Back to top

Mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés a környezeti elemekre (talaj, víz, élővilág) legnagyobb hatással bíró földhasználati módok egyike mind hazánkban, mind Európában. A gazdálkodó nemcsak a termelés hatékonyságáért felelős: az általa folytatott tevékenység meghatározza a táj képét, a mezőgazdasági élőhely diverzitását is.

Az utóbbi évtizedek intenzív mezőgazdálkodásának hatására a természetes élőhelyek megfogyatkoztak, sokszor elszigetelődtek egymástól. Ennek eredményeként csökkent a növény- és állatfajok változatossága és száma, egyszóval a biodiverzitás.

Azonban ennek vélhetőleg nemcsak a mezőgazdaság inten­zifikcáiója (a termesztett növények körének szűkülése, az úgynevezett szegély-élőhelyek, például árokpartok, erdősávok, útszegélyek területének csökkenése és eltűnése, a gépesítés mértékének növekedése) az oka, hanem az élőhelyek általános átalakulása.

A települések terjeszkedésével, az ipari parkok megjelenésével csökken a legelő- és gyepterületek aránya, egyre több a beépített terület, és nőtt az erdőterületek aránya is, ami szintén nem a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajoknak kedvez.

Már jó ideje ismert és számos gyakorlati példával igazolt tény, hogy a negatív hatások mérsékelhetők a hagyományos, vegyszerszegény, extenzív, azaz a külső, mesterséges ráfordításokat (műtrágya, növényvédő szerek, gyomirtók) nem vagy alig használó mezőgazdasági megoldások alkalmazásával. A már bevált jó gyakorlatok mellett az egyre terjedő precíziós gazdálkodás is esélyt nyújt a természet és a környezet védelmére a digitális csúcstechnológiák alkalmazásával. A precíziós gazdálkodás egy olyan gazdálkodási mód, amely a termőhely tulajdonságaira vonatkozó pontos információkon és azok folyamatos gyűjtésén és elemzésén alapul, így csökkentve a kijuttatott anyagok mennyiségét, ezzel mérsékelve a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, mégis növelve a hozamot.

A természetvédelmi és a termelési érdekek összhangjának megtalálása és megtartása igazi kihívás, mivel a gazdálkodó számára fontos szempont, hogy a fenntarthatóságra való törekvés ne járjon együtt a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének csökkenésével.

Napjainkban a természetes alapanyagokból készült, sőt, a fenntartható vagy biogazdálkodásból származó termékek egyre keresettebbek a környezettudatos fogyasztók részéről. Hiszen ma már egyre többen tudják, hogy az egészség szorosan összefügg az elfogyasztott ételek minőségével, így a termelők számára jelentős gazdasági előnyt jelenthet, ha helyi fogyasztásra termelnek tiszta élelmiszer-alapanyagokat.

Vegyszermentes táblaszegély és fasor
Vegyszermentes táblaszegély és fasor
Fotó: Papp Tibor

A precíziós növénytermesztés alapja művelési zónák meghatározása mezőgazdasági táblákon belül, és ezek művelési egységként való kezelése. Ez az, ami lehetőséget biztosít a megfelelő agrotech­nológia megválasztására, a differenciált, takarékosabb és okszerű inputanyag-kijuttatáshoz (növényvédő szer, műtrágya stb.). Ezzel a módszerrel a költségek mellett csökkenthető a mezőgazdasági tevékenység környezetterhelése (pl. munkagépek okozta zajterhelés, levegőszennyezés), a kijuttatott anyagok felhalmozódása a környezetben, illetve biztosítható a túlzott mértékű bolygatás elkerülése.

Lehetséges ennél direktebb megoldások alkalmazása is. A precíziós gazdálkodásban ma már megkerülhetetlenek a drónok és az általuk készített felvételek, illetve azok adatainak elemzése, gazdálkodásban való felhasználása (növényszámlálás, termésbecslés, talajállapot-felmérés stb.) Lehetőség van azonban ezeknek a szerkezeteknek a természetvédelmi célú használatára is. Ilyenkor

az állatok számára veszélyesebb munkaműveletek (aratás, kaszálás, szárzúzás) előtt drónok segítségével felmérhető a területen található madárfészkek, rejtőzködő őzgidák helyzete, nagy felbontású fényképeken vagy hőkame­rá­kon keresztül.

Az így kapott információk alapján a gazdálkodó megteheti a megfelelő intézkedéseket.

A mezőgazdasági művelés alatt álló területek számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet
A mezőgazdasági művelés alatt álló területek számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet
Fotó: Papp Tibor

A modern technológia ma már lehetővé teszi szinte a legmagasabb fokú védekezést a gyom- és rovarkárosítók ellen, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeknek a fajoknak az ökológiai szerepét.

A már említett gyomnövények, a magvaik, illetve a mezőgazdasági területekhez kötődő rovarok például a fácánok, foglyok, túzokok táplálékául szolgálnak. A rovarok jelenléte kiemelkedő jelentőségű ezeknek a madaraknak a fiókanevelés időszakában, mivel utódaikat a nehezen emészthető magvak helyett magas fehérjetartalmú, a szervezetük által könnyebben hasznosítható rovarokkal táplálják. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek tehát számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet, amelyek ilyen funkcióinak fenntartására a mezőgazdasági művelés mellett is törekednünk kell, mivel ezek a szervezetek kedvezően hatnak a mezőgazdaságra. Ebben teszik érdekeltté a gazdálkodót többek között az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) egyes elemei.

Kocsányos tölgy (Quercus robur), a galgamácsai Mária Terézia-fa
Kocsányos tölgy (Quercus robur), a galgamácsai Mária Terézia-fa
Fotó: Papp Tibor

Az ökológiai változatosság és a környezeti elemek védelmének célja megjelenik a jelenlegi 2014–2020 közötti KAP törekvéseiben is. A támogatási rendszereken belül megtalálható benne az úgynevezett zöld komponens, amely a környezet számára kedvező termelési eljárások alkalmazását támogatja, például a meghatározott, minimális nagyságú állandó legelőterületek fenntartását, a növénytermesztés diverzifikációját és az ökológiai változatosságot biztosító jellegzetességek (például véderdő, sövény, parlag sávok, agrárerdészeti sávok) kialakítását, azok megőrzését.

A precíziós gazdálkodási megoldások lehetővé teszik ezeknek a változatos szerkezetű agrárterületeknek az igényeihez legjobban idomuló művelési formák alkalmazását.

A már említett ökológiai változatosságot biztosító célterületek között szerepelnek többek között a parlagon hagyott földterületek, a teraszok, a védelmi sávok, az agrárerdészeti területek, az erdőszélek mentén elhelyezkedő sávok, a nitrogénmegkötő növénnyel beültetett területek. A számos felsorolt lehetőség között minden gazdálkodó megtalálhatja a területi adottságaihoz és a gazdálkodási formájához legjobban illeszkedő lehetőséget, amivel a mezőgazdaság hozzájárulhat a természetvédelmi törekvésekhez.

Izsákné Simon Adrienn

főosztályvezető-helyettes
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyelország, a ribizli nagyhatalom

A legnagyobb ribizli termelő az Európai Unióban Lengyelország, a világon pedig a dobogó második fokán áll, egyedül Oroszország előzi meg.

Jövőre változik a drónokra vonatkozó szabályozás

Megváltoztak a drónok használatára vonatkozó szabályozások, amelyek jövő év július 1-jétől lépnek érvénybe.

Egyre drágább a kávé, miközben csökken az ára

Krízisben a világ kávéipara: a brazíliai túltermelésnek köszönhetően májusban tízéves mélypontra estek a termelői árak, miközben egyre több pénzt kell adni egy csésze feketéért.

Munkacsoport a helyspecifikus gazdálkodásért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül megalakult a Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológiai fejlesztők, innováció munkacsoport. A grémium az idehaza helyspecifikus gazdálkodást választók számára kíván minőségi támogatást nyújtani a NAK segítségével.

Új szerves starter trágya

Az utóbbi évtizedekben szinte Európa teljes területén, köztük Magyarországon is, jelentősen romlott a művelt talajok tápanyag-gazdálkodása. Ezzel párhuzamosan, a ’90-es évektől folyamatos csökkenés figyelhető meg a makro- és mikroelem-kijuttatásban. Az állatállomány csökkenésével a kijuttatott istállótrágya mennyisége is jelentősen visszaesett.

Swarm: a mezőgazdasági gépesítés jövője?

Háromszáz iparági szakértő vett részt a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) fórumán, ahol a fő téma a traktorok jövője, illetve a jövő traktorai volt. Általánosnak látszik a vélekedés, hogy a gumikerekekkel szerelt erőgépek elérték ésszerű határaikat, és a jövőben a rajokban – angolul swarm – együttműködő, autonóm működésre képes gépek meghatározó szerepet játszhatnak a szántóföldi munkákban.

Belevetették magukat a szakmába a jövő „kis gazdái”

Székesfehérváron és Szegeden mutatkozott be a Vesd bele magad! Program a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége-AGRYA hozzájárulásának, valamint az Auchan az Ifjúságért Alapítvány támogatásának együttműködéseként. A 2011-ben indított program célja a szemlélet formálás, a kisiskolás gyerekek egészséges testi, lelki fejlődése, illetve a partnerség a gazdák és a fiatalok között.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.