Back to top

Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről!

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Kb. 500 családon került kipróbálásra.

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész megkeresésemkor épp Erdélyben tartott előadást 120 magyar méhésznek arról az új technológiáról, melyet olvasmányai alapján kezdett el megvalósítani. Erről a technológiáról kérdeztem:

H.M.: Vágjunk a közepébe: Miért kezdtél a kísérletezésbe?

N.Gy.: A 2016/17-es télen elvesztettem a méhállományom 35 százalékát, és fogalmam sem volt, mit ronthattam el. Az atkairtásban amitrázt, fluvalinátot és mavrikot használtam az előírásnak megfelelően.. (Abban az évben a nagyon sok gyakorlott méhész járt hasonló cipőben. A magyar méhállomány kb. 40 százaléka nem telelt át. - A  szerző megjegyzése.)

N.Gy.: Tulajdonképpen egyértelmű volt, hogy valamin változtatni kell. Megkerestem Varsányi Szabolcsot, akiről tudtam, hogy oxálsavval sikeresen védekezik az atka ellen. De ekkoriban került a kezembe az OMME által kiadott Méhegészségügyi ismeretek - Szemelvények külföldi tapasztalatok alapján című 2016-os füzete is, melyben leírják az olasz anyazárkázást.

H.M.: Mi a lényege az őszi anyazárkázásnak?

N.Gy.: Szeptember 15 és 25-e között az anyát egy kb. 10x10 cm–es két oldalt anyaráccsal ellátott zárkába zárjuk 21 napra a fészek közepére.

Az anya így nem tud tovább petézni, és ennyi idő alatt a legutolsó fiasításból is kikelnek a méhek. Vagyis fiasításmentes állapotba kerül a méhcsalád.

Mivel ez a zárka egy lépbe helyezve két léputcára néz, a méhek ki és bejárnak az anyához, biztosítva az anya illatának terjedését a kaptárban. Ezalatt az időszak alatt és utána lehetséges úgy szublimálni, hogy az atkapopuláció szinte teljesen kiirtásra kerüljön.

Zárkázott anya

H.M.: Ez egy jelentős dolog, hiszen eddig a méhész az úgynevezett zárókezelésre elég sokat kellett várjon, sokszor október végére november elejére érte csak el a méhcsalád magától a fiasításmentes állapotot. De úgy tudom, már a legelső év kísérlete során kiderült, hogy ez a technológia nem csak a hatékony atkairtást segíti, de más igen komoly előnyei is vannak. (A zárókezelés fontosságáról lásd cikkünket Az atkaszúrás végzetes ilyenkor címmel)

N.GY: Amikor 2017 őszén először 6 fekvő NB kaptárban próbáltam ki ezt a technológiát,nagyon megrémültem, mert míg a többi méhcsalád még röpködött,

az a hat, melyeknél az anyát zárkáztam és megszűnt a fiasítás, egyáltalán nem szálldosott a huszonegy-néhány fokban sem,

legfeljebb csak néhány méh ki- és beszállását lehetett megfigyelni, ezek vizet hordhattak. Már már arra gondoltam, hogy kísérletemmel tönkretettem a hat méhcsaládot. De aztán kiderült, hogy minden a szó szerinti legnagyobb rendben van velük. Nyugodtak voltak, és az anya a kiengedés után sem kezdett újra petézni.

H.M.: Felbuzdulva az első év sikeres kísérletén Idén télen (2018/2019) te 30 méhcsaládnál, méhésztársad, Oláh Feri 60 méhcsaládnál alkalmazta ezt a technológiát. Mik a tapasztalatok, hiszen az áttelelés minden méhészeti kísérletezgetésnek a főtesztje. Mondhatjuk ilyenkor ugrik a majom a vízbe!

N.Gy.: Időközben, mivel megosztottam a facebook-on az előző év sikerét egy 300 családos méhészet is alkalmazta ezt a módszert, de többen is megkerestek ezzel kapcsolatban az ország különböző tájairól, és meglepetésemre

 a visszajelzések alapján kb. 500 méhcsaládnál próbálták ki méhészek az anyazárkázást az elmúlt ősszel anélkül, hogy én bárkit rá akartam volna venni, hogy ebbe belefogjon.

Sokan főleg a zöldítés következtében jelentkező őszi hordás megszüntetése céljából kezdtek neki. A mi 30 illetve 60 családos tapasztalatunk igen jó, és mások is (Tukacs Imi, Varsányi Szabolcs, Szücs Andi) pozitívan számolnak be az áttelelésről.

Ezekben a méhcsaládokban télen, mivel alig lehetett atkaszúrt méh, nem volt elhullás/veszteség,

illetve néhány 8-9 kereten betelelt családnál 1-2 kerettel kevesebb méh található most tavasszal, de ezen családok száma igen csekély. Vagyis elmondhatom, hogy a betelelt méhek száma ugyanaz most, mint az ősszel volt. Nagyon szépek az induló családok! 

Telelés után

H.M.: Anyaveszteség?

N.Gy.: Anyaveszteség még az ősszel volt a zárkázás során, kb. 2-3 anyát valamilyen oknál fogva nem gondoztak a méhek a zárkában. Véleményem szerint ezeket a tél folyamán sem gondozták volna. De Október elején ugye ez még nem gond, hiszen a tartalékokból kényelmesen pótolhatók voltak ezek az anyák.

H.M.: Tulajdonképpen, ha eddig jól számolom három előnye van ennek a technológiának: az igen hatékony atkakezelés lehetősége a fiasításmentes családban; kései hordás elmaradása; kései (hibás zsírtestű) méhek kikelésének kiküszöbölése. De mi a helyzet a hátrányokkal? Az anyát ki kell keresni, zárkázni kell, majd három hét múlva kiengedni.

N.GY.: Az anyák többsége jelölt anya, de ha nyáron valamilyen oknál fogva elvész a jelölt anya, a jelöletlen kikeresése sem annyira ördöngös dolog már ősszel, hiszen nagyjából három kereten van csak fias, ahol keresni érdemes, és általában némi gyakorlattal felismerhető, hogy hol lehet.

Átlagban ősszel 2 percbe telt egy családnál megtalálni az anyát és zárkázni.

H.M.: A videón, melyet erről megosztottál rendkívül gyorsnak tűnik ez az anyakeresés.

N.GY.: Nekünk a 30+60 méhcsalád méhanyáit nagyjából egy délutánba telt zárkázni, de a 300-as állományban is két nap alatt zárkázták be ketten az anyákat.

H.M.: Folytassuk: tehát zárkázod az anyát, aztán oxálsavval szublimálsz!?

N.GY.: Hogy egy méhcsaláddal példázzam: a zárkázás 16-ik napján kerül sor az első szublimálásra egy digitális oxálszublimálóval, ekkor pl. Szücs Andi adatai szerint (lásd a táblázatot)  egyik esetben 647 atka hullott, aztán a 22-ik napon kiengedjük az anyát, és következik a második szublimálás, ekkor már teljesen fiasításmentes a család. Ekkor még lehullott 121 atka. Négy nap múlva harmadszorra is szublimálunk és még 7 atka hullt le a méhcsaládról.

I. II. Fiasítás mentes III. Fiasítás mentes
Kezelés Ellenőrzés Kezelés Ellenőrzés Kezelés Ellenőrzés
Okt. 6. Okt. 9. Okt. 13. Okt. 16. Okt. 17. Okt. 30.

134

42 3
647 121 7
548 19 5

H.M.: Mi az, amit még fontosnak tartasz elmondani?

N.Gy.: A dicsőség soha nem egy emberé, hanem többek munkájának a gyümölcse. Így az elképzelt zárkát Oláh Feri készítette el, az oxálszublimálásban Varsányi Szabolcs segített és Szücs Andi a saját állományában az atkák számolását végezte és vezette egy táblázatban. Tehát tavaly ősszel állomány szinten fogtam bele, és az imént említett méhészek, továbbá Tukacs Imre csatlakoztak saját állományukkal a kísérlethez. Nagyon hálás vagyok mindenkinek!

H.M.: Zárásként gratulálni szeretnék Neked is és a csapat minden tagjának! Jelentős dolog ez, nem utolsó sorban a negyedik előnye miatt is, ami nem más, mint a viaszban felhalmozódó szintetikus szermaradványok jelentős csökkentésének a lehetősége. Remélem, minél többen felfedezik e technológia előnyeit és alkalmazzák is majd!

A módzserről egy videót is meg lehet itt nézni:  video az anyazárkázásról

A témához kapcsolódva lásd még cikkünket Tiszta mézet a hordóba címmel.

Neumann György az Omme honlapján a bejegyzett előadók listáján is megtalálható.

Elérhetőségei: n.gyorgy@citromail.hu 06/70 3966006.

Induló átlag család

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

A méhek réme tovább nyomul Európában

Októberben ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) észlelt egy dél-hesseni méhész. Az invazív faj a védett darazsakra és a méhekre is egyaránt veszélyt jelent.

Egészségesebb a városi méz?

Az idei szezon nem volt könnyű a méhek számára. A hosszú aszályos időszak jelentősen csökkentette a nektárt adó növények virágzási idejét, ami rendkívül fontos a méhek számára. Ezért az idén Európa nagy részén nem számíthatnak rekord méz mennyiségre. De mi a helyzet a minőséggel?

Százhalombattán kettévágta, Gyótapusztán mézet termel vele

Gyótapusztán látogattam meg egy méhészt, aki sok – különösen a pályájukat kezdő – méhész szempontjából ideális helyen, környezetben tevékenykedik. De az idősebb generáció szemében is irigylésre méltó méhészetet mutatunk be: a 77 éves Johanidesz János korát meghazudtoló frissessége, gondolkodása sok korosodó kollégának adhat erőt.

A neonikotinoidok hatása a varroára

Világos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a neonikotinoid rovarölő szerek („neo”-k) jelenléte a környezetben, és a világméretekben elterjedt ektoparazita, a Varroa destructor, fontos stressztényezők a méhek túlélésében, eddig nem volt tudományos vizsgálat arra, hogy ez a két faktor hogyan hat egymásra.

Fagyos hangulat - a kanadai méhészet dióhéjban

Ismételt elismerés érte a kanadai méhészetet, 2015-ben az EAS-konferencia (Eastern Apicultural Society – az amerikai kontinens keleti felét lefedő méhész szervezet) után idén, szeptemberben, a még rangosabb Apimondia-nak volt a helyszíne Montreal, Quebec (francia nyelvű) provincia fővárosa. Ismerjük meg a házigazda ország, Kanada méhészetét!

Méhészeti világtalálkozó Montreálban

Ősszel tartotta 46. kongresszusát a méhészek világszervezete, az Apimondia. Kanada második legnagyobb városa, Montreál adott otthont a rendezvénynek. A kétévenkénti eseményről, az ott tapasztaltakról számolok be a konkrét, megtörtént tények, a helyszínen készített riportok és saját, szubjektív véleményem alapján.

Méz kurkumával: a megfázás és túlsúlyosság ellenszere?

Idén már nyár végén olyan vírusok, baktériumok fertőzhettek, melyek feltűnően sok megfázásos betegséget okoztak. Ilyenkor elgondolkodhatunk, hogy az orvoshoz való forduláson kívül, mit is tehetnénk ellene. A „házi” megoldások segíthetnek ilyen esetekben? Mire ügyeljünk ezzel kapcsolatban? Hogyan kezeljük vagy előzzük meg a megfázást?

Az EP a méhek védelmére újabb javaslatot kér az Európai Bizottságtól

Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el szerdán, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást - közölte az uniós parlament szerdán a plenáris ülésen történtekről beszámolva.