Back to top

Újraéleszthetők az elpusztult erdők is

Néhány elképzelés szerint még a kiirtásuk után is helyreállíthatók az erdős területek a technológia és a türelem segítségével.

Fél évezreddel ezelőtt az Ibériai-félsziget nagy részét erdőségek borították, de ez gyorsan megváltozott – írja a hirado.hu a BBC-re hivatkozva. Az évszázados háborúk és megszállások, a mezőgazdaság bővülése és a faszénért és hajózásért kivágott fák a Matamoriscához hasonló kis falvakat lepusztult tájakká tette.

A természet képes újraéledni?

A vidék száraz klímája, az elhasznált talaj az erdősítési tervek katasztrófájához vezettek, de az amszterdami székhelyű Land Life Company cég számára mégis ideális a terület. „Mi tipikusan ott tevékenykedünk, ahol a természet nem képes meggyógyítani önmagát – magyarázta a cég vezérigazgatója, Jurrian Ruys –, és oda megyünk, ahol goromba időjárási körülmények uralkodnak, például szélsőségesen forrók a nyarak.”

Matamoriscában 17 hektár terméketlen önkormányzati területen avatkoztak be: a föld alatt a fák körül egy lebomló anyagból készült fánk alakú vattaszerű anyagokat helyeztek el, s ezek egyenként 25 liter vizet képesek magukban tartani.

Megközelítőleg 16 ezer tölgyet, kőrisfát, diófát, vörösberkenye- és berkenyefát ültettek 2018 májusában, és a cég jelentései alapján a fák 96 százaléka túlélte a tikkasztó nyarat is rendkívüli öntözés nélkül.

„Hogy a természet vissza képes-e állni magától? Valószínűleg igen, de mindez évtizedeket vagy századokat is igénybe vehet, tehát mi felgyorsítjuk az eseményeket” – mondta a Land Life Company technológiai vezetője, Arnout Asies.

A céget a globális biodiverzitás, biológiai sokszínűség pusztulása és a klímaváltozás ösztönözte.

Támogatni kell a kezdeményezést

Walter Vergara, a World Resources Institute erdő- és klímaspecialistája szerint ez nem egy elméleti javaslat, hanem egy megfelelő ösztöndíjakat, megfelelő döntéshozókat, elemzéseket és elegendő nagyváros bevonását igénylő feladat, de sikerülhet.

Ezek a tényezők attól függően egyesülhetnek egy aprólékos projekt részeként – persze, ha a földdel egyenlővé tett erdők megmentése lehetséges –, hogy milyen típusú ökoszisztémában gondolkodunk.

Az Amazonas másodlagos erdői – vagyis ahol korábban emberi beavatkozás történt, de mára már nincs nyoma – különböznek a texasi fenyvesek erdőtüzek utáni helyreállításától vagy a zord északi erdőktől, amelyek Svédország nagyját borítják. Mindegyik esetben különböző okok miatt kezdődik az erdősítés.

A cél 350 millió hektár erdő feltámasztása

A száraz körülmények legnagyobb veszélye az elsivatagosodás. A helyreállítás csak olyan szervezetekkel együttműködve lehet sikeres, amelyek nem várják vissza a kiadott pénzüket. A cél 350 millió hektár 2030-ra, amely 20 százalékkal nagyobb földterület, mint India.

„Az, hogy a táj visszakapja a fákat, pozitívan befolyásolja a páratartalmat, a vízfelvételt, a talaj és a biológiai sokszínűség megőrzését” – mondta Benoit Bertrand kávészakértő, egy francia kutatás vezetője. A kutatás több tucat kávéfajtát vizsgál, hogy melyik illik legjobban az ökoszisztémába.

A befektetések kockázata csökken, ha megfelelő helyet választunk, és elegendő idő áll rendelkezésünkre. A Costa Rica-i vadaspark Barú területén 1987-ben nem volt több, mint egy szarvasmarhafarm, amikor Jack Ewing úgy döntött, hogy ökoturisztikai célponttá alakítja.

Egy barátja azt javasolta neki, hogy hagyja a természetet a „maga útját járni”, ahelyett hogy beavatkozna. Barú egykori legelőit most fák dúsítják, és 150 hektár emberi beavatkozástól mentes másodlagos erdő található itt.

Az elmúlt tíz évben üvöltő majmok, skarlátszárnyú papagájok és még vándorló pumák is megjelentek a menedéket nyújtó földön felélesztve az ökoszisztémát.

„Costa Ricában, ha felhagysz a cserjések kezelésével, az őserdő visszatér bosszút állni” – mondta Ewing.

(fotóink illusztrációk)

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.