Back to top

A büdöske riasztja a molytetveket

Angol kutatók kísérleteket végeztek annak bizonyítására, – amit világszerte ismernek a kertészek –, hogy a büdöske riasztja a molytetveket. A vizsgálatok során a szakemberek kimutatták, hogy a büdöske által termelt limonén felelős a molytetvek kordában tartásáért.

A rovarok riasztónak találják a limonént, melynek hatására lelassulnak. A kutatás eredménye biztonságos és olcsóbb alternatívák kifejlesztése előtt nyitja meg az utat. Mivel a limonén csak elriasztja, de nem pusztítja el a molytetveket, ezért elvileg a szer használatának nem kellene rezisztenciához vezetnie, és a kutatás azt is kimutatta, hogy a limonén nem befolyásolja a termék minőségét.

Mindössze annyi a teendő a molytetvek elriasztására, hogy büdöskéket kell ültetni a paradicsomágyásokba,

vagy kisebb cserepekben büdöskéket kell fellógatni a paradicsomnövények közé, így a limonén szaga elterjedhet a levelek között. A kutatócsoport szerint ki lehet fejleszteni egy, a légfrissítőkhöz ha­sonló, és tiszta limonént tartalmazó eszközt, amelyet az üvegházban használnának. Az abból időnként kifújt limonén elriasztaná a molytetveket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/journals.plos.org
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életünk lapjai: Korda György és Balázs Klári kertje

Elegáns környezet, harmónia, gondozott növények jellemzik Balázs Klári és Korda György otthonát. A kertben fiatal gyümölcsfák, tuják, formás bokrok sorakoznak ízlésesen, grillsütő várja a tavaszi meleget, hogy újra használatba vegyék. A tavasz kint éledezik, a lakásban színes virágok mindenütt, a belépő vendéget hatalmas szobafenyő köszönti.

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

NAKAdémia a termőföld védelméről a szántóföldi napok keretében

A tavaly a gazdálkodók és szaktanácsadók számára elindított szakmai fórumsorozat, a NAKAdémia idén is folytatódik. Május 24-én Mezőfalván, a III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében többek között a talajmintavételről, a növénytáplálásról, valamint a talajjavítási technikákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.