Back to top

Mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság, azon belül is a növénytermesztés a környezeti elemekre (talaj, víz, élővilág) legnagyobb hatással bíró földhasználati módok egyike mind hazánkban, mind Európában. A gazdálkodó nemcsak a termelés hatékonyságáért felelős: az általa folytatott tevékenység meghatározza a táj képét, a mezőgazdasági élőhely diverzitását is.

Az utóbbi évtizedek intenzív mezőgazdálkodásának hatására a természetes élőhelyek megfogyatkoztak, sokszor elszigetelődtek egymástól. Ennek eredményeként csökkent a növény- és állatfajok változatossága és száma, egyszóval a biodiverzitás.

Azonban ennek vélhetőleg nemcsak a mezőgazdaság inten­zifikcáiója (a termesztett növények körének szűkülése, az úgynevezett szegély-élőhelyek, például árokpartok, erdősávok, útszegélyek területének csökkenése és eltűnése, a gépesítés mértékének növekedése) az oka, hanem az élőhelyek általános átalakulása.

A települések terjeszkedésével, az ipari parkok megjelenésével csökken a legelő- és gyepterületek aránya, egyre több a beépített terület, és nőtt az erdőterületek aránya is, ami szintén nem a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajoknak kedvez.

Már jó ideje ismert és számos gyakorlati példával igazolt tény, hogy a negatív hatások mérsékelhetők a hagyományos, vegyszerszegény, extenzív, azaz a külső, mesterséges ráfordításokat (műtrágya, növényvédő szerek, gyomirtók) nem vagy alig használó mezőgazdasági megoldások alkalmazásával. A már bevált jó gyakorlatok mellett az egyre terjedő precíziós gazdálkodás is esélyt nyújt a természet és a környezet védelmére a digitális csúcstechnológiák alkalmazásával. A precíziós gazdálkodás egy olyan gazdálkodási mód, amely a termőhely tulajdonságaira vonatkozó pontos információkon és azok folyamatos gyűjtésén és elemzésén alapul, így csökkentve a kijuttatott anyagok mennyiségét, ezzel mérsékelve a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, mégis növelve a hozamot.

A természetvédelmi és a termelési érdekek összhangjának megtalálása és megtartása igazi kihívás, mivel a gazdálkodó számára fontos szempont, hogy a fenntarthatóságra való törekvés ne járjon együtt a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének csökkenésével.

Napjainkban a természetes alapanyagokból készült, sőt, a fenntartható vagy biogazdálkodásból származó termékek egyre keresettebbek a környezettudatos fogyasztók részéről. Hiszen ma már egyre többen tudják, hogy az egészség szorosan összefügg az elfogyasztott ételek minőségével, így a termelők számára jelentős gazdasági előnyt jelenthet, ha helyi fogyasztásra termelnek tiszta élelmiszer-alapanyagokat.

Vegyszermentes táblaszegély és fasor
Vegyszermentes táblaszegély és fasor
Fotó: Papp Tibor

A precíziós növénytermesztés alapja művelési zónák meghatározása mezőgazdasági táblákon belül, és ezek művelési egységként való kezelése. Ez az, ami lehetőséget biztosít a megfelelő agrotech­nológia megválasztására, a differenciált, takarékosabb és okszerű inputanyag-kijuttatáshoz (növényvédő szer, műtrágya stb.). Ezzel a módszerrel a költségek mellett csökkenthető a mezőgazdasági tevékenység környezetterhelése (pl. munkagépek okozta zajterhelés, levegőszennyezés), a kijuttatott anyagok felhalmozódása a környezetben, illetve biztosítható a túlzott mértékű bolygatás elkerülése.

Lehetséges ennél direktebb megoldások alkalmazása is. A precíziós gazdálkodásban ma már megkerülhetetlenek a drónok és az általuk készített felvételek, illetve azok adatainak elemzése, gazdálkodásban való felhasználása (növényszámlálás, termésbecslés, talajállapot-felmérés stb.) Lehetőség van azonban ezeknek a szerkezeteknek a természetvédelmi célú használatára is. Ilyenkor

az állatok számára veszélyesebb munkaműveletek (aratás, kaszálás, szárzúzás) előtt drónok segítségével felmérhető a területen található madárfészkek, rejtőzködő őzgidák helyzete, nagy felbontású fényképeken vagy hőkame­rá­kon keresztül.

Az így kapott információk alapján a gazdálkodó megteheti a megfelelő intézkedéseket.

A mezőgazdasági művelés alatt álló területek számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet
A mezőgazdasági művelés alatt álló területek számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet
Fotó: Papp Tibor

A modern technológia ma már lehetővé teszi szinte a legmagasabb fokú védekezést a gyom- és rovarkárosítók ellen, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeknek a fajoknak az ökológiai szerepét.

A már említett gyomnövények, a magvaik, illetve a mezőgazdasági területekhez kötődő rovarok például a fácánok, foglyok, túzokok táplálékául szolgálnak. A rovarok jelenléte kiemelkedő jelentőségű ezeknek a madaraknak a fiókanevelés időszakában, mivel utódaikat a nehezen emészthető magvak helyett magas fehérjetartalmú, a szervezetük által könnyebben hasznosítható rovarokkal táplálják. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek tehát számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet, amelyek ilyen funkcióinak fenntartására a mezőgazdasági művelés mellett is törekednünk kell, mivel ezek a szervezetek kedvezően hatnak a mezőgazdaságra. Ebben teszik érdekeltté a gazdálkodót többek között az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) egyes elemei.

Kocsányos tölgy (Quercus robur), a galgamácsai Mária Terézia-fa
Kocsányos tölgy (Quercus robur), a galgamácsai Mária Terézia-fa
Fotó: Papp Tibor

Az ökológiai változatosság és a környezeti elemek védelmének célja megjelenik a jelenlegi 2014–2020 közötti KAP törekvéseiben is. A támogatási rendszereken belül megtalálható benne az úgynevezett zöld komponens, amely a környezet számára kedvező termelési eljárások alkalmazását támogatja, például a meghatározott, minimális nagyságú állandó legelőterületek fenntartását, a növénytermesztés diverzifikációját és az ökológiai változatosságot biztosító jellegzetességek (például véderdő, sövény, parlag sávok, agrárerdészeti sávok) kialakítását, azok megőrzését.

A precíziós gazdálkodási megoldások lehetővé teszik ezeknek a változatos szerkezetű agrárterületeknek az igényeihez legjobban idomuló művelési formák alkalmazását.

A már említett ökológiai változatosságot biztosító célterületek között szerepelnek többek között a parlagon hagyott földterületek, a teraszok, a védelmi sávok, az agrárerdészeti területek, az erdőszélek mentén elhelyezkedő sávok, a nitrogénmegkötő növénnyel beültetett területek. A számos felsorolt lehetőség között minden gazdálkodó megtalálhatja a területi adottságaihoz és a gazdálkodási formájához legjobban illeszkedő lehetőséget, amivel a mezőgazdaság hozzájárulhat a természetvédelmi törekvésekhez.

Izsákné Simon Adrienn

főosztályvezető-helyettes
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Univerzális orosz robottraktor

Az oroszok bemutatták az első hazai gyártású vezető nélküli robottraktorukat. Az univerzális vezérlőrendszer bármilyen kombájnba, vagy traktorba beépíthető.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.