Back to top

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Hazai és nemzetközi szakemberek vettek részt abban a műhelymunkában, amely az ökológiai vetőmagok magyarországi előállításának és használatának elősegítését szorgalmazta.

Az Európai Unió LIVESEED Horizon 2020 projekt keretében létrejött program során terítékre kerültek egyebek közt szomszédos országok jó gyakorlatai

és a témában érintett szervezetek képviselőinek tapasztalatai, a csoportmunka alkalmával pedig szó esett a legfontosabb teendőkről és lépésekről is.

E kezdeményezéssel, egyszersmind pedig a budapesti workshop részleteivel kapcsolatban Bruszik Ágnest, a projektet koordináló IFOAM EU munkatársát kérdeztük. Mint mondta, ez a mai alkalom egy 2017-ben kezdődött folyamat része. Három évvel ezelőtt szakemberek érkeztek Magyarországra, akik látogatásukat követően kétoldalas riportot készítettek az itteni tapasztalataik alapján. Ebből a többi közt kiderült,

az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony hazánkban, hisz lényegében kereslet sincs irántuk.

A dokumentum készítői a helyzeten javítandó, több javaslatot is közzé tettek, ezek mellett pedig egy, az ökológiai vetőmagokkal foglalkozó szakértői csoport felállítását is szorgalmazták.

„A workshop egyik fő célja volt, hogy meghatározzuk azokat az első lépéseket, amelyek konkrét vállalások irányába vihetik az együttműködést” – magyarázta Bruszik Ágnes. A vállalásaikat a résztvevők írásba is adták, így egy esztendő múlva a projekt szervezői ellenőrzik, mit sikerült megvalósítani, s természetesen a gátló tényezőket is elemzik majd.

Az IFOAM EU project koordinátora elmondta, mindez egy Európai Uniós haladási jelentés részét képezi majd, amelyből kiderült, hogy az érintett országokban milyen sikereket sikerült elérni az ökológiai vetőmagok népszerűsítése terén.

Megtudtuk, hazánkon kívül 9 országot vontak be ily módon a folyamatba.

„A cél, hogy hozzáférést biztosítsunk a legfrissebb tudnivalókhoz, lehetőségekhez, illetve ösztönző erejű példákhoz, amelyek révén aztán konkrét javaslatok és lépések születhetnek”

– tette hozzá Bruszik Ágnes. A projekt mögött álló szakembereket 49 partner – többségükben kutatóintézet – segíti, Magyarországról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

NAKAdémia a termőföld védelméről a szántóföldi napok keretében

A tavaly a gazdálkodók és szaktanácsadók számára elindított szakmai fórumsorozat, a NAKAdémia idén is folytatódik. Május 24-én Mezőfalván, a III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében többek között a talajmintavételről, a növénytáplálásról, valamint a talajjavítási technikákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Büntetni fogják a kettős minőségű élelmiszerek árusítását Csehországban

A cseh kormány hétfői ülésén jóváhagyta az élelmiszertörvény módosítását, miszerint ezentúl tilos lesz az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása Csehországban – közölte a cseh kormányhivatal hétfőn a Twitteren.