Back to top

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Hazai és nemzetközi szakemberek vettek részt abban a műhelymunkában, amely az ökológiai vetőmagok magyarországi előállításának és használatának elősegítését szorgalmazta.

Az Európai Unió LIVESEED Horizon 2020 projekt keretében létrejött program során terítékre kerültek egyebek közt szomszédos országok jó gyakorlatai

és a témában érintett szervezetek képviselőinek tapasztalatai, a csoportmunka alkalmával pedig szó esett a legfontosabb teendőkről és lépésekről is.

E kezdeményezéssel, egyszersmind pedig a budapesti workshop részleteivel kapcsolatban Bruszik Ágnest, a projektet koordináló IFOAM EU munkatársát kérdeztük. Mint mondta, ez a mai alkalom egy 2017-ben kezdődött folyamat része. Három évvel ezelőtt szakemberek érkeztek Magyarországra, akik látogatásukat követően kétoldalas riportot készítettek az itteni tapasztalataik alapján. Ebből a többi közt kiderült,

az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony hazánkban, hisz lényegében kereslet sincs irántuk.

A dokumentum készítői a helyzeten javítandó, több javaslatot is közzé tettek, ezek mellett pedig egy, az ökológiai vetőmagokkal foglalkozó szakértői csoport felállítását is szorgalmazták.

„A workshop egyik fő célja volt, hogy meghatározzuk azokat az első lépéseket, amelyek konkrét vállalások irányába vihetik az együttműködést” – magyarázta Bruszik Ágnes. A vállalásaikat a résztvevők írásba is adták, így egy esztendő múlva a projekt szervezői ellenőrzik, mit sikerült megvalósítani, s természetesen a gátló tényezőket is elemzik majd.

Az IFOAM EU project koordinátora elmondta, mindez egy Európai Uniós haladási jelentés részét képezi majd, amelyből kiderült, hogy az érintett országokban milyen sikereket sikerült elérni az ökológiai vetőmagok népszerűsítése terén.

Megtudtuk, hazánkon kívül 9 országot vontak be ily módon a folyamatba.

„A cél, hogy hozzáférést biztosítsunk a legfrissebb tudnivalókhoz, lehetőségekhez, illetve ösztönző erejű példákhoz, amelyek révén aztán konkrét javaslatok és lépések születhetnek”

– tette hozzá Bruszik Ágnes. A projekt mögött álló szakembereket 49 partner – többségükben kutatóintézet – segíti, Magyarországról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

35 pályázat érkezett a Magyar Innovációs Nagydíjra

Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek a 2022. évben. Lezárult a 31. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

QR-kód a tejesdobozon

Ma már egy egyszerű QR-kód csomagolásra nyomtatásával meg lehet osztani a fogyasztókkal az általuk megvásárolt tejet előállító tehenek egészségére és tartási körülményeire vonatkozó információkat. Azt is lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a tej által az állattartó gazdaságtól az áruházi polcig megtett úttal, vagy hogy elérjék a tehenek jólétére vonatkozó adatokat.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.