például a cseresznyét vagy a meggyet! Ezek termését csak kézzel lehet leszedni, hogy a szemek megfelelő minőségűek maradjanak. Ugyanez a helyzet például az almával is. Le lehet rázni a termést gépekkel, de akkor már csak léalmaként lehet eladni. Márpedig az hatalmas kiesés minden tekintetben, nem éri meg. Gyors munka, de nincs benne pénz. Szóval, nincs ember, sokan elmentek külföldre, mások a hazai iparban helyezkedtek el. Nem fizet rosszul, kényelmesebb, nincs benne rizikó, mint a mezőgazdaságban, a termelésben. Aztán a vendégmunkások… Ott van Lajosmizse. Ismerősöm mesélte: 5–6 éve még átmentek a román munkások a birtokokra, és segítettek mindenben, a betakarításban is. Ma már őket sem lehet elérni. Ez a nagy baj!

Paprikából is van választék bőségesen
✦ Hallottam, hogy tavaly sok-sok fóliasátor maradt tele zöldséggel, mert nem volt, aki leszedje.

– A tulajdonosok egyedül nem bírták, segítségük meg nem volt. Ez azt eredményezte, hogy jó néhányan feladták a gazdaságukat, mondván: nem tudják folytatni, inkább abbahagyják a termelést. Ez nem jelentheti a jövőt, lépni kell, hogy magyar termelők maradjanak a földeken, a gazdaságukban. Nehezebb a helyzet a piacon is. Sok multi megjelent hazánkban, ami kétségtelenül konkurenciát jelent a piacok számára. A vevők a nap bármely szakában melegben vásárolhatnak, ingyen parkolhatnak, nem kell messzire cipelniük az árut. Meg, mint említettem, sokan csak azt nézik, hogy az áru olcsó legyen. Öregszik is a piac, a fiatalok nem nagyon foglalkoznak vele, főleg úgy nem, hogy termeljenek is.

Ángyán Józsefné azt mondja, ameddig bírják a fiával, termelnek, ő pedig piacozik to­­vábbra is.

– A gazdaságot a férjem alapította, és az ő tiszteletére mindenképpen megtartjuk, amíg bírjuk. Hogyan is adhatnánk túl rajta, mikor ez volt az élete, minden az ő keze munkáját dicséri! Ő beszélgetett a fákkal és a gyümölcsökkel. Amúgy, ez az én életem is; amíg tudok, dolgozok…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Továbbra sincs egyezség az otthoni pálinkafőzés adómentességéről

Magyarország továbbra sem támogatja az otthoni pálinkafőzés megadóztatását, és minden fórumon kiáll azért, hogy az Európai Unió engedélyezze a saját célra történő gyümölcspárlat-készítés adómentességét – emelte ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozását (Ecofin) követően.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

A becsületes kereskedelem 1,6 milliárd eurót ér Németországban

A Fairtrade teremékek forgalma Németországban az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt átlépve az 1,6 milliárd eurós határt.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

A nejlonzacskó már nem trendi

Ahogy mind több vita folyik a csomagolások körül, úgy nőnek ki a földből a csomagolásmentes boltok Németországban, és egyre nyilvánvalóbb, hogy már nem csak egy szűk társadalmi réteget érdekel a téma.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.