Back to top

Útvesztő is lehet a precíziós technológiák sokasága?

A modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása a jelen s a jövő sikeres gazdálkodásának alapfeltétele, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem futhat „lyukra” az, aki hirtelen jött ötlettől vezérelve akarja tartani a lépést. A téma szakértői a PREGA-n igyekeztek útmutatást adni előadásaikkal az innovációra nyitott gazdáknak.

Azok a gazdálkodók, akik elzárkóznak a precíziós technológiák használatától, lemaradnak az agrárium rohamos fejlődésével lépést tartani igyekvő társaiktól – halljuk gyakran. Arról ugyanakkor ritkábban esik szó, hogy az innovatív megoldások sokasága egyfajta útvesztőként is szolgálhat azok számára, akik kellő felkészültség hiányában próbálják alkalmazni őket. Az idei Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Kiállítás – a PREGA – e téren is tudott hasznos ismeretekkel szolgálni a gazdáknak, többek között a precíziós szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó szekcióban előadást tartott szakemberek jóvoltából.

Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense mindenekelőtt azt hangsúlyozta, a vállalkozó kedvű gazdák első és legfontosabb feladata felmérni a táblán belüli különbségeket. „Mindezt érdemes szenzorral felszerelt eszközzel megtennünk, de persze az sem árt, ha időnként magunk is kimegyünk a földekre” – tanácsolta a szakember, aki szerint az egyébként egységesnek tűnő táblákat felülről nézve – például egy drónnal – azonnal láthatjuk, hol van szükség beavatkozásra. Mint mondta, ez esetben

érdemes számolni a technológiai gépbérlet igénybe vételével, hisz az adott technológia megismerése, előnyeinek felmérése kulcsfontosságú akkor is, ha gépvásárláson gondolkozunk.

Milics Gábor elmondta, a gazdáknak abban az esetben is érdemes szakember véleményét kérni – például a hozamtérképek adatainak értelmezésében –, ha maguk vennék kézbe az irányítást.

Egyebek közt e területen nyújt segítséget a GDi Magyarország Kft., amely az amerikai Esri kizárólagos hazai disztribútoraként térinformatikai megoldásokkal igyekszik megkönnyíteni a gazdálkodási folyamatokat. „A térinformatika a precíziós gazdálkodás egyik legfontosabb eleméül szolgáló helyspecifikus műveletek keretrendszerét adja” – magyarázta Híri István, a cég üzletág igazgatója. Mint mondta, mindennek az alapja az adatok gyűjtése, illetve térképezése, azok elemzése és összehasonlítása. Ez egy szolgáltatásorientált térinformatikai platformon keresztül valósul meg, ahol az információk és az egyes funkciók például okostelefonon keresztül is elérhetők. Az előadás hallgatói ezt követően több, a precíziós gazdálkodást segítő alkalmazás működéséről is képet kaptak.

Az egyik applikáció a talajszkennelési értékeket szemlélteti helyzetünknek megfelelően, miközben a földterületen állunk, egy másik alkalmazással pedig a korábban belvízzel, aszállyal vagy vadkárral sújtott területeinket látjuk ugyanezen a módon. Mindezek mellett lehetőségük van a gazdáknak koordinálni az egyes munkafolyamatokat, illetve sokéves termelési adatokat rendszerezni, összehasonlítani és elemezni akár 200 tábla esetében is.

A szekció programjaiban különös fontossággal bírtak a legmodernebb mezőgazdasági technológiák terén komoly tapasztalattal bíró cégek képviselőinek előadásai. Elsőként Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője szólalt fel, aki nem tagadta, sok kihívásnak kell megfelelnie s legalább annyi tényezőt kell figyelembe vennie annak, aki készen áll a precíziós technikák alkalmazására. „A cél a racionálisabb inputfelhasználás, a hatékonyság és a jövedelmezőség növelése” – tért ki a szakember arra, miért is érdemes használni azokat. Mesterházi Péter Ákos ezt követően a modern mezőgépek legfontosabb ismérveiről beszélt, majd hozzátette:

„nincs olyan gép, amely nem alkalmas precíziós gazdálkodásra, ellenben van olyan gps-eszköz, amely nem alkalmas az adott gép vezérlésére.”

Mint mondta, a modern vezérlési és kormányzási megoldásokon túl a járművek közti adatkommunikáció is rendkívül fontos, különösképp, ha például két, hozammérésre alkalmas betakarítógép dolgozik egymás mellett.

Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. PLM termékmenedzsere a cégük által forgalmazott New Holland márka kiterjesztett termékkínálatát ismertette. Mint mondta, az eszközparkot komplex rendszerek és innovatív megoldások jellemzik. Egyebek közt bálázókra és betakarítógépekre szerelhető infravörös szenzorok, nitrogén- és talajszenzorok, elektromos gyomszabályozó, illetve okos időjárásállomás alkotja a portfóliót, amely esetében kulcsszavakként a megtakarítást, a környezetkímélést, a naprakész adatokat, illetve azok önálló feldolgozásának lehetőségét emelte ki a szakember.

Mészáros Gábor, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy a hazai körülmények közt mindig a növény igénye, illetve a talaj állapota határozza meg, milyen talajművelési technikát kell alkalmazni. „Beszélhetünk sávos művelésről, lazításról, esetenként pedig szántásról is, egy a lényeg: azokat jól kell végezni” – emelte ki. A szakember szavai szerint napjaikban a navigációs megoldások már kulcsszerepet játszanak e téren,

a közeljövőt illetően pedig a differenciált munkamélységű talajművelési rendszerekben és a pozicionált fejtrágyázásban lát óriási lehetőséget.

Mint azt nem sokkal később Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője mondta, a precíziós irányba történő nyitáshoz nemcsak technológiai, hanem szemléletbéli változás is szükséges. Szavai szerint mindennek alapját a farmmenedzsment szoftverek kezelése, ezzel együtt a területeink ismerete kell, hogy jelentse. „Kezdetben sok dolgot kell megtanulnunk a nélkül, hogy a „világ összes pénzét” elköltenénk” – tanácsolta. Borsiczky István elmondta, érdemes elsőként a tápanyagutánpótlás irányába mozdulni, majd

egy fotót mutatott a hallgatóságnak, amelyen egy régi típusú, MTZ márkájú traktor volt látható a hozzá kapcsolt műtrágyaszóróval, benne fedélzeti számítógéppel, antennával felszerelve. „Nincs olyan helyspecifikus feladat szilárd műtrágya esetében, amelyet ezzel a géppel ne lehetne megoldani”

– hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, e megoldás amellett, hogy viszonylag kis összegű anyagi ráfordítást kíván, szakmailag óriási előrelépést jelent a gazdának.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

„Egy magyar nádor”… avagy a nagy elődök nagy utóda

A Nádor. Csak így említik, közvetlenül, mondhatni, bizalmasan. Ha nem mondják elé, hogy Mv, akkor is minden búzatermelő tudja, hogy a több mint 70 éves múltra visszatekintő martonvásári nemesítés kiválóságáról van szó, az utóbbi évek sikerfajtájáról, amely a 2019-es fémzárolási adatok alapján 20 százalékos szaporítási részaránnyal bír.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Szemes cirok és szója a KITE fajtaajánlatában

A koronavírus-járvány miatt nem az eredeti formájukban rendezte meg őszi fajtabemutatóit a KITE Zrt., helyette videófelvételen mutatták meg mindazt, amit ilyenkor meg lehet. Annak ellenére, hogy mi még semmiféle covidos megbetegedésről nem hallottunk a mezőgazdaságban, eléggé szigorú előírásokat tartatnak be az ágazatban. Lehet, hogy ezért is vagyunk mentesek a betegségtől.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Önjáró gabona- és silóbetakarító gépek

Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.