0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Újra kell gondolni a legelők szerepét

Elsősorban az állatlétszám növekedését szeretné elérni a Magyar Állattenyésztők Szövetségének új elnöke. Zászlós Tibor abban reménykedik, hogy a legelő újra benépesedik tenyészállatokkal. A korábbi uniós elv és gyakorlat ugyanis nem fenntartható, mert állatlétszám nélkül, kizárólag a legelő rendben tartásával is nagy összeghez lehet jutni.

Az új Közösségi Agrár Politika reformja meghozhatja azt a változást és előrelépést, ami növelheti az állatlétszámot és helyére teheti a természeti egyensúlyt.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, elnöki székfoglaló beszédében azt mondta, hogy soha nem volt ennyire jó a csillagok állása, mint most ahhoz, hogy az állattenyésztők hangját a kormány ne csak meghallja, de a javaslatokból konkrét intézkedések, majd pedig eredmények szülessenek. A sikeres állattenyésztéshez pedig kellő elszántság és alázat kell. Kérdésünkre, hogy milyen szerepe lehet a kisebb gazdaságoknak és a nagyobb üzemeknek az állomány növelésében, azt mondta, hogy újra kell gondolni a legelők szerepét.

A magyar állattenyésztés – elsősorban a családi üzemeknek köszönhetően – állandó megrendeléshez juthat például a biohús termeléssel az exportpiacon.

Az ipari méretekben tevékenykedő brojlercsirke és sertéstenyésztőknek pedig az eredmények kitűzése mellett a hatékony termelésre és a megfontoltságra kell törekedniük, hiszen egy dolog az állatlétszám, de a másik oldalon szaporodhatnak a tönkremenő gazdák a nem tudatos hozzáállással. Mint mondta, az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik.

Termelők és környezetvédők

Zászlós Tibor kitért arra is, hogy hosszú távon a környezetvédők sok nehézség elé állíthatják még a gazdálkodókat – ahogy erre volt példa az elmúlt évtizedekben. Ők azok, akik semmiféle felelősséget és kockázatot nem vállalnak, s nem gondolnak bele abba, hogy milyen nehézségeknek teszik ki a termelőket. Nemrégiben a ketreces tartás „megszüntetése” keltett nagy vihart.

A hagyományos tojástermelést felszámolta az unió, mire az állat- és környezetvédők mindenféle ketreces tartás ellen aláírást gyűjtöttek, de valójában olyan ellen tiltakoztak, ami nincs jelen Európában.

– Idehaza rendeződött ez a kérdés, a tojástermelők az uniós technológiának megfelelően dolgoznak. A japánok például az almos tartás helyett a hazánkban is alkalmazott eljárást vezették be, miszerint – higiéniai okok miatt – a tojás nem érintkezik a bélsárral, emiatt sokkal tisztábbnak tartják a termelést ketreces tartásban. De a vevő nem annyira tudatosan választ, hanem az olcsó árak miatt választhatja az Ukrajnában előállított tojást, ahol az unióból kitiltott rendszer van életben – sorolta az érveket az elnök, aki ugyanakkor a szarvasmarha- állomány növekedését sikertörténetnek tartja. Visszaidézte azt a 2006-ban tartott keszthelyi előadását, amelynek az üzenete az volt, hogy érdemes húsmarhát tenyészteni. A magyar állomány akkor 70 ezer volt. Nemrégiben ugyanezen a konferencián már 150 ezer húsmarháról beszélt. – Nem gondolom, hogy az én sikerem, de többen hozzájárultunk egyrészt a lelkesítésnek, a gazdasági környezetnek köszönhetően a növekedéshez – mondta Zászlós Tibor.

Arányosság – másképp

Sokan szorgalmazzák, hogy álljon végre helyre a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya. Azt azonban pontosan kell látni, hogy a hőskorszaknak számító időszak arányait nem lehetséges visszaállítani, mert a háztáji sertés-, baromfi- és nyúltartás gyakorlatilag megszűnt, más már a társadalmi környezet.

A tanyák megmentése, az állattenyésztés támogatása fontos ökológiai szempont, de nem pótolja azt a nagy létszámot, ami annak idején a falvakban megtalálható volt.

Az afrikai sertéspestis, madárinfluenza, kéknyelv betegség, bőrcsomósodás – komoly károkat okoznak, korlátozzák a piaci lehetőségeket az azonnali intézkedések miatt. Ha úgy tartanák a sertést, mint akkor, amikor ezek még ismeretlenek voltak, akkor egy sertéspestises vaddisznóval találkozás után a normál állományban azonnal megjelenne a kór. Mindez végzetes csapást mérne az állományra. A természet közeli tartás óriási veszélyeket rejt magában.

Élvonalban az állategészségügy

Eközben továbbra is örömteli, hogy Európában a magyar állategészségügyi szolgálat az élvonalba tartozik, tehát ezen a téren őrizzük évtizedek óta tartó vezető szerepünket és hírünket. Ennek most nagy jelentősége van az előbb említett betegségek miatt. Az más kérdés, hogy a jogszabályi harmonizáció során bizonyos magyar gyakorlatokat meg kellett változtatni, többek szerint gyengíteni kellett, de ez megközelítés kérdése. Ezzel kapcsolatban Zászlós Tibor azt mondta, hogy kiválóan működik az az európai biztonsági, monitoring rendszer, amely az élelmiszerekben előforduló káros, emberre veszélyes anyagokat azonnal kiszűri.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy az európai állategészségügyi rendszer rosszabb lett, mint a magyar, hanem más.

Végül kitért a háttérintézmények megerősítésére, mivel ma már nem állatárveréseken és bemutatókon kelnek el a tenyészállatok, hanem genetikai vizsgálatokkal állapítható meg a jövőbeni értéke. Ezért van szükség azokra az intézetekre, amelyek ezt biztosítják. – Nem lenne szerencsés, ha a magyar állattenyésztők külföldi vizsgálatokat vennének igénybe, ez magyar munkahelyeket veszélyeztetne – mondta az új elnök.

Forrás: Kistermelők Lapja