Back to top

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Hazai és nemzetközi szakemberek vettek részt abban a műhelymunkában, amely az ökológiai vetőmagok magyarországi előállításának és használatának elősegítését szorgalmazta.

Az Európai Unió LIVESEED Horizon 2020 projekt keretében létrejött program során terítékre kerültek egyebek közt szomszédos országok jó gyakorlatai

és a témában érintett szervezetek képviselőinek tapasztalatai, a csoportmunka alkalmával pedig szó esett a legfontosabb teendőkről és lépésekről is.

E kezdeményezéssel, egyszersmind pedig a budapesti workshop részleteivel kapcsolatban Bruszik Ágnest, a projektet koordináló IFOAM EU munkatársát kérdeztük. Mint mondta, ez a mai alkalom egy 2017-ben kezdődött folyamat része. Három évvel ezelőtt szakemberek érkeztek Magyarországra, akik látogatásukat követően kétoldalas riportot készítettek az itteni tapasztalataik alapján. Ebből a többi közt kiderült,

az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony hazánkban, hisz lényegében kereslet sincs irántuk.

A dokumentum készítői a helyzeten javítandó, több javaslatot is közzé tettek, ezek mellett pedig egy, az ökológiai vetőmagokkal foglalkozó szakértői csoport felállítását is szorgalmazták.

„A workshop egyik fő célja volt, hogy meghatározzuk azokat az első lépéseket, amelyek konkrét vállalások irányába vihetik az együttműködést” – magyarázta Bruszik Ágnes. A vállalásaikat a résztvevők írásba is adták, így egy esztendő múlva a projekt szervezői ellenőrzik, mit sikerült megvalósítani, s természetesen a gátló tényezőket is elemzik majd.

Az IFOAM EU project koordinátora elmondta, mindez egy Európai Uniós haladási jelentés részét képezi majd, amelyből kiderült, hogy az érintett országokban milyen sikereket sikerült elérni az ökológiai vetőmagok népszerűsítése terén.

Megtudtuk, hazánkon kívül 9 országot vontak be ily módon a folyamatba.

„A cél, hogy hozzáférést biztosítsunk a legfrissebb tudnivalókhoz, lehetőségekhez, illetve ösztönző erejű példákhoz, amelyek révén aztán konkrét javaslatok és lépések születhetnek”

– tette hozzá Bruszik Ágnes. A projekt mögött álló szakembereket 49 partner – többségükben kutatóintézet – segíti, Magyarországról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

A búzával minden rendben, de másról ez nem mondható el

Megfelelő az étkezési búza fehérje- és sikértartalma is az első minták alapján – tájékoztatta az InfoRádiót a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Halmos Gábor hozzátette: a repce és az árpa minősége azonban gyengébb a tavalyinál.

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.