Back to top

Immár a mezei a leggyakoribb veréb

A közelmúltban hazánkban megfigyelték a Földközi-tenger vidékén honos berki verebet, így nálunk immár hivatalosan is három verébfaj fordul elő. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a házi veréb volt a legelterjedtebb, mára a mezei vette át az elsőséget. Ez utóbbi faj szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori.

Fotó: Bécsy László
A házi veréb urbanizálódott, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a városokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel. Emellett út menti fasorokban, parkokban, ligetekben, a folyókat kísérő ártéri erdőkben, öreg temetőkben, gyümölcsösökben telepszik meg, mindenütt, ahol fészkelésre alkalmas odút vagy üreget talál.

A mezei veréb nem vonul, egész évben nálunk van, a költési időn kívül ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokban látható.

A párok április és augusztus között két alkalommal költenek. A fészket hím és tojó közösen építi, elsősorban a kora reggeli és a délelőtti órákban.

Néha az ősszel, októbertől használt alvófészket tatarozzák ki, vagy újat építenek. Az anyagot a közelben gyűjtik, néha hosszú növényi szálakat hoznak az odúhoz, ahol gyakran nincs könnyű dolguk. Míg ugyanis például a gólyafészek oldalában építő pár könnyen beviszi a hosszú széna- vagy szalmaszálat, ugyanez egy szűk odúnyílás esetében nehéz feladat elé állítja az építő madarat.

A tojó kotlik, az 5-7 fehér alapon sűrűn foltozott tojásból 13-14 nap alatt kelnek ki a fiókák.

Szüleik hajnaltól estig etetik őket, rengeteg rovart, főleg lepkehernyókat hordanak.

A kicsinyek 16-18 napos korukban repülnek ki. Az öreg madarak néhány napig még etetik őket, majd önállósodva hasonló korú társaikkal kis csapatokba verődnek.

Írásunk Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikkének felhasználásával készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Önálló jogalanyi státuszt kapott a spanyol Mar Menor lagúna

Önálló jogalanyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, a délkelet-spanyolországi Mar Menor a spanyol parlament szerdai döntésével, amely nagyobb védelmet biztosít a terület veszélyeztetett ökoszisztémája számára a jövőben.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.