Back to top

ASP: sertés helyett tartsanak inkább pulykát vagy nyulat

Miközben az afrikai sertéspestis (ASP) a Távol-Keleten egyre nagyobb területeket érint, és a megfékezése egyelőre nagyon távolinak tűnik, sajnos Európában sem sóhajthatnak fel a tenyésztők. Jelentős a károkkal számolnak a balti államokban is.

Kiürített istálló a litván gazdaságban ​
Fotó: ​ ​ Vincent ter Beek
Litvániában a közelmúltban regisztrálták az elmúlt három év legnagyobb veszteségét okozó kitörést az ország északi részén, az Akmenénél található Idavang gazdaságban.

A vírus másodszor sújtotta ezt a gazdaságot, ezúttal 19.500 állatot kellett leölni emiatt – jelentette az ország állategészségügyi szolgálata.

Néhány nappal ezt az esetet megelőzően a szomszédos Lettországban, a Druvas Unguri nagygazdaságban izolálták az ASP vírusát, a gazdaságban elhullott állatokból. Ekkor 15 000 sertést küldtek vágóba a vírus további terjedésének megfékezése érdekében. A hatóságok szerint a járvány megjelenése óta ez volt az országban a legnagyobb veszteséggel járó kitörés.

A balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia) új intézkedéseket terveznek a helyzet javítására.

A litván földművelésügyi minisztérium például azt javasolja, hogy a száz alatti állományokat a gazdálkodók vágják le, és térjenek át a pulyka vagy a nyúl tartására.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik ezzel egyetértenek, egyszeri 1500 euró összegű állami támogatásban részesüljenek, plusz kapjanak 100 eurót sertésenként.

A helyi húsfeldolgozó cégeket azonban aggodalommal töltötte el ez a terv, a sertések számának további csökkentése rosszul érintené őket, emiatt megszüntethet például a nagy hagyományokkal bíró kolbászgyártás is. Mint ahogy az egyik húsfeldolgozó, a Kanrugėlė igazgatója elmondta, az importált sertések nem olyanok, mint amit ezek a helyi feldolgozó cégek keresnek.
Lettországban öt évvel ezelőtt regisztrálták az első ASP kitörést, azóta küzdenek a betegséggel. A mezőgazdasági miniszter, Jánis Dūklavs a közelmúltban számolt be arról, hogy tavaly 720 ASP-fertőzött vaddisznótetemet találtak Lettországban,ez magasabb bármelyik előző évi adatnál.

A harmadik balti államtól, Észtországtól, ezekben a napokban nem jelentettek újabb kitöréseket. Mindazonáltal a betegségnek a helyi sertéságazatra gyakorolt ​​hatása jelentős.

A The Guardian brit újságban megjelent írása szerint Észtországban a sertéstenyésztők száma a hetedére esett vissza a járvány 2014-es megjelenése óta. Akkor 920 sertéstartó gazdaság volt az országban, a számuk 2018-ra 125-re apadt.
Észtország földművelésügyi minisztériumának tájékoztatása szerint az országban 2018-ban összesen 222 vaddisznót fertőzött vaddisznót találtak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.