Back to top

Csehországnak sikerült legyőzni az afrikai sertéspestist

Az Európai Unióban elsőként Csehországban sikerült felszámolni az afrikai sertéspestis (ASP) betegséget. Miután 2018 áprilisától nem észleltek újabb kitörést, minden korlátozást, ami emiatt érte az országot, hivatalosan is megszüntettek.

Csehországban két évvel ezelőtt találták meg az első afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznót az ország déli részén található Zlín város melletti erdőben. Ezt követően az Egészségügyi Világszervezetnek (OIE) még 220 elhullott fertőzött esetet jelentettek az országból, mindegyiket ugyanebből a déli régióból. 2018. április 19-e óta azonban – köszönhetően a szigorú intézkedéseknek – egyetlen ASP kitörést sem észleltek már, így az Európai Bizottság javasolta a Csehországgal szemben alkalmazott összes korlátozás megszüntetését.

Csehországban az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint kizárólag vaddisznó fertőződött meg az ASP vírusával, házi sertés nem betegedett meg.

Az afrikai sertéspestis első megjelenését követően az Európai Unióban felállítottak egy állat-egészségügyi sürgősségi csoportot, ami szigorú intézkedéseket és hosszú távú stratégiát dolgozott ki a betegség felszámolására. A sürgősségi csoport a megalakulása óta szorosan együttműködik a nemzeti és a regionális hatóságokkal.

Csehország sikeres harca az afrikai sertéspestis felszámolására az uniós sürgősségi csoport által meghozott célzott intézkedések végrehajtásából állt. Ennek lényege a kitörés körzetének szigorú zárlata, megfigyelés alá helyezése, a körzetből az állatok, illetve a hasított testek szállításának azonnali megtiltása volt. Emellett a vaddisznóállomány intenzív vadászatát is elrendelték a zónát körülvevő területeken, elvágva így a vírus terjedésének lehetőségét.

Az Európai Bizottság sajtóközleményében Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa elmondta: Csehország példája azt mutatja, hogy amikor az EU-ban kifejlesztett eszközöket és stratégiákat megfelelően alkalmazzák, a betegség ellenőrizhető és felszámolható. Csehország sikere a többi tagország számára is mintául szolgálhat. A bizottság szerint a hosszú ideje tartó mentesség indokolatlanná teszi a kereskedelmi korlátozások fenntartását az Csehországgal szemben.

A csoport által kidolgozott stratégiát próbálják végrehajtani Belgiumban is, a betegség által legutóbb érintett tagállamban. Itt 2018 szeptemberében jelent meg a fertőzés, azóta 550 elhullott vaddisznótetemet találtak, ebből 28 az elmúlt héten pusztult el. Belgiumban szintén nem találtak vírust a házi sertésekben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

ASP-t igazolt a Nébih Békés megyében talált vaddisznó hullában

A Békés megyei Biharugra község külterületén elhullott vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

A méhészjövőt az ágazaton belül kell formálni

A Méhészet szaklapban „Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk" címmel interjú jelent meg a méhész-agrárminiszterünkkel, Nagy Istvánnal. Erre számos hozzászólás érkezett. A Méhészet szerkesztősége a főbb csomópontokat tartalmazó felvetéseket küldte el Nagy Istvánnak, amelyekről a miniszter úr alább nyilatkozott.

ASP: ki kell irtani az összes vaddisznót? A lengyelek félnek a húsipar teljes összeomlásától

A teljes vaddisznó állomány megszüntetését tartja szükségesnek a lengyel Mezőgazdasági Kamara. Félnek a húsipar teljes összeomlásától.

Minden jövőbeni kormányt kötelez a klímamegállapodás Dániában

Ambiciózus klímacélokban állapodott meg péntek este a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt: az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban a professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.