Back to top

Immár a mezei a leggyakoribb veréb

A közelmúltban hazánkban megfigyelték a Földközi-tenger vidékén honos berki verebet, így nálunk immár hivatalosan is három verébfaj fordul elő. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a házi veréb volt a legelterjedtebb, mára a mezei vette át az elsőséget. Ez utóbbi faj szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori.

Fotó: Bécsy László
A házi veréb urbanizálódott, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a városokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel. Emellett út menti fasorokban, parkokban, ligetekben, a folyókat kísérő ártéri erdőkben, öreg temetőkben, gyümölcsösökben telepszik meg, mindenütt, ahol fészkelésre alkalmas odút vagy üreget talál.

A mezei veréb nem vonul, egész évben nálunk van, a költési időn kívül ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokban látható.

A párok április és augusztus között két alkalommal költenek. A fészket hím és tojó közösen építi, elsősorban a kora reggeli és a délelőtti órákban.

Néha az ősszel, októbertől használt alvófészket tatarozzák ki, vagy újat építenek. Az anyagot a közelben gyűjtik, néha hosszú növényi szálakat hoznak az odúhoz, ahol gyakran nincs könnyű dolguk. Míg ugyanis például a gólyafészek oldalában építő pár könnyen beviszi a hosszú széna- vagy szalmaszálat, ugyanez egy szűk odúnyílás esetében nehéz feladat elé állítja az építő madarat.

A tojó kotlik, az 5-7 fehér alapon sűrűn foltozott tojásból 13-14 nap alatt kelnek ki a fiókák.

Szüleik hajnaltól estig etetik őket, rengeteg rovart, főleg lepkehernyókat hordanak.

A kicsinyek 16-18 napos korukban repülnek ki. Az öreg madarak néhány napig még etetik őket, majd önállósodva hasonló korú társaikkal kis csapatokba verődnek.

Írásunk Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikkének felhasználásával készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.