Back to top

Bizonyított a jégkármérséklő-rendszer

Tavaly a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya a jégkármérséklő-rendszer üzembe állításával.

Jelenleg Magyarországon 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló hálózat működik, miután 2018. május elsejével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elindította a jégkármérséklő-rendszert.

A hálózat egy rendkívülinek tekinthető évben kezdte meg működését, hiszen a májustól szeptemberig tartó időszakban több zivataros nap volt, mint az elmúlt években.

Tavaly nyáron a megszokottal ellentétben a csapadék döntő többsége helyi kialakulású zivatarokhoz kapcsolódott. Magyarországra általában a csapadék-utánpótlás a határon túlról érkezik, és az esetek többségében átvonul az országon. Az elmúlt nyári időszakban nem ez volt jellemző, hiszen június végétől egészen augusztus közepéig a határon túlról nem érkezett számottevő csapadék-utánpótlás. Ezáltal a zivatarok, az országhatárainkon belül alakultak ki. a magas hőmérséklet hatására a talajból a nedvesség a légkörbe került, ami később csapadék formájában kilométerekkel távolabb hullott a talajra.

Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy Magyarország nagy részén egyszerre fordultak elő zivatarok és aszály is 2018-ban. Az ország jelentős részén hullott számottevő csapadék, viszont egyes területek szinte teljesen kimaradtak.

Összességében elmondható és kiemelendő, hogy a köztestület nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő-rendszert üzemeltet, amelynek működtetésével csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete.

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne ez az idő-járási jelenség.

A témával kapcsolatban nyilatkozott a Kelet-Magyarország napilapnak dr. Apáti Ferenc csengeri almásgazda, a Debreceni Egyetem docense.

– Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszer nincs negatív hatással a csapadék mennyiségére. Sőt, fizikájából eredően inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. Ugyanis csapadék létrejöttéhez – többek között – két alapvető dolog kell a légkörben: elegendő vízpára megléte és elegendő kondenzációs mag jelenléte.

Ha a légkörben nincs elég vízpára, vagy nincs elegendő kondenzációs mag, akkor nem lesz eső, mivel mindkettő együttes elégséges jelenléte szükséges az esőképződéshez.

Kondenzációs mag lehet minden, amire a víz kicsapódhat a légkörben, mint apró porszem, kristályok, s a többi. Az ezüst-jodid pont olyan kristályszerkezetű anyag, amire a vízcseppek kicsapódhatnak, vagyis ha netán azért nem lenne eső, mert nincs elegendő kondenzációs mag a légkörben, akkor ez pont a kondenzációs magvakat pótolja. Pont ezt a tulajdonságát lehet használni jégképződés mérséklésére, mert a zivatarfelhővel több kisebb jégszemet gyártatunk le a kevesebb nagyobb jégszem helyett, mivel az adott vízpáramennyiség nagyobb mennyiségű kondenzációs magon fog kicsapódni. Így összességében alaptalan a félelem, hogy emiatt a rendszer miatt volt tavaly aszály. És még egy adalék: egész Európában nagyon nagy aszály volt tavaly, sőt, mi még elég jól megúsztuk, mert június első felében számottevő csapadékokat kaptunk. Európa sok más részén nagyobb szárazság volt, mint nálunk – mondta.

Forrás: 
NAKlap/Kelet-Magyarország

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.

Melegszik az idő, kevesebb lesz az eső is

A hét első felének országszerte borongós, csapadékos, hűvös időjárása után csütörtöktől csökken a csapadékhajlam, az áztató esőt inkább záporok, zivatarok váltják fel. Ezzel együtt a hőmérséklet is emelkedni kezd, amire nagy szüksége van most a növényeknek, különösen a még igen fejletlen állapotban levő kukoricának és napraforgónak.

Júniusban a likőrkészítés lesz a tananyag a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatóságának „Tanuljunk együtt!” ingyenes szakmai programsorozata tovább folytatódik: júniusban a likőrkészítés témakörében mélyedhetnek el a kamarai tagok.