Back to top

Világvándorból lett áfonyatermesztő

Hivekovics Ákos közel két évtized világ körüli vándorlás után tért vissza szülőfalujába, a Zala megyei Nagyrécsére. Szülei felajánlották neki a kéthektáros családi bodzást gazdálkodásra, de ő inkább az áfonyára és a körtére tette a hangsúlyt, és pár év alatt 65 hektáros gazdaságot épített.

Hivekovics Ákos hároméves korában kezdte gyűjteni az ízeltlábúakat. Nem állt meg néhány darabnál, kétszázféle tücske és bogara lett néhány év alatt, az egész ház az állataival volt tele. Falta a Gerald Durrell-könyveket és védte az állatokat, mert a szüleitől azt tanulta, hogy azt úgy kell - írja az Index.

Harminchét éves volt, amikor majdnem két évtizednyi külföldi vándorlása után a szülei feltették neki a kérdést: nem akarja-e abbahagynia az utazást, leporolni az agrárdiplomáját és csinálni valamit a szülői ház végében lévő kéthektárnyi bodzással? A szülők megküzdöttek érte, hogy a család a kárpótlás során visszakapja a kis földterületet, inkább más követelésükről mondtak le, csak a ház melletti területet megszerezzék.

Hivekovics Ákos megnézte a földet, majd egy évre európai körútra ment, 15 országban járt, hogy kiderítse, mit érdemes termeszteni a családi földön, mire van igény az európai piacon. A válasz egyértelmű volt: bogyós gyümölcsre, mert abba mindenkinek beletörik a bicskája. 2012-ben költözött vissza Magyarországra, családi gazdaságuk ma 65 hektáron gazdálkodik a Nagykanizsa közelében lévő Nagyrécse térségében, mert Hivekovics Ákos sosem tudott megállni néhány tételnél, már a bogaraknál sem.

Kezdjük a legnehezebbel!

„Nem akartam úgy beleugrani, hogy persze, adjátok ide a bodzást, aztán majd lesz valami.” Az egyéves európai körút után már megvolt a cél tehát, a bogyós gyümölcsök, és mivel azon belül is a szedret mondták a legnehezebbnek, a régi családi földön azzal kezdtek. „A szedren rengeteg a zöld munka. Egy bokron hat-nyolc hajtással dolgozunk egyszerre, ami letermett, le kell vágni, de már egyben termeszteni a jövő évi hajtásokat.”

És bár a szedren van fajlagosan a legnagyobb profit, mégsem ez lett a slágertermékük, hanem az áfonya. Nyári szezonban az áruházláncok a hazai fogyasztás nyolcvan százalékát tőlük veszik.

„Az áfonyát imádják az emberek, de annál nehezebb vele dolgozni. Nem szereti az itteni földet (egyébként nem sok földet szeret, azért sem bajlódnak vele sokan), ezért cserepekben termesztjük, hidropóniás módszerrel. 108 ezer tízliteres vödrünk van” – mutatott körbe Hivekovics Ákos az áfonyaföldön, ahol amerre csak szem ellátott, áfonyavödrök sorakoztak. (A hidropónia föld nélküli termesztést jelent. Az ötlet alapja, hogy a növényeknek nem feltétlenül szükséges a termőtalaj, ha a tápanyagokat külön adagolják neki.)

Málnát és körtét is termesztenek az áfonya mellett. „Ellentétben az áfonyával a körte szereti a zalai talajt, ezt még a nemzetközi agráregyetemek is említik. Egyértelmű volt, hogy ha hagyományos, fásszárú növénnyel fogunk foglalkozni, az a körte lesz” - fogalmaz a vállalkozó. Hivekovicsék kétfélét termesztenek, azt a kettőt, amelyiket a magyar szereti, a vilmost és Bosc kobakot. Az üzletember azt mondja, vannak kísérletek a körtével a világban, de nagy tömegben a magyarok egyelőre csak a megszokott körteféléket fogyasztják. A gyümölcsökön kívül maradt a méz is a családi gazdaságban, a kétszáz méhcsalád mellé a virágzás idején kölcsönöznek poszméheket is.

Családi ügy

A már visszavonuláson gondolkodó, de a fiuk őrült ötlete miatt még mindig aktívan dolgozó szülők mellé az idősebb báty is beszállt az üzletbe. Ő felel a pénzügyekért. Így alakult, hogy a Hivekovics testvérek eddig, öt év alatt már másfél milliárd forintot költöttek a családi gazdaságra, ennek ötöde volt önerő (mindenki eladta, amije volt, és betette a megtakarításait), további 1,2 milliárd forint pedig hitel.

Az uniós támogatásból tudtak földeket venni, azokat fejleszteni, de abból épült egy 1600 négyzetméteres új hűtőház is, elsősorban a körtének, amelyet így (mondjuk, csak a Bosc fajtát) akár egy évig is tudják majd tárolni, összesen 1100 tonnát.

Körtéből máshogy nem lehet keresni. Ha nem hűtik, azonnal és nyomott áron lehet csak eladni.

A bogyós gyümölcsöket ezzel szemben rövid ideig lehet eltartani, még a hűtőházban is, így esetükben az egyetlen út a profitmaximalizálásra a szezon széthúzása. „Ezen Magyarországon már nem tudok tovább javítani, fóliasátrakban májusra van először áfonya, utána jön a szabadföldi, és még szeptember közepén is tudok adni, de több egyszerűen ezen a klímán nem lehetséges.” Ezért Hivekovicsék kilépnek az országból, melegebb éghajlatot keresnek. Úgy néz ki, Marokkót érdekli a lehetőség, és hajlandó földeket eladni áfonyatermesztés céljából.

Valószínűleg hagyományos célokra itthon sem vesz több földet a Hivekovics család, inkább az innováció irányába lépnek. Az áfonyák locsolását és táplálását már így is teljesen számítógép-vezérelt rendszer végzi (ezzel kimaxolva a hatékonyságot és a környezetvédelmet), emellett a cég elnyerte az úgynevezett Cravo-házak telepítésének jogát Közép-Európában.

Ezekkel és a marokkói termesztéssel végre el tudnánk azt érni, hogy magyar gyümölcstermesztő gazdaság létünkre az év 12 hónapjában folyamatosan tudunk termelni és piacra szállítani.

A Hivekovics Családi Gazdaság 30 állandó alkalmazottat foglalkoztat, nyáron ez a szám idényjelleggel 130 főre duzzad. Embert találni és főleg ugyanazt az embert találni, aki előző évben is náluk dolgozott, nagyon nehéz. Mivel az idénymunka bizonytalan, a munkások ide-oda vándorolnak. „Nem könnyű az sem, hogy a munkás, aki a szezon végére betanul, utána elmegy ezzel a tapasztalatával Ausztriába, és keres ötször annyit.”

A gazdaság jelenlegi éves forgalma 500 millió forint, de a gazdaság és a kiszolgáló egységek 1 milliárdos éves bevételre vannak kalkulálva, amelyet ebben a tempóban két-három éven belül ér el. Hivekovics Ákos a fejlődési lehetőséget a szezonon kívüli időszakban látja, amikor a polcok chilei áfonyával vannak tele. „Biztosak vagyunk benne, hogy a chilei áfonyával szemben nagyon versenyképesek leszünk. A chileivel sok a baj, két és fél hónapot utazik a tengeren, gyakran félrohadt, mire ideér (amíg nekünk maximum három napra lesz szükségünk, hogy a marokkói gyümölcsünket eljuttassuk a fogyasztókhoz.”

Hivekovicsék sikerüket az áfonyának köszönhetik, emiatt még az áruházláncok is eltekintenek a kizárólagosságtól.

„Az áfonyára azonban nagy szükség van, így pedig könnyebben kérnek tőlünk mást is, körtét, szedret, málnát.” A cég nemrég kötötte meg a szerződést az utolsó nagy magyar áruházlánccal, ami hátravolt, a Sparral. A gazdaságnál új gyümölcsként belép még a kökény és a húsos som, szintén az áruházi igények miatt, illetve pályáznak egy mogyoróintegrátori szerepre is.

És akkor talán meglépjük a hazai Nutellát is.

Hivekovics Ákos szerint a mezőgazdaságban sohasem könnyű, és ők is belebuktak volna, ha nem tudják iszonyú pontosan kijelölni azt a négy-öt irányt, amiből sikert reméltek. Emellett testvére pénzügyi felkészültsége segített sokat.

Forrás: 
Index

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Szebb, keményebb fertődi málnafajták

Ne hagyjuk veszni a bogyósokat Magyarországon, hiszen sokfelé a világon fejlődik a termesztésük. Nem lehet minden gondunkat a globális fölmelegedés számlájára írni, jobban kell figyelni a termesztéstechnológia pontos betartására, derült ki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fertődi állomásán rendezett tanácskozáson.

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.