Back to top

Ló elli a csikót, de zab az anyja

Ahogyan mondani szokták: karácsonykor még az olimpiai bajnokhoz párosít a kancatartó, januárban az ország legjobb ménjéhez, februárban a megye legjobbjához, majd áprilisban, amikor a kanca sárlik – a legközelebbihez. Ami sajnos sok esetben a faluban „illetékes” zugmén…

A lótenyésztésben klasszikusan február 15-tel indul a fedeztetési szezon, és tart július 15-ig. (Ez alól az angol telivér jelent kivételt. Ennek oka, hogy a telivérek fiatalon kezdik meg a versenyzést, amikor akár néhány hónap korkülönbség is számít. Ezért a telivértenyésztők arra törekednek, hogy a csikó minél korábban megszülessen egy naptári éven belül.)

A félvértenyésztésben inkább az (volt) a cél, hogy a csikók tavasszal, márciustól áprilisig-májusig szülessenek, és amikorra a legelő már jó, „a fű kövér”, addigra a csikók is elkezdenek fokozatosan áttérni a tejről a legelőfűre, illetve az abrakra, zabra.

Ló elli a csikót, de a zab az anyja – tartja a mondás. Napjainkban ettől némileg eltért a gyakorlat, és leginkább az a szemlélet alakult ki, hogy mindegy, mikor van a csikó, csak legyen. Így van ez azért, mert a tenyészkancáknak már általában nem kell dolgozni, a legelő pedig sajnos csak a kiváltságosak lehetősége, a legtöbb csikó karámban nő fel. Ennek ellenére a természetet nehéz becsapni, és a kancák legintenzívebb sárlásai a tavaszi hónapokra esnek, a nyári nagy melegben az ivari működés alább hagy.

Fotó: Novotni Péter
Ősszel aztán a hőség és a napfényes órák számának csökkenésével együtt elkezdenek az üresen maradt kancák sárlani, és van egy őszi idény is, hagyományosan szeptember-október hónapokban.

Értelmetlen viszont fedeztetésen gondolkozni, ha a tavalyi, a tavalyelőtti és az az előtti csikó is a gazda nyakán van, és már a fürdőszobában is csikó van

– de „hát csak ne álljon már az a kanca üresen, ha eszik egész évben, és semmit sem csinál!” Az ilyen szemléletnek a vége az, hogy egyszer csak az egész állomány, tokkal-vonóval, apró pénzért megy a portáról, nem ritkán vágóba.

Azt megint csak figyelembe kell venni, hogy hibát hibával javítani nem lehet, vagyis egy roskadt ágyékú kancát hiába fedeztetjük egy pontyágyékú ménnel, abból nem lesz szabályos ágyék, míg a hegyfaltiprót sem lehet franciással javítani. A hibás testalakulást csak korrekttel lehet javítani – jó esetben.

A témáról részletesen olvashatunk a Kistermelők Lapja márciusi számában Novotni Péter cikkében. Írásunk is ez alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Örkénytáborban ünnepeltek a polgárőr lovasok

Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és Táborfalva Nagyközség Önkormányzata az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a Készenléti Rendőrség támogatásával, példaértékű civil összefogásra alapozva rendezte meg a hajdani lovas katonai hagyományok tiszteletére a lovas őrszolgálatok éves ünnepét Örkénytáborban.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.