Back to top

Kávézaccból laskagomba

A Párizsban tonna számra keletkező kávézaccnak nagy hasznát veszik a városban termelő kertészek – jelen esetben a laskagomba termesztők.

A zaccot fa- és kartonpapír aprítékkal keverve hosszúkás műanyagtasakokba töltik, ezt oltják be a gomba spórákkal. Majd sötét helyen felaggatják őket, és hagyják a spórákat kifejlődni.

„A földalatti növekedési feltételeket utánozzuk, a hőmérséklet és a páratartalom tekintetében” – magyarázta Arnaud Ulrich, az UpCycle-La boite á champignons egyik alapítója. A gombatermő dobozokkal foglalkozó cég központja Párizsban, a Saint-Nom-la-Breteche körzetben található.

A fénytől távol a micéliumos gombák spórái – melyek számos talajban élő gerinctelen táplálékát is adják, illetve segítik a szennyezett talajok megtisztítását is – olyan gyorsan fejlődnek, mintha csak egy fa gyökerei között lennének.

A spórák kifejlődése után a zsákok teljesen fehérré válnak a bennük megjelenő gombafonalaktól, ekkor átkerülnek egy másik szobába, ahol a termőtestek kifejlődhetnek.

Itt már fény éri őket, és a páratartalom is alacsonyabb. A zsákokon nyílásokat vágnak, hogy a gombák ki tudjanak nőni.

„A gombák ’stresszhatás’ alatt állnak – ami azt jelenti, hogy szaporodni akarnak és minél gyorsabban szétszórni a spóráikat, és elhagyni a zsákokat.” - magyarázta Ulrich. „Az egyetlen teendőnk ezután, hogy leszüreteljük őket.”

Ulrich szerint a városi mezőgazdálkodás első és legfontosabb eleme a szerves anyagok újrahasznosítása, így egyre inkább egy regeneratív, körforgásos gazdaság alakulhat ki, aminek során értelmes módon használjuk fel a folyamatosan rendelkezésünkre álló nyersanyagokat.

„A városokban keletkező hulladék 30 százaléka használható szerves anyag, és manapság ennek mindössze 5 százalékát hasznosítjuk újra.”

– tette hozzá.

„Pontosan ugyanazt tesszük, amit a 19. században is tettek, csak modernebb módszerekkel.” Abban az időben is termeltek „párizsi gombákat”, szintén szerves anyagok újrahasznosításával. A kertészek a város határában álló kőfejtőkben termeltek annak a lótrágyának a segítségével, melyet a Párizs központjában álló Les Halles piacra zöldséget szállító lovak potyogtattak el.

Ma közel 20 tonna kávézaccot gyűjtenek be havonta Párizs-szerte, aminek jelentős része nagy cégek éttermeiből érkezik a város nyugati részéről. Ebből a mennyiségből nagyjából két tonnányi laskagomba terem.

Ez kilónként 15 euróval számolva nagyjából 30 ezer eurós betakarítást eredményez. Emellett tervben van egy kampány is, hogy még több párizsi kávézót vonjanak be a projektbe.

Előfordulhat, hogy ott szolgálják fel a gombát, ahonnan a termeléséhez használt zacc is származik
Előfordulhat, hogy ott szolgálják fel a gombát, ahonnan a termeléséhez használt zacc is származik
„Ez egy etikus vállalkozás – hetente 20-30 kilónyi zaccot termelünk” – mondja Romain Vidal, a Le Sully söröző tulajdonosa, aki éllovasnak számít az újrahasznosításban.

„A szakácsunk pedig a menü összeállításánál felhasználja az így termelt laskagombákat” – teszi hozzá. A szakács pedig megerősíti, hogy ez örömére szolgál, mivel a gombák húsosak és ízletesek.

Minden egyes eszpresszó és cappucino után összegyűjtik a pincérek a zaccot, és biciklis futárok segítségével juttatják el az újrahasznosítás helyére.

Párizs bebetonozott kávé-kultúrájának köszönhetően nem kell aggódni, hogy elfogy a zacc – a város éves szinten nagyjából 600 ezer tonnát „termel” belőle az UpCycle szerint, mely más francia városokban is segít hasonló projekteket felállítani.

Miután a gombákat leszüretelik, a már újrahasznosított zacc megkezdi harmadik életciklusát is, és komposztként visszakerül a talajba, gombaszálakkal és cellulózzal keverve.

A már felépített és működő rendszerükkel Ulrich és társai azon vannak, hogy egy „Rocket” komposztkészítő gépet üzemeljenek be Párizs La Defense üzleti negyedének szívében. Ez a gépezet olyan szerves hulladékokat „tüntet el”, mint az éttermekből kikerülő zöldség és gyümölcshéjak, élelmiszer maradékok - legyen az akár hús is - , illetve levágott fű. Az így ledarált szerves anyagból rekord idő alatt lesz komposzt, melynek segítségével szeptembertől még több gomba teremhet Párizsban.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Elkelt a Cargill maláta-részlege

Az Axereal megveszi a Cargill maláta-leányvállalatát, és a Boortmalthoz csatolja azt – közölte a cég. A Boortmalt, az Axereal leányvállalata ezzel globális szinten piacvezető malátatermelő szereplő lesz.

Tovább bővül a kereskedelem

Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját, a kereskedelmi szektor legjelentősebb szakmai ünnepét. Az eseményen elhangzott: a kereskedelmi forgalom évek óta folyamatosan nő, és várhatóan az idei év is kiváló eredményekkel zárul majd.

Tíz franciából kilenc - a bio már sokkal több, mint trendi

Mind népszerűbbek a bioélelmiszerek Franciaországban. Forgalmi értékük tavaly felszökött 9,7 milliárd euróra, mindössze egy év alatt 1,4 milliárd euróval többet költöttek a francia fogyasztók bioélelmiszerekre.

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.