Back to top

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

A konyik egy Lengyelországból származó primitív lófajta, melyet a tarpántól származtatnak, és sok helyen tévesen össze is keverik vele, holott a tarpán már sajnos régen kihalt.

Lengyelországban és Litvániában több helyen is még vannak a konyik lovaknak félvadon élő állományai. Magaságuk 135 cm körül alakul, súlyuk 350-400 kg között mozog, színük egérfakó és annak különböző árnyalatai. Hátuk szíjalt, gyakori a vállkereszt és a zebroid csíkozás az amúgy erős lábakon. Patái kicsik, kemények.

Legfőbb értékmérő tulajdonságuk a primitív lófajtákra jellemző tartással, takarmányozással, időjárással szembeni igénytelenség. Mindezek mellett kiváló munkakészségű, jóakaratú állatok.

A Hollandiában, Amszterdam közelében fekvő 5600 hektáros oostvaardersplasseni természetvédelmi területen évtizedek óta használják a konyik lovakat a különböző szarvasmarhafajták, szarvasok és nyári ludak mellett a természetvédelmi területek kezelésére. A lovak oda Lengyelországból érkeztek, és jól megférnek a félvad állatok mellett. A holland tapasztalatok szerint a konyik erős felépítésénél, termékenységénél és hosszú élettartamánál fogva tökéletesen illik a tájvédelmi programokba.

Német természetvédelmi szakemberek oostvaardersplasseni látogatásukat követően, 2002. május 30-án döntöttek úgy, hogy az általuk „alkalmazott” szarvasmarhák és juhok mellé konyik lovakat is telepítenek több Schleswig-Holstein tartományban elhelyezkedő tájvédelmi területre. Ilyen terület például a Geltinger Birk és a Dithmarschen-járásban található Meldorf melletti Wöhrdener Loch. Ezek mind olyan mély fekvésű, tengerrel határos területek, melyek mesterségesen, az ember által a szárazföld védelmére épített gátaknak és csatornáknak köszönhetően alakultak ki.

Konyikok Geltinger Birkben

A Schleswig-Holsteini Természetvédelmi Alapítvány 2002 óta használja a Hollandiából származó konyik lovakat a tájvédelem érdekében Geltinger Birkben és a környező tájvédelmi körzetekben. Induláskor tíz kancát és egy mént importáltak Hollandiából.

A lovak első két éve nem volt zökkenőmentes. Ebben az évben néhány ló a hiperlipidémia nevű táplálkozással összefüggő betegség áldozata lett. Hiperlipidémia akkor jöhet létre, ha a lovak nyáron túl zsírosak, télen pedig nagyon hirtelen vesztik el a zsírraktáraikat. A zsír ezután a vérbe és a májba jut, és a lovak a májkárosodástól elpusztulhatnak. Ez a betegség eddig még soha nem fordult elő Európában hasonló konyik-projektekben. Ezért intenzív csereprogramot folytattak más projektekkel a lehetséges okok feltárására.

Fotó: travel-dogs.de

2004-ben néhány ló laminitist, azaz patairha-gyulladást kapott. Ezért négy kancát magánlótartóknál helyeztek el, ahol biztosított volt számukra a szigorú diéta,

amit szabadtartásban Birken nem tudtak volna megoldani. A laminitis leginkább tavasszal és nyár végén jelentkezhet, amikor a füvek cukortartalma különösen magas. Régen azt gondolták, hogy a patairha-gyulladást a gazdag és magas fehérjetartalmú legelők okozzák. Azonban a legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a laminitisért a fűben található szénhidrátok (cukrok, mint pl. fruktánok) felelősek. Ezek a cukrok a késő esti fagyok és szárazság során kerülnek elő. A lovak különösen az édes füvet fogyasztják, és az emésztőrendszerben lévő folyamatok lánca erős immunreakciót okoz. Bizonyos szövetek megduzzadnak. Különösen érintett a pata, amelyen a laminitis tipikus tünetei megfigyelhetők. Amelyik ló egyszer már patairha-gyulladást kapott, az nála minden évben megismétlődhet. Ezért volt szükség a négy kanca elkülönítésére, hogy magántulajdonosoknál a számukra megfelelő ellátást kaphassák. A ménesben pedig más vérvonalbeli egyedek tenyésztését helyezték előtérbe a beltenyésztés és a betegségek további elkerülése érdekében.

Az óvintézkedések sikeresnek bizonyultak, mivel 2006 óta nem fordult elő több patairha-gyulladásos eset.

2005-től kezdve az állomány mérete erőteljes növekedésnek indult. Így 2009-ben 15 lovat átvittek más helyszínekre. 2010-ben a Geltinger birki konyikállomány már 50 lovat számlált, melyek 3 nagy ménesre tagolva élnek a terület különböző részein. Ugyanitt 80 skót felföldi marhát is tartanak. Az állatok vízellátásáról 25 tó és csatorna gondoskodik. Nemcsak a füves ártéren tudnak legelni, hanem egy 12 hektáros erdős rész is tartozik a legelőkhöz. Az állatok létszámát napi szinten ellenőrzik, de csak különösen komoly problémák esetén avatkoznak be. A lovakat évente többször körmölik és féreghajtózzák. A túlszaporodás megelőzése érdekében lóárverésket szoktak rendezni.

Fotó: wildpferde-geltinger-bilk.de

Tapasztalatok a meldorfi Speicherkoogban

Schleswig-Holstein ditmarscheni járásban Meldorf mellett az 1956-os és 1962-es pusztító erejű árhullámok után alakították ki a Speicherkoogot, ami tulajdonképpen egy gát, és a mögötte elterülő mélyebben fekvő lapos ártéri területet jelenti. Ez a tengerparti terület szolgál a szárazföldi részek megóvására: nagy esőzések utáni áradásoknál víztározóként funkcionál, illetve a belvíz elvezetésére is szolgál a terület, mivel rendkívül sok vízelvezető csatorna szeli keresztül.

Időközben az újonnan nyert terület természetvédelmi oltalom alá került, amelynek széles sávjában sok növény- és madárfaj telepedett le. A Speicherkoogban két természetvédelmi tájegység van: a Kronenloch és a Wöhrdener Loch. Ez utóbbi része a Natura 2000 európai ökológiai hálózatának. A Kronenlochban a természet az úr, nem avatkoznak bele az élővilág működésébe, a terület önmagát szabályozza.

A Wöhrdener Loch-ban azonban szükség van a beavatkozásra a parti és réti madarak védelmében. A réti madarak különleges igényeket támasztanak az élőhelyükön. Nyitott tájra van szükségük.

Természetesen a talaj kaszálásával vagy feltörésével karban lehet tartani a tájat, de a lehető legtermészetesebb fenntartás érdekében a legeltetés mellett döntöttek. A juhokat hagyományosan erre használják, de a bokrok, cserjék, fák és a terjeszkedő nádas ellen nem bizonyultak kellőképpen hatékonynak. Ezért döntöttek úgy, hogy lovakat is telepítenek a területre.

2004 októberében érkeztek az első konyik lovak a holland Lauwerssee Nemzeti Parkból, két mén és nyolc kanca. A projektet az állam finanszírozta. A lovak a Német Természetvédelmi Alapítvány (NABU) tulajdonába kerültek, ők felügyelik az állatokat. Az új legeltetési koncepciót a Dithmarscheni Természetvédelmi Hivatal dolgozta ki, melynek legfőbb célja a területen élő madárfajok élőhelyeinek megőrzése. Ilyenek például a bíbic, piroslábú cankó, sárszalonka, nagy goda, mezei pacsirta, küszvágó csér, sarki csér, dankasirály stb.

Mindezen fajok tágas, nyitott teret igényelnek. Ezért döntöttek a konyik mellett, mivel Hollandiában hasonló területeken beváltak mint tájfenntartók.

Jelentős szerepet játszanak a nádasok kordában tartásában: nyáron rövidre rágják a nádat, télen pedig a növény rizómáit, azaz gyöktörzseit rágják ki a föld alól. A nádas igen érzékeny a mechanikai sérülésekre, különösen a rizómák sérüléseire. Ilyenkor tartós nádpusztulás léphet fel. A nád irtható is ilyen módon. A lovak által elpusztított nádas és megbolygatott talaj mentén tápláló fűfélék és gyógynövények nőnek ki. A lovak tápanyagszükségletüket egész évben legeléssel fedezik. Csak kifejezetten extrém vastag hótakaró esetén kapnak szénát kiegészítésként.

A konyikok olyan jól beilleszkedtek, hogy már rögtön 2005-ben hét csikó született.

Azóta 80 körülire duzzadt a létszám. A lótöbbletet más természetvédelmi projektekbe irányítják át, ahol hasonló feladatot kell ellátniuk, mint a Speicherkoogban. Fiatal méneket magáncélra is tovább adnak. De értékesítenek lovakat lovasiskolák számára is.

Fotó: www.nordsee-dithmarschen-sh.de

Látogatóközpont a Speicherkoognál

A „NABU-Nationalparkhaus Wattwurm” egy érdekes alakú építmény, mely látogatóközpontként szolgál Speicherkoognál. Nevét és formáját az északi tengerek iszapjában élő csaliféregről (Wattwurm) kapta. Az épületben interaktív kiállítás keretében ismerhető meg a Speicherkoog és a természetvédelmi területek története, illetve bemutatásra kerülnek a környékbeli nemzeti parkok, élőhelyek. Közvetlenül az épület mellett nyílik egy 500 méter hosszú akadálymentesített, lépcsőmentes tanösvény, mely testközelbe hozza a tipikus Speicherkoog-beli tájat: homoktövis-bozótostól kezdve az orchidearéteken át a nádasokig megfigyelhetőek a különféle élőhelyek. Ugyan a látogatóközpont csak péntektől vasárnapig tart nyitva, de a tanösvény nyitvatartási időn kívül is végigjárható. Az épület találkozási pontként is szolgál a rendszeresen induló tengeri megfigyelőtúrákhoz, ahol az Északi-tenger partvidékének élőlényeit lehet megfigyelni, mint pl. kagylók, mikroorganizmusok, csaliférgek, parti tarisznyarákok.

A Wöhrdener Loch melletti piknikpart mellől indulnak a lómegfigyelő túrák. A lovak és madarak is jól megfigyelhetőek távcsővel. De időnként a kíváncsi lovak egészen közel mennek a látogatókhoz.

Érdekes, hogy a természetvédelem és a modern szórakozási lehetőségek jól megférnek itt egymás mellett. Hiszen közvetlenül a védett területek mellett strandolásra, szörfözésre, hajókázásra is van lehetőség. Sőt, a Wöhrdener Loch melletti területen egy hatalmas golfpálya is található. A látogatók több napot is eltölthetnek a helyi kempingekben, hogy kiélvezhessék a környék nyújtotta lehetőségeket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.