Back to top

Ló elli a csikót, de zab az anyja

Ahogyan mondani szokták: karácsonykor még az olimpiai bajnokhoz párosít a kancatartó, januárban az ország legjobb ménjéhez, februárban a megye legjobbjához, majd áprilisban, amikor a kanca sárlik – a legközelebbihez. Ami sajnos sok esetben a faluban „illetékes” zugmén…

A lótenyésztésben klasszikusan február 15-tel indul a fedeztetési szezon, és tart július 15-ig. (Ez alól az angol telivér jelent kivételt. Ennek oka, hogy a telivérek fiatalon kezdik meg a versenyzést, amikor akár néhány hónap korkülönbség is számít. Ezért a telivértenyésztők arra törekednek, hogy a csikó minél korábban megszülessen egy naptári éven belül.)

A félvértenyésztésben inkább az (volt) a cél, hogy a csikók tavasszal, márciustól áprilisig-májusig szülessenek, és amikorra a legelő már jó, „a fű kövér”, addigra a csikók is elkezdenek fokozatosan áttérni a tejről a legelőfűre, illetve az abrakra, zabra.

Ló elli a csikót, de a zab az anyja – tartja a mondás. Napjainkban ettől némileg eltért a gyakorlat, és leginkább az a szemlélet alakult ki, hogy mindegy, mikor van a csikó, csak legyen. Így van ez azért, mert a tenyészkancáknak már általában nem kell dolgozni, a legelő pedig sajnos csak a kiváltságosak lehetősége, a legtöbb csikó karámban nő fel. Ennek ellenére a természetet nehéz becsapni, és a kancák legintenzívebb sárlásai a tavaszi hónapokra esnek, a nyári nagy melegben az ivari működés alább hagy.

Fotó: Novotni Péter
Ősszel aztán a hőség és a napfényes órák számának csökkenésével együtt elkezdenek az üresen maradt kancák sárlani, és van egy őszi idény is, hagyományosan szeptember-október hónapokban.

Értelmetlen viszont fedeztetésen gondolkozni, ha a tavalyi, a tavalyelőtti és az az előtti csikó is a gazda nyakán van, és már a fürdőszobában is csikó van

– de „hát csak ne álljon már az a kanca üresen, ha eszik egész évben, és semmit sem csinál!” Az ilyen szemléletnek a vége az, hogy egyszer csak az egész állomány, tokkal-vonóval, apró pénzért megy a portáról, nem ritkán vágóba.

Azt megint csak figyelembe kell venni, hogy hibát hibával javítani nem lehet, vagyis egy roskadt ágyékú kancát hiába fedeztetjük egy pontyágyékú ménnel, abból nem lesz szabályos ágyék, míg a hegyfaltiprót sem lehet franciással javítani. A hibás testalakulást csak korrekttel lehet javítani – jó esetben.

A témáról részletesen olvashatunk a Kistermelők Lapja márciusi számában Novotni Péter cikkében. Írásunk is ez alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.