Back to top

Az év fajai: a hírverés akár a fennmaradás záloga is lehet

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában új, havonta jelentkező rovattal találkozhatnak olvasóink. Ebben tartalmas, természetről és annak védelméről szóló cikkekkel készülünk, illetve gyűjtünk össze számos, a gazdálkodók számára fontos és hasznos tudnivalót a témában. Alább a rovat első cikkeinek egyikét olvashatják.

A Kárpát-medence megannyi természeti kinccsel ölel körül bennünket: gazdag növény- és állatvilágának egyes fajaihoz számos élményt és emléket társítunk, másokról viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni, nem ritkán pedig észre sem vesszük őket. Egy biztos: mindezen értékeink figyelmet érdemelnek, egyszersmind pedig vigyáznunk kell rájuk, hisz jelenlétük távolról sem magától értetődő. Egyebek közt e célokat szem előtt tartva indultak útjukra annak idején az év fajait kiválasztó kezdeményezések, amelyek közül cikksorozatunk első részében az Év Emlőse, az Év Hala és az Év Fája kategóriák hátterét és azok legfőbb üzeneteit mutatjuk be.

Immáron hagyomány, hogy év fajait kiválasztó kezdeményezések igyekszenek ráirányítani a széles közönség figyelmét az őshonos növény- és állatvilágunk különböző példányaira. Akadnak fajok, amelyeket a szervezők nyilvános szavazás útján „versenyeztetnek meg” egymással, más esetekben pedig szakemberek hozzák meg a végső döntést. Utóbbiak közé tartozik az Év Emlőse kezdeményezés, amely az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya, illetve a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program együttműködése révén jött létre hat esztendővel ezelőtt.

A szervezetek képviselői idén a legnagyobb európai macskafélét, a hiúzt választották a kategória győztesének – a döntés hátterében egy hosszútávú szakmai és kommunikációs stratégia áll. Bakó Botond, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vadonleső Programjának munkatársa lapunknak elmondta, a kezdeményezésre az útjára indításának évében egy mindenki által ismert és kedvelt emlőssel, a keleti sünnel hívták fel a figyelmet, ezt követően pedig elkezdték megismertetni a széles közönséggel a ritkább fajokat is; tavaly például a földikutyát „hozták felszínre”.

„A döntéssel rendszerint természetvédelmi szempontból fontos fajokat emelünk ki, s nemcsak az adott állatra, hanem például a hozzájuk köthető élőhelyek védelmének fontosságára is felhívjuk a figyelmet”

– magyarázta a szakember. Az intenzív erdőművelés például megzavarhatja és elriaszthatja a rejtett életmódot folytató óvatos hiúzokat, amelyekkel az erdőt járva egyébként aligha találkozhatunk. Mint azt Bakó Botondtól megtudtuk, a szavazás eredményeképpen ugyanakkor egész évben „előtérben lesznek” ezek a ritka ragadozók. „Hiú(z) ábrándok” címmel például nagyszabású családi napra kerül sor március 30-án a Magyar Természettudományi Múzeumban, lesz idén hiúz tematikájú futóverseny a Népligetben, akadályverseny a Bükki Nemzeti Parkban, szerveződnek szakmai fórumok, végül, de nem utolsó sorban pedig a Hiúz Gála és Forgatag című kétnapos évadzáró rendezvény is várja majd az érdeklődőket.

Fotó: haltarsasag.hu
Hasonló céllal, ám egészen más koncepció mentén szerveződik esztendőről esztendőre az Év Hala kezdeményezés, amelyet idén rekordszámú érdeklődés kísért: a Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán 11483-an voksoltak. A kiírás 2019-es győztese a vörösszárnyú keszeg lett, amely a második helyezett szivárványos ökle s a harmadik sebes pisztráng előtt úszott a célba. Harka Ákossal, a Magyar Haltani Társaság elnökével beszélgetve megtudtuk: a szavazásra bocsátott halfajok minden esetben őshonosak, s minden alkalommal szerepel köztük védett, illetve fogható is, méghozzá az ország különböző régióinak vizeiből válogatva. Az idei győztes „titkára” vonatkozó kérdésünkre a szakember két dolgot is említett: a piros úszóival és ezüstös pikkelyeivel a szavazók nagy részének tetszését elnyerhette a kis vörösszárnyú keszeg, amely emellett sokak számára ismert és kedves halfajnak számít.

Különösképp a horgászok szívéhez áll közel, akik többségének első fogási emléke valószínűleg az állóvizek, csatornák, holtágak és a folyók lassú szakaszaiban gyakran előforduló vörösszárnyú keszeghez fűződik.

A győztes halfajról egyébként annak idején a „Hej, halászok, halászok” kezdetű magyar népdalban is említést tettek. Idén, ha nem is dalban, de számos hírportál, napilap és szaklap számolt be a 2019-es Év Haláról, amely fontos szereplője lesz a március 20-i Halak napja rendezvénynek, amelynek ezúttal Tiszafüred ad otthont, s amelyen a témában érdekelt valamennyi fontos hazai szervezet részt vesz.

A cikkünkben tárgyalt év fajai kiírások közül legrégebbi múltra az Év Fája mozgalom tekint: 1996-ban, az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében indult útjára e kezdeményezés, amely az őshonos fafajokkal kapcsolatos figyelemfelhívást és ismeretterjesztést tűzte ki legfőbb célul – kezdetben az erdész szakembereket megszólítva ily módon. A mozgalom lebonyolítására kuratórium jött létre – tagjai a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának és Faipari Mérnöki Karának oktatói, illetve az Erdészeti Lapok főszerkesztője –, amely javaslatot tesz a szavazásban részt vevő fákra.

Fotó: Korda Márton
Az előzőleg említett kategóriához hasonlóan ez esetben is az internetes szavazás végeredménye hozza meg a végső döntést. Bartha Dénes, az egyetem Erdőmérnöki Karának Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója és tanára, a kuratórium elnöke lapunknak elmondta, olyan fafajokat igyekszenek évről évre kiemelni, amelyek már nincsenek, vagy pedig sosem voltak az erdészek figyelmének középpontjában. Előbbi helyzet állt fenn a 2019-es Év Fájának választott sajmeggy esetében.

A szakember szavai szerint, noha a fa termését gyakorta használják ma is egyebek közt likőrök ízesítésére, elődeink előszeretettel készítettek a fából elegáns sétapálcát, esernyőnyelet, pipaszárat vagy éppen tubákos szelencét.

„A sajmeggy ilyen jellegű felhasználása megszűnt, mivel mára a fa kikerült az erdészek látóköréből, ráadásul a faj hajtásait a nagyvadállomány is előszeretettel fogyasztja, így a fiatal példányokból alig marad meg néhány” – részletezte a fő problémákat Bartha Dénes. A szavazás eredménye talán elindít valamit, annyi mindenesetre bizonyos: ahogy az megszokott, idén is elültetik az Év Fáját például Magyarország Berlini Nagykövetsége elé, az Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétumban, illetve a Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkban is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Szebb, keményebb fertődi málnafajták

Ne hagyjuk veszni a bogyósokat Magyarországon, hiszen sokfelé a világon fejlődik a termesztésük. Nem lehet minden gondunkat a globális fölmelegedés számlájára írni, jobban kell figyelni a termesztéstechnológia pontos betartására, derült ki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fertődi állomásán rendezett tanácskozáson.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.