Back to top

Óvodában az apró nagy marák

Az utóbbi években a helymeghatározó eszközök rohamos fejlődésével egyre többet tudunk meg a vadonélő állatokról úgy Európában, mint a világ más földrészein. Magyarországon például fény derült arra, hogy ha egy őzbak teheti, egész élete során csak néhány négyzetkilométeren mozog. A nagy marákról is hasonló módon szerezhettünk több információt.

Ezek az állatok Dél-Amerika pampáin élnek, leginkább Argentínában elterjedtek. Ott vadásszák is őket széltében-hosszában, ízletes húsukat sokan fogyasztják, így komolyabb vadgazdálkodási jelentőségük is van. Megjelenésükben a mezei nyúlra és az őzre is emlékeztetnek, életmódjuk sok tekintetben inkább a mi mezei nyulunkéhoz hasonlatos, nem az őzéhez. Állatunk rokonságban valójában egyikkel sincs – a tengerimalaccal áll közelebbi atyafiságban, hiszen vérbeli rágcsáló.

Fotó: Tóth Zsigmond

A nőstények mintegy 3 hónapi vemhesség után hozzák világra 1-3 igen fejlett utódukat, melyek születésük után egy nappal képesek önállóan közlekedni, legelészni, mint a tengerimalacok vagy a csincsillák. A nagy marák párban élnek – egy életen keresztül. Az ellések közeledtével a saját territóriumukat elhagyják, olykor harmincas csoportban is összeverődnek, s a nőstények közös kotorékot ásnak, melybe az üreg bejáratánál született kis nagy marák bemásznak. Az anyák naponta egyszer, ritkábban kétszer felkeresik az óvodát, ilyenkor mindig az a fiatal bújik elő, mely megérzi saját anyja közeledtét.

De a maraoviban mindig van egy-egy ügyeletes anya, aki vigyáz az apróságokra, nehogy azok felügyelet nélkül a járatokból elkószáljanak.

Így a kicsinyek viszonylag biztonságban nőhetnek fel, hiszen a járatokon kívül igen sok ragadozó les rájuk. A nagy maráknak egyébként, akárcsak a mi nyulainknak, egyetlen védekezési lehetősége a ragadozókkal szemben a gyors futás, így nem meglepő, hogy akár 45 km/órás sebességgel is haladhatnak hosszabb távon is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.