Back to top

Teljesen el is tűnhet a vaddisznó Békésből

Az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállomány jelentős csökkenése várható. Még akár az is előfordulhat, hogy a vaddisznó, mint vadászható állat, lényegében eltűnik az országból. Ugyanakkor jelenleg évente másfél ezer egyedet lőnek ki megyénkben, néhány évtizede ez a nagyvad lényegében még nem is létezett Békésben.

Nemrégiben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra és vadgazdálkodásra gyakorolt hatása volt - írja a beol.hu.

Mint elhangzott, a vaddisznó területi terjeszkedése az utóbbi években lényegében az egész országot lefedte, és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállapítására volt elég. Az elemzés rögzítette, hogy „az afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése az országos, illetve a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését teszik szükségessé”.

Fotó: KAEG Zrt.

A tanácskozáson ha nem is magát ezt a stratégiát fogalmazta meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, de

jövőbeli általános célként említette a vírus terjedésének lassítását, felszámolását, aminek egyetlen eszközének a vaddisznó állományának és állománysűrűségének drasztikus csökkentését nevezte.

– Mivel a vaddisznó egy éjszakai állat, ami rejtett életmódot folytat, nehéz vadászni, így az elmúlt évtizedek alatt a vadászok nem tudták féken tartani a vaddisznók szaporodását. Megyénkben harminc-negyven évvel ezelőtt szinte ismeretlen volt a vaddisznó, de vélhetően az élőhely kedvező változása miatt elkezdett szaporodni – árulta el az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Kevesebb vaddisznó, több vizsla

Hrabovszki János egy érdekességre is felhívta a figyelmet, eszerint a vadállomány változásának egy lehetséges vonzata a vadászkutyák lecserélése. Mint elmondta, három évtizeddel ezelőtt, ahol apróvadra vadásztak, ott minde­nütt vizslafajták voltak.

A vadászok ezeknek a kutyáknak a segítségét vették igénybe, majd amikor a vaddisznó megjelent, és fokozatosan kiszorította az apróvadakat, a vadászok az addig használt kutyafajtákkal szemben jagd terrierre, foxira és más kisebb termetű, a vaddisznó vadászatára alkalmasabb kutyákra váltottak. A vizslák pedig lényegében eltűntek.

A vadászkamara megyei elnöke szerint a vadfajváltozás azt is eredményezi, hogy a vadászkutyák szerepe megváltozik, így visszatérhetnek többek közt a magyar és német vizslák a vadászatokra.

Hrabovszki János hozzátette, a természet leszabályozza önmagát. A betegség terjedését nem lehet megállítani, ­mivel jelenleg nincs rá gyógymód, amennyiben ez így ­marad, akkor vélhetően az állomány előbb-utóbb el fog tűnni.

– Jelenleg a helyzetkezelés része, hogy az egyes földrajzi területeket fertőzött, magas, közepes és alacsony kockázatú terület kategóriákba sorolják be, a betegség megjelenésétől függően.

A magas kockázatú területeknél a vadgazdálkodási tervben rögzített egyedszámon felül még plusz húsz százalékkal több egyedet kell elejteniük a vadászoknak.

Ezeket pedig nem lehet hasznosítani, helyben el kell földelni minimum egy méter magas földréteggel, ott ahol az állat elesett – mondta el az OMVK megyei elnöke.

Elmondása szerint megyénkben egyelőre fertőzött terület nincs, a gyérítés pedig főként a Békéscsabától keletre eső részekre vonatkozik. A vírus egyébként észak, északkelet felől érkezhet. Hrabovszki János kiemelte, azok a területek, ahol a pestis megjelenik, kiürülnek: tíz-tizenöt évre eltűnik a vaddisznó, és visszaáll az az állapot, ami korábban volt. Mivel megyénkben évtizedekkel ezelőtt nem volt jellemző a vaddisznó, így vélhetően ugyanez a helyzet állna elő hosszú évekig, így Békésben a nyúl-, a fácán- és a vadkacsaállomány egyedszámának növelése lenne kívánatos.

Forrás: 
beol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.