Back to top

Kullancsáradat okozza a jávorszarvas-állomány csökkenését

2018-ban az USA-ban, egy Vermont állambeli erdőben a jávorszarvas állománya rohamosan csökkeni kezdett. 80 egyedet jeladóval láttak el, hogy fény derüljön az elhullásokra.

Fotó: Kovács Zsolt
Eközben tavasszal peterakásra készülnek a kullancsok. Előtte napokig szívják a gazdaállat vérét, hogy majd a földre hullva lepetézzenek. A fejlődő lárvák egy darabig az anyjuktól örökölt tápanyaggal kihúzzák, később pedig gazdaállat után leselkednek. Egy-egy ilyen növendék-kolónia több ezer példányra tehető. Éhségük kielégítésére a jávorszarvas megfelelő préda, és remek búvóhely is egyben.

Az egyik jeladóval felszerelt borjú egy idő után nem mozdult, így a kutatók a megkeresésére indultak.

Az elpusztult állat bőrében a biológusok négyzetcentiméterenként 7-9 kullancsot találtak, az összesített becslés szerint a tíz hónapos borjúnak egyszerre 14 ezer kullancs szívhatta a vérét.

Más szóval a kullancsok kivéreztették a jávorszarvast.

A megfigyelések további periódusában kiderült, hogy a borjak 50-80 százalékát a kullancsok ölték meg. Ennek legfőbb oka, hogy az előző évben a tél későn érkezett, ezáltal a lehűlés is elmaradt, így a kullancsivadékoknak volt idejük új gazdaállatot keresni. Ha a tél már októberben havazással köszön be, akkor kullancsok száma megtizedelődhet, de az adott területen élő jávorszarvas-állomány egyedszáma is meghatározza a kullancs-sűrűséget, mivel több a gazdatest, jóllakottabbak lesznek, ezáltal több petét raknak le.

Azonban a kullancsinváziót nem csak a jávorszarvasok, hanem a szarvasmarhák is megérzik. 2005 és 2015 között mintegy 10 százalékkal, azaz 240 kilogrammra csökkent a tehenek súlya. Ennek köszönhetően kevesebbet ellettek és kevesebb borjú érte meg a nyarat.

Tavaly a Vermontban megfigyelt jávorszarvas borjúk 52 százaléka pusztult el a kullancsok miatt, de a környező térségekben és szomszédos államokban is hasonló adatokról beszélhetünk.

A helyi vadgazdálkodók szerint bár ellentmondásos, de annál kézenfekvőbb megoldás, ha még több jávorszarvas kilövésére kapnának engedélyt a vadászatra jogosultak. Az elejtések számát figyelembe véve, ha sikerülne ideális szintre, azaz 0,75-1 jávorszarvas/négyzetkilométer beállítani a populációsűrűséget, akkor eredményes lehet az apasztás. Ha a szint e fölé nő, túlszaporodnak a kullancsok, és megnő a borjak halandósága.

A jávorszarvas-paradoxon szerint tehát több jávorszarvas = kevesebb jávorszarvas.

Az elejtésekkel ráadásul szabályozni lehetne a populáció demográfiai arányait, emellett a vad terítékre hozása humánusabb megoldásnak tűnik, minthogy kullancsok szívják ki a borjak életerejét, amíg az állat össze nem rogy vagy a ragadozók áldozatául esik.

Forrás: 
The Atlantic

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Kacagó gerlét ne tartsunk házigalambokkal!

A kacagó gerle egyik leggyakrabban tartott díszmadár hazánkban – nem véletlenül. Ennek a kedves hangú madárnak oly sok jó tulajdonsága van, mely vonzóvá teszi szinte minden madártenyésztő számára, függetlenül attól, hogy éppen egzotikus díszpintyek vagy galambok tartására szakosodott.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Papagájok – már ötvenmillió éve Földünkön

Ha papagájokról van szó, gyakran gondolják, hogy buja trópusi erdők lakóiról van szó, melyek talán csak az elmúlt évezredekben alakultak ki Földünkön. Pedig a valóság ennél lényegesen árnyaltabb, hiszen igen sokféle élőhelyet benépesítenek a félsivatagoktól kezdve a magas hegységek bérceiig – a papagájok a csontleletek tanulsága szerint az Antarktisz kivételével minden földrészt meghódítottak.

Keszthelyen az 1971-es Vadászati Kiállítás anyagai

„Az 1971-es Világkiállítás óta sok minden megváltozott a világban, de állandó maradt az a szándék, hogy a kiállítás ne csak egy szűk szakmai rétegnek, hanem az egész társadalomnak szóljon. Hogy ismét nemzeti üggyé váljon a természettel kapcsolatos foglalkozás, történjen ez képzett vadgazda szakemberként vagy az erdőt járó túrázóként” - mondta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár.

Madarak és fák napi hétvége

A hosszú csapadékmentes időszak után számottevő eső hullott az erdeinkben. A melegebb kitettségű erdőkben szinte minden fa levélbe borult, melyek zsenge színeivel társulnak a talajszinten megbúvó fehér, sárga, lila virágok. A turistautak járhatók, de helyenként sárosak.

Látványetetés, madárgyűrűzés, állatijó-bemutató

Május 11-én madárgyűrűzéshez kapcsolódó játékokkal, interaktív előadásokkal, valamint a népszerű látványetetésekkel és állattréningekkel is várják az érdeklődőket a Budakeszi Vadasparkban.