A Díjnyertes Fanaost
A Bergenben, Norvégiában tartott 25. Sajtvilágbajnokságra 40 országból érkeztek versenyzők. A 16 kategória győzteseit a bírák szuper arany sajttal díjazták, amelyből aztán kiválasztották a legjobb sajtnak járó díjat. Jorn Hafslund 2006-ban kezdte el gyártani saját sajtjait. 2018-ban 20 tonna sajtot termelt, főképp a díjnyertes Fanaost fajtából.
A sajt iránti nagy keresletnek köszönhetően ebben az évben Hafslund 30 tonnára növelhette termelését. A növekvő termelés miatt feleségével újabb fejlesztéseket indítottak. A sikeres házaspár a gouda mellett camembert és brie sajtokat is készít megrendelésre.
Alacsony antibiotikum használat
Hafslund kis állománya évente 80 000–90 000 kg tejet termel, ezen felül 120 000 litert tejet vásárol még a TINE-tól, amely Norvégia legnagyobb tejtermék-gyártója, forgalmazója és exportőre. A tehenei átlagos éves tejhozama 8000 kg. Az állományban az antibiotikumok használata alacsony, csakúgy mint egész Norvégiában, köszönhetően a jó genetikának.
„Valójában inkább egy pár hétig elkülönítve fejem a teheneket, minthogy penicillinnel kezeljem őket. Véleményem szerint a jó genetika és az általunk használt rendszer kombinációja eredményezi a tejünk minőségét.
700 liter tejből 15 sajtot tudunk előállítani, szemben az azonos mennyiségű TINE-tól származó tejből, amelyből csak 14 sajtot készítünk. A saját tejünkből csak camembert és brie sajt készül.”- tette hozzá a díjnyertes sajtkészítő.
A sajtkészítés európai túrával kezdődött
A tehenek 96 hektár földön legelnek, az üszők pedig még nagyobb legelőterületen helyezkednek el. Mindegyik állat GPS nyakörvvel rendelkezik, így könnyebb a helyzetüket lokalizálni. A legelőterület nem minden egyes része jó minőségű, de Jorn Hafslund szerint az idősebb réten legelő állatok sokkal komplexebb tejet termelnek, amelynek a sajtok jellegzetes ízvilága köszönhető. Hafslund és felesége a konyhaasztalon kezdte a sajtkészítést hét évvel ezelőtt. Elmondása szerint, amikor belekezdtek a termelésbe nem tudott semmit sem a sajtokról és az első három, négy próbálkozás teljes kudarc volt.
A vállalkozást az Innovation Norway támogatásai segítették, így lehetővé vált számára, hogy felvegyen egy értékesítő munkatársat. Ma már hat teljes munkaidős alkalmazottal foglalkoztatnak az állomány és a sajtgyártás területén. A sajtmester elmondta, hogy számukra a tehenek az első számú erőforrások, minden más köréjük épül.
A norvég vörös
Jorn Hafslund a Geno-tól – a norvég vörös szarvasmarha tenyésztő szervezettől- származó szaporító anyaggal, saját maga tenyészti a norvég vörös szarvasmarháit.
A Geno egy olyan tenyésztési programot fejlesztett ki, amely főként a termelésre és a vérmérsékletre irányuló szelekciót helyezi előtérbe, azonban az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kap a termékenység, az egészség és a tőgy tulajdonságai is. Ennek eredményeként a Geno programból származó tenyészbikák jól ismertek a magas termékenységi- és egészségi állapotukról, a jó vérmérsékletükről és a magas tejhozamról.
Hozzátette, hogy a sajtkészítés sikeréhez a kiváló minőségű nyersanyag kulcsfontosságú, vagyis a kiváló tej elengedhetetlen hozzá. A díjnyertes sajtot a norvég élelmiszer-áruházlánc, a Meny értékesíti, de más nemzeti és nemzetközi kiskereskedők is felvették a mesterrel a kapcsolatot.