Back to top

Megvannak a legjobb gesztenyék!

Magyarországon őshonos, hosszú életű fa a szelídgesztenye, ami valaha a szegényeknek adott élelmet. Mára a helyzet alapjaiban megváltozott egy Japánból származó kórokozó miatt, ami gyorsan kipusztítja a fákat. Megindult azonban a nemesítés, amivel ellenálló ázsiai fajtákat kereszteztek a kiváló minőségű európai fajtákkal. Ezekből és a Nagymaros környékén szelektált fajtajelöltekből rendezett bírálatot a Nébih.

Hazánkban körülbelül 500 hektáron termesztünk gesztenyét, az éves termés 200-500 tonna. Hagyományos termőtájai a Duna-kanyarban, Zala, Vas és Somogy megyében találhatók, mondta bevezetőjében Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága vezetője.

Tizennégy gesztenyefajtát bíráltak a Nébih rendezvényén
Fotó: Horváth Csilla
Sokféleképp hasznosítható a gesztenye, derült ki a bírálatot megelőző kerekasztal-beszélgetésen: erdeinkben elegyesen található meg a melegebb, savanyú vagy semleges talajú területeken. Fája a legnagyobb fűtőértékű hazai faanyag, tudtuk meg Kiss Balázs erdésztől.

Nagymaros körzetében többször is betelepítettek olasz gesztenyefajtákat, ami sajátos, természetesen kereszteződött állomány kialakulásához vezetett.

Mint Zeller Zoltán nemesítő elmondta, 700 évre visszanyúló népi szelekció is működött a tájban, és ezek a gesztenyefák jobban alkalmazkodnak az eltérő környezeti adottságokhoz, mint a hivatalos fajtalistán szereplők.

Mint a legtöbb héjas gyümölcshöz, a gesztenyéhez is lehet szarvasgombát telepíteni, mondta Gógán Andrea kutató. Magyarországon sokféle, kiváló minőségű szarvasgombafaj él, amelyekkel a gesztenye gyökérzetét is be lehet oltani, ezáltal az elültetett fa a föld alatt is termést ad. Még egy haszonvételi mód lehetséges, a mézgyűjtés, amiről Németh Zsolt méhész elmondta, hogy a gesztenyeméz nagyon értékes mézfajta, viszont a közhiedelemmel ellentétben sosem fekete, hanem borostyánszínű vagy barna.

Nagymaroson szelektált fajtajelölt
Fotó: Horváth Csilla
Maga a szelídgesztenye igen értékes táplálék, hiszen magas rost- és C-vitamin-tartalmú, sok benne a vas, a kalcium, a magnézium, a foszfor és a kálium,

ezáltal hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz, mondta Zoltai Anna közétkeztetési szakértő. Ráadásul nagyon finom, minden magyar ismeri a gesztenyepürét. Sok más sütemény vagy édesség is készül belőle, sőt a gasztronómiában köretekben, sós változatban is használják.

A bírálaton a hazai államilag minősített fajták (Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Köszegszerdahelyi 29, Nagymarosi 38) mellett öt nagymarosi szelekció szerepelt, valamint külföldi fajhibridek, amelyek ellenállók a gesztenye kéregrákkal szemben. Ez utóbbiak nevét már most érdemes lehet ízlelgetni: Bouche de Betizac, Bournette, Ferosacre, Precoce Migoule, Marlhac.

Győztek a nagymarosiak

Színük, méretük, ízük, állományuk és a gesztenye pucolhatósága (a bél milyen könnyen fejthető ki a héjból és a rekeszfalak közül) alapján bírálták el a fajtákat, 1-5-ig terjedő skálán.

A termés színe alapján a bírálók a Nagymaroson szelektált gesztenyéket, illetve a Nagymarosi 38-at ítélték a legtetszetősebbnek. A hazai fajták 4,3-4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a Bouche de Betizac és a Precoce Migoule fajták szerepeltek a legjobban. Szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyék bizonyultak a legjobbnak a bél kifejthetősége alapján, 3,9-4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8-4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5-4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat. Az állomány értékelése során még a Bouche de Betizac került a legjobbak közé. Érdekes módon szinte roppanó húsú, illetve erősen lisztes állományú gesztenyéket is kóstolhattunk, és alighanem az ázsiai fajtákból eredő mellékízt is lehetett érzékelni egyes mintákban.

Az összesített pontszámok alapján az új nagymarosi gesztenyék állnak az élen, az ellenálló hibridek közül a Bouche de Betizac, valamint a Marlhac kapta a legkedvezőbb értékelést.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

Szebb, keményebb fertődi málnafajták

Ne hagyjuk veszni a bogyósokat Magyarországon, hiszen sokfelé a világon fejlődik a termesztésük. Nem lehet minden gondunkat a globális fölmelegedés számlájára írni, jobban kell figyelni a termesztéstechnológia pontos betartására, derült ki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fertődi állomásán rendezett tanácskozáson.

Eltűnt a termés harmada - háromszorosára drágult a magyar sikergyümölcs

Befejeződik lassan a meggyszezon, aki akart, idén bőségesen tudott vásárolni a gyümölcsből befőttnek, lekvárnak is, és jó hír, hogy elvétve lehet még meggyet kapni. Idén drágulás volt és csökkent a termés, miközben a világ legnagyobb friss meggy exportőre Magyarország.

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

Itt a grillszezon, a Nébih a debreceniket vizsgálata

A grillszezon kedvelt termékeit, debreceni húskészítményeket vizsgált a Szupermenta programban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Élelmiszerbiztonsági szempontból a 20 különböző termék mindegyike megfelelt, minőségi, illetve jelölési hibák miatt azonban 18 esetben kellett figyelmeztetni az előállítókat.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.

Orosz "alma razzia" Fehéroroszországban

Az orosz állami élelmiszer-biztonsági hivatal munkatársai Fehéroroszországban ellenőrzik, hogy nem lengyel származású almát akarnak-e belorusz exportőrök átcsomagolva továbbszállítani az orosz boltokba.