Back to top

Kávézaccból laskagomba

A Párizsban tonna számra keletkező kávézaccnak nagy hasznát veszik a városban termelő kertészek – jelen esetben a laskagomba termesztők.

A zaccot fa- és kartonpapír aprítékkal keverve hosszúkás műanyagtasakokba töltik, ezt oltják be a gomba spórákkal. Majd sötét helyen felaggatják őket, és hagyják a spórákat kifejlődni.

„A földalatti növekedési feltételeket utánozzuk, a hőmérséklet és a páratartalom tekintetében” – magyarázta Arnaud Ulrich, az UpCycle-La boite á champignons egyik alapítója. A gombatermő dobozokkal foglalkozó cég központja Párizsban, a Saint-Nom-la-Breteche körzetben található.

A fénytől távol a micéliumos gombák spórái – melyek számos talajban élő gerinctelen táplálékát is adják, illetve segítik a szennyezett talajok megtisztítását is – olyan gyorsan fejlődnek, mintha csak egy fa gyökerei között lennének.

A spórák kifejlődése után a zsákok teljesen fehérré válnak a bennük megjelenő gombafonalaktól, ekkor átkerülnek egy másik szobába, ahol a termőtestek kifejlődhetnek.

Itt már fény éri őket, és a páratartalom is alacsonyabb. A zsákokon nyílásokat vágnak, hogy a gombák ki tudjanak nőni.

„A gombák ’stresszhatás’ alatt állnak – ami azt jelenti, hogy szaporodni akarnak és minél gyorsabban szétszórni a spóráikat, és elhagyni a zsákokat.” - magyarázta Ulrich. „Az egyetlen teendőnk ezután, hogy leszüreteljük őket.”

Ulrich szerint a városi mezőgazdálkodás első és legfontosabb eleme a szerves anyagok újrahasznosítása, így egyre inkább egy regeneratív, körforgásos gazdaság alakulhat ki, aminek során értelmes módon használjuk fel a folyamatosan rendelkezésünkre álló nyersanyagokat.

„A városokban keletkező hulladék 30 százaléka használható szerves anyag, és manapság ennek mindössze 5 százalékát hasznosítjuk újra.”

– tette hozzá.

„Pontosan ugyanazt tesszük, amit a 19. században is tettek, csak modernebb módszerekkel.” Abban az időben is termeltek „párizsi gombákat”, szintén szerves anyagok újrahasznosításával. A kertészek a város határában álló kőfejtőkben termeltek annak a lótrágyának a segítségével, melyet a Párizs központjában álló Les Halles piacra zöldséget szállító lovak potyogtattak el.

Ma közel 20 tonna kávézaccot gyűjtenek be havonta Párizs-szerte, aminek jelentős része nagy cégek éttermeiből érkezik a város nyugati részéről. Ebből a mennyiségből nagyjából két tonnányi laskagomba terem.

Ez kilónként 15 euróval számolva nagyjából 30 ezer eurós betakarítást eredményez. Emellett tervben van egy kampány is, hogy még több párizsi kávézót vonjanak be a projektbe.

Előfordulhat, hogy ott szolgálják fel a gombát, ahonnan a termeléséhez használt zacc is származik
Előfordulhat, hogy ott szolgálják fel a gombát, ahonnan a termeléséhez használt zacc is származik
„Ez egy etikus vállalkozás – hetente 20-30 kilónyi zaccot termelünk” – mondja Romain Vidal, a Le Sully söröző tulajdonosa, aki éllovasnak számít az újrahasznosításban.

„A szakácsunk pedig a menü összeállításánál felhasználja az így termelt laskagombákat” – teszi hozzá. A szakács pedig megerősíti, hogy ez örömére szolgál, mivel a gombák húsosak és ízletesek.

Minden egyes eszpresszó és cappucino után összegyűjtik a pincérek a zaccot, és biciklis futárok segítségével juttatják el az újrahasznosítás helyére.

Párizs bebetonozott kávé-kultúrájának köszönhetően nem kell aggódni, hogy elfogy a zacc – a város éves szinten nagyjából 600 ezer tonnát „termel” belőle az UpCycle szerint, mely más francia városokban is segít hasonló projekteket felállítani.

Miután a gombákat leszüretelik, a már újrahasznosított zacc megkezdi harmadik életciklusát is, és komposztként visszakerül a talajba, gombaszálakkal és cellulózzal keverve.

A már felépített és működő rendszerükkel Ulrich és társai azon vannak, hogy egy „Rocket” komposztkészítő gépet üzemeljenek be Párizs La Defense üzleti negyedének szívében. Ez a gépezet olyan szerves hulladékokat „tüntet el”, mint az éttermekből kikerülő zöldség és gyümölcshéjak, élelmiszer maradékok - legyen az akár hús is - , illetve levágott fű. Az így ledarált szerves anyagból rekord idő alatt lesz komposzt, melynek segítségével szeptembertől még több gomba teremhet Párizsban.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszámíthatatlan piac

A Phalaenopsis értékesítését éppen akkor kezdték, amikor Európába ért a koronavírus-járvány; a válság kezdetén a termelők mintegy 1,5-1,8 millió növényt dobtak el. Az akkori nagyon nyomott árak azóta már újból emelkednek, most viszont a késedelmes fizetések miatt aggódnak a termesztők.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.

Növényvédelem növényi levekkel

A vegyszermentes kertészkedés során többféle módszerrel oldhatjuk meg, hogy megóvjuk növényeinket a kórokozók, vagy kártevők támadásától. Egyik lehetőségünk az, hogy növényekből készíthető permetleveket alkalmazunk.

Előretört a Lidl a kiskereskedelmi láncok rangsorában

Két helyet előreugorva második a Lidl Magyarország a hazai FMCG- (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) piacon érdekelt kiskereskedelmi láncok üzleti rangsorában, amelyet a Trade Magazin közölt.

Milliárdokból indíthat öntözési mintaprogramot Mezőhegyes

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nemzeti öntözési mintaprogramot indíthat, amelyhez a központi költségvetés 8,5 milliárd forinttal járul hozzá.

Olcsó húsnak sok a koronavírus-fertőzöttje

A döbbenetesen sok koronafertőzött vágóhídi munkásra és az emiatt újra bevezetett karanténra tekintettel a német médiát hetek óta foglalkoztatja az ágazat működési modellje, valamint a vendégmunkások és az átvevő nélkül maradt állattartók helyzete. A súlyos fejlemények nemcsak arra irányították rá a figyelmet, hogy miért pont a vágóhidakon képes ilyen villámgyorsan terjedni a fertőzés, hanem távlatibb dolgokra is. Magyarán, hogy mégis mi folyik ebben az egész ágazatban?

Mit vethetünk még a nyáron?

Nyár derekára már sok mindent betakarítunk a kertben, de ha rendszeresen tudunk öntözni, egészen augusztusig vethetünk még. A vetésidő attól függ, milyen hosszú tenyészidejű fajtát választunk: minél hosszabb ideig tart, amíg szedhető lesz az adott zöldség, annál korábban, július első felében kell elvetni.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Rózsa helyett orvosi marihuána

Sajtóhírek szerint Spanyolország egyik legmodernebb üvegház-komplexumában rózsa helyett marihuánát fognak termeszteni. Az Aleia Roses spanyol nemesítő céget egy olyan cég vásárolná meg, amely az amerikai orvosi marihuána piacon szerzett magának nevet.

KSH: májusban 2,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma

Az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-vel.