Back to top

Nem úri huncutság a slow feeding: új trend a lovak etetésében

Fokozatosan egyre nagyobb teret hódít magának a lótartók körében az úgynevezett slow feeding, azaz nyersfordításban a lassú etetés módszere. De hogy mi is ez tulajdonképpen, és miért jó, annak megértéséhez meg kell ismerkedni a lovak alapvető táplálkozási szokásaival és emésztőrendszerének felépítésével.

Alapvetően a szabadon élő vagy legelőn tartott lovak étkezési szokásainak megfigyelése vezethetett a slow feeding mozgalom elindulásához.

Enniük kellene a nap nagy részében

A szabadon élő lovak napi 16-20 órát képesek legeléssel tölteni. Ajkukkal kitapogatják a táplálékot, metszőfogaik segítségével letépve, apránként csipegetve eszik a füvet. A ló gyomrában folyamatosan termelődik gyomorsav, függetlenül attól, hogy eszik vagy sem.

Rágás közben a ló szájában nyál termelődik, melynek magas bikarbonát- és kalciumtartalma pufferhatást fejt ki: egyensúlyban tartja a gyomor PH-értékét.

Manapság sok ló csak korlátozottan fér hozzá a takarmányhoz. Gondoljunk csak a bokszban vagy állásban álló, napi kétszeri szénaadaggal ellátott lovakra, melyek sokkal kevesebb időt tudnak étkezéssel, és nyáltermeléssel tölteni. A gyomorsav felszabadulása viszont folyamatos; a kevesebb gyomorba jutó táplálék csökkent pufferrel kombinálva növeli a gyomorfekély kockázatát. Az egyéb egészségi állapotok – például a kólika és a viselkedési problémák – így a karórágás, a szitálás, istállójárás, dobogás, vájúba lépés – kockázata a modern napi takarmányozási gyakorlatok miatt is megnövekedett.

A szabadon élő lónak megadatik, hogy egész nap legelésszen, miközben sétálgatva meglehetősen nagy területeket bejár. Az istállózott lónak is megvan az ösztönös igénye az egész napos evésre és mozgásra.

Ha ezeket nem tudja kielégíteni, akkor a folyamatos frusztráció és élettani adottságok miatt a fenti egészségügyi problémák léphetnek fel, ami nem a ló hibája.

A problémát egyre több állatorvos és lótartó is felismeri, így tör mind nagyobb teret magának a slow feeding módszere, ami a ló anatómiai és viselkedési sajátosságait figyelembe véve próbál megoldást és alternatívát kínálni arra, hogy a ló háziasított állatként, bezárva tartva is természete szerint táplálkozhasson – a frusztrációt és egyéb egészségügyi problémákat elkerülve.

Szénát a szénahálóból!

Legeléskor a lovak az ajkukat használják a fű tapogatására, szájba vételére, a metszőfogukkal tépnek, majd az őrlőfogaikkal rágnak. A kis lyukú szénahálók, illetve a különféle ráccsal ellátott szénaetető dobozok, azaz slow feederek segítségével imitálható ez a folyamat.

Azok a lovak, melyek előtt annyi széna van, amennyit csak akarnak, általában nyugodtabbak és elégedettebbek. Azonban a lovaknak kisméretű a gyomra, és a gyomor túltöltése a katasztrófa egyik receptje. A földre vagy etetőbe szórt szénából jellemzően egyszerre nagy falatokat vesznek, ami gyorsan elfogy. A gyakori kis étkezések biztosítása sokkal biztonságosabb lehet, mint a korlátlanul és korlátozás nélkül rendelkezésre álló takarmány. Viszont rendkívül idő-és energiaigényes foglalatosság egész nap kis adag szénát szórni a lovak elé.

Ha túl gyorsan, habzsolva eszik egy ló, akkor nem alakul ki az elégedettség és telítettség érzése, ami túlfogyasztásához vezethet.

Mivel nem megfelelően rág a habzsolás közben, az emésztés sem tökéletes, a ló azt hiszi, hogy még mindig éhes, ami viszont idegesítő, frusztráló számára.

A lassú etetés koncepciója folyamatos táplálási módszert alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a ló folyamatosan szénázhasson. Ilyen körülmények között a ló teste jobban egyensúlyban fog működni, ahogyan a természet szerint is működne. A szénahálók kis lyukain keresztül hasonló lassúsággal tudnak enni, mint ha legelésznének, és a folyamat is hasonló: az ajkaikkal ki kell tapogatni a szálakat, a metszőfogakkal kitépni a lyukon keresztül, majd jöhet a rágás. Tehát a slow feederek csökkentik a fogyasztás mértékét, így jobban reprodukálva a természetes legelést. Az emésztési folyamat lelassul, a széna tápanyagai hatékonyabban szívódhatnak fel, a ló telítődik, és nem érzi magát frusztrálva.

A rácsos etetőknél figyeljünk a lovak fogazatára
A rácsos etetőknél figyeljünk a lovak fogazatára
Fotó: www.haygain.us

Milyen a jó slow feeder?

A széna etetésére szolgáló lassú etetésrendszerű szénaháló nem azonos a lovak szállításánál alkalmazott nagylyukú szénahálóval. A slow feederek célja, hogy az evést lelassítsák, amit úgy érnek el, hogy kis lyukú hálót vagy rácsot alkalmaznak. A lyuk mérete átlagosan 3,5 cm és 6 cm között mozog, gyártótól, céltól függően. Jellemzően az 5 cm és az alatti méretű lyuk az, ami lassítani tudja az evést.

Átlagosan a 4,5-5 cm körüli lyukkal ellátott hálókat és rácsokat alkalmazzák normál körülmények között. Az ettől kisebb lyukú etetők pl. inzulinrezisztenciával, patairha-gyulladással és egyéb metabolikus betegséggel küzdő lovak etetésében jelenthet alternatívát.

A hálóval még csak ismerkedő lovakat célszerű fokozatosan átszoktatni a hálós etetésre. Tehát kapják meg a rendes szénaadagjukat a földre vagy az etetőbe szórva a szokásos módon, de legyen elérhető számukra a slow feeder-be töltött széna is.

Fontos a megfelelő méretű etető használata
Fontos a megfelelő méretű etető használata
Fotó: www.slowgrazer.com
A tapasztalat azt mutatja, hogy a lovak egy idő után ösztönösen szívesebben esznek a hálóból, mint a szabadon hozzáférhető szénából. Ez részben azért lehet, mert a hálóból úgy vehetik el a táplálékot, ahogy a legelőn is tennék: csipegetve. Másrészt a lovak kíváncsiak és szeretnek „elmolyolni”: leköti őket a széna hálóból való kihúzogatása.

Kezdetben érdemes kicsit nagyobb lyukú hálót választani. Vannak kevésbé jó étvágyú lovak, akiknek először kedvét szegheti a hálóból való evés, míg meg nem tanulják ügyesen kiszedni a szénát belőle. És vannak nagyon mohó lovak, akik a nehezebben hozzáférhető szénától frusztráltak lesznek, és a hálót tépve igyekeznek a szálashoz férni. Ezek a kezdeti ügyetlenkedések és kényelmetlenkedések kiküszöbölhetőek nagyobb lyukú hálóval, aminek a lyukméretét aztán le lehet csökkenteni.

Bálásan csak első osztályú szénát!

A bokszban és állásban tartott lovaknak vannak kisebb adagok porciózására méretezett etetőhálók, illetve megtömhető etetőpárnák. Ezekből eszegetve a széna órákkal tovább kitarthat, mint ha csak úgy szabadon a ló elé lenne téve a széna. Így a lovász és a ló frusztrációja is lecsökkenthető: a ló nem fog unatkozni, és az etetőbe lépve topogva követelni az újabb szénaadagot.

Karámban tartott lovaknál válogathatunk a módszerekben. Léteznek olyan nagyméretű hálók, melyeket az egész körbálára kell ráhúzni. A hálóba bújtatott széna állhat simán a földön, vagy pedig a sárba tiprás elkerülése végett szokták nagy traktorgumira, körbála etetőbe tenni. Nagyon fontos, hogy csakis olyan etetőt helyezzünk ki, amibe a ló nem tud belelépni, lábát nem tudja beakasztani.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a hálós széna körülhatárolt etető nélkül, önmagában állva veszélyt jelenthet a patkolt lovakra, amennyiben a ló kaparós, és hajlamos beakasztani a vas alá a hálót.

Körbála etetése kislyukú szénahálóból
Körbála etetése kislyukú szénahálóból
Így inkább patkolatlan lovak környezetében használatos a háló önmagában. Ami még az egész bálás etetésnél felmerül – slow feedertől függetlenül is –, az a bála minősége. Penészes, nagyon poros szénát ne etessünk ilyen módon (de lehetőleg sehogy), mert a bálából közvetlenül szénázva a káros részecskék a ló tüdejébe jutnak. Tehát ezt a módszert csakis első osztályú széna etetésénél ajánlom.

Inkább hálós borítást!

Ha sok ló van a karámban, akkor nyilván több bálát kell kihelyezni a csapat méretétől függően, a rangsorvitákból, takarmányféltésből eredő veszekedések elkerülése végett. Illetve azért is, hogy bálától-báláig cirkulálva a lovak mozgása is szavatolt legyen.

A kisebb hálós etetőkbe, vagy rácsos dobozokba megválogatva, kirázva, pormentesítve tehetjük a szénát. De a kis kockabálás széna pazarlásmentes etetésére is jó megoldások. A dobozos adagolók olyan kádak, vagy ládaszerűségek, melyek tetején fém- vagy műanyag rács található. Több ló esetén ezekből is többet célszerű kihelyezni. Ha a karám különféle, egymástól távolabb eső pontjain helyezzük el őket, akkor azzal mozgásra ösztökéljük a lovakat. A rácsos etetők használata mellett jó ellenőrizni a lovak fogazatát, mivel mohó lovaknál elő fordulhat, hogy a rácsot is harapdálják, ami rendellenes fogkopáshoz vezethet. Ilyen lovak inkább hálóból egyenek. De alapvetően rácsok helyett inkább hálós borítást javasolnék az etetőládáknál is, a bajt megelőzendő.

Azoknál a lovaknál, akik előtt nem volt korábban ad libitum, azaz korlátlanul hozzáférhető széna, bizonyos ideig túlfogyasztás figyelhető meg.

Ez az időszak átlagosan 3-4 hétig tart, de ritkán 3 hónapig is terjedhet. Ilyenkor átmenetileg gyorsabban fogy a takarmány. Így reagálnak a lovak, ha korábban csak korlátozottan, az ember által kiporciózva kaptak szálast. De miután telítődnek, beáll a rend. Saját és mások megfigyelése alapján, ugyanannyi széna fog fogyni a hálós etetésnél, mint ha a lovak adagolva, háló nélkül ennék a szénát. A különbség az időben rejlik: míg az adagjukat háló nélkül pár óra alatt feleszik, addig hálóból egész napra elosztva eszik meg ugyanazt a mennyiséget.

Slow feederek nem csak szénaetetésre készülnek. Gyártanak szemes takarmány etetésére is kialakított adagolókat, lójátékokat, melyek szintén a habzsolva evés, és az unatkozás elkerülésére szolgálnak.

A módszer előnyei

A lovaknak lelki és fizikai egészségük megőrzése érdekében szükségük van az egésznapos legelési, avagy szénázási lehetőségre. A lassú etetés módszere folyamatos táplálékot biztosít, csökkenti a stresszt és lehetővé teszi a bélbaktériumok egyensúlyának fenntartását, miáltal csökken a kólika vagy a laza széklet lehetősége. A természetes legeltetési viselkedést utánozza. Megszünteti a két etetés közötti szorongást, unatkozást és az ezekből eredő káros pótcselekvéseket. Gyakorlatilag nincs szénapazarlás a megfelelően kialakított etetőkkel. Csökkenti a takarmányozás és takarítás időigényét. Tehát időt, energiát takaríthatunk meg általa, mindamellett, hogy lovunk egészségéért is teszünk a slow feederes etetéssel.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas álmodozó voltam - Beszélgetés Felvinczi Lillával

Díjugratónak készült, azonban első saját lováról hamar kiderült, hogy mi sem áll távolabb tőle – cserében megszerettette a díjlovaglás szépségeit Lillával. A kezdeti nehézségek után jöttek a sikerek, és egyik pillanatról a másikra a válogatott keretben találta magát.

Nehéz fél év vár az állattenyésztőkre

Nem lehet megjósolni, hogy a takarmány ára meddig marad ilyen magas. Sok múlik azon, hogy kedvez-e az időjárás az idei termésnek, illetve hogy meddig bénítja még a globális piacot a pandémia. Egy biztos: a következő fél év nehéz lesz az állattenyésztők számára – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrumának ügyvezető igazgatója.

Jobb lehetőségek az agráriumnak - Támogatás és megújulás

A következő hét évben az uniós forrásoknak és a megnövelt mértékű nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően a hazai agrárszektorba a korábbiaknál nagyobb mennyiségű forrás jut.

Kíméletes és átlátható állatszállítás

A Hunland nem várja meg az uniós szabályozás változását, inkább állatvédő civil szervezetekkel együttműködve, a saját hatáskörében vezet be az érvényes előírásoknál sokkal szigorúbb állatjólléti szabályokat a haszonállat-szállításban, nyilatkozta a vállalat egyik igazgatósági tagja egy uniós meghallgatást követően.

Lovassport két vírus árnyékában – a Pegazus áprilisi számában

Egészen sajátos helyzetbe került kora tavasszal az európai lovassport. Nem elég a humán világjárvány, mellé még berobbant a lovakat sújtó herpeszvírus, annak is a rendkívül agresszív, idegrendszeri tüneteket okozó formája. Időközben feloldották a teljes versenystopot, de a Pegazus áprilisi lapszáma még ebben, a két vírus által nyomasztott hangulatban készült.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.