Ma már a legtöbb alpakát egyedi azonosítóval ellátva kínálják eladásra, azaz a nyakizomba helyezett mikrochippel. Nem árt tehát, ha magunkkal viszünk egy leolvasót. Jelenleg kontinensünkön igen sokféle minősítési rendszer van érvényben, melyek azonban jellemzően két alaprendszerre, a németre és a britre vezethetők vissza.
A fenotípusra 50, a gyapjúminőségre ugyanennyi pont jár a 100 pontos rendszerben, s ez alapján A, B és C kategóriákba sorolják az állatokat. A brit rendszerben a családfa igen fontos, de egy-egy kiállításon az állat megjelenése a döntő, míg a termelés, azaz a gyapjú minősége közvetlenül nem jelenik meg az értékelésben. A német rendszer tehát a termelés szempontjából tárgyilagosabb, ezzel is magyarázható, hogy például Hollandiában is, ahonnan hozzánk nagyon sok alpaka érkezik, a helyi bírálatok lényegében a németen alapulnak.
Ma még hobbiállatként is lehet értékesíteni alpakát, de úgy tűnik, ez a piac egyre jobban telítődik, hiszen nagyon sok herélt csődörtől így válnak meg gazdáik. Kelet-Európában viszont, ahol még igen jelentős a kereslet az alpaka iránt, a tenyészállat-értékesítés virágzik.