Back to top

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Hazai és nemzetközi szakemberek vettek részt abban a műhelymunkában, amely az ökológiai vetőmagok magyarországi előállításának és használatának elősegítését szorgalmazta.

Az Európai Unió LIVESEED Horizon 2020 projekt keretében létrejött program során terítékre kerültek egyebek közt szomszédos országok jó gyakorlatai

és a témában érintett szervezetek képviselőinek tapasztalatai, a csoportmunka alkalmával pedig szó esett a legfontosabb teendőkről és lépésekről is.

E kezdeményezéssel, egyszersmind pedig a budapesti workshop részleteivel kapcsolatban Bruszik Ágnest, a projektet koordináló IFOAM EU munkatársát kérdeztük. Mint mondta, ez a mai alkalom egy 2017-ben kezdődött folyamat része. Három évvel ezelőtt szakemberek érkeztek Magyarországra, akik látogatásukat követően kétoldalas riportot készítettek az itteni tapasztalataik alapján. Ebből a többi közt kiderült,

az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony hazánkban, hisz lényegében kereslet sincs irántuk.

A dokumentum készítői a helyzeten javítandó, több javaslatot is közzé tettek, ezek mellett pedig egy, az ökológiai vetőmagokkal foglalkozó szakértői csoport felállítását is szorgalmazták.

„A workshop egyik fő célja volt, hogy meghatározzuk azokat az első lépéseket, amelyek konkrét vállalások irányába vihetik az együttműködést” – magyarázta Bruszik Ágnes. A vállalásaikat a résztvevők írásba is adták, így egy esztendő múlva a projekt szervezői ellenőrzik, mit sikerült megvalósítani, s természetesen a gátló tényezőket is elemzik majd.

Az IFOAM EU project koordinátora elmondta, mindez egy Európai Uniós haladási jelentés részét képezi majd, amelyből kiderült, hogy az érintett országokban milyen sikereket sikerült elérni az ökológiai vetőmagok népszerűsítése terén.

Megtudtuk, hazánkon kívül 9 országot vontak be ily módon a folyamatba.

„A cél, hogy hozzáférést biztosítsunk a legfrissebb tudnivalókhoz, lehetőségekhez, illetve ösztönző erejű példákhoz, amelyek révén aztán konkrét javaslatok és lépések születhetnek”

– tette hozzá Bruszik Ágnes. A projekt mögött álló szakembereket 49 partner – többségükben kutatóintézet – segíti, Magyarországról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

A szójások egyesülete tagokat toboroz

Legutóbb egy Mezőkövesden tartott szántóföldi gépbemutatón hallottunk arról, hogy a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szakmaközi szervezetté való alakulását készítik elő, így tagokat toboroznak. Fontos tudni, hogy a fehérjenövények után járó EU-s támogatások alapfeltétele lesz a szakmaközi szervezeti tagság.

Videósorozattal is segíti a NAK a pályázati források sikeres lehívását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara videósorozatot indított, amely a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségeit mutatja be. A tájékoztatók sok tízezer gazdálkodónak segítenek abban, hogy sikeresen hozzájussanak a jelentős mértékű forrásokhoz.

Idén előbb kezdődött a dinnyeszezon

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Vegyes minőségű búza termett Tolnában

Meghaladja a hat tonnát az őszi búza termésátlaga Tolna megyében, ami a tavalyi átlagnál magasabb, de elmarad a korábbi évek mennyiségétől - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke az MTI-vel.

Változó klíma, változó vetőmagok

A változó éghajlati körülményekhez a haszonnövényeknek is alkalmazkodniuk kell – ez azonban nem megy egyik napról, a másikra. Egy új hibrid előállítása eltart egy évtizedig is. Kérdés tehát, hogy a magyar vetőmagtermesztés hogyan tud megfelelni az európai zöld megállapodás, illetve a klímaváltozás okozta kihívásoknak az elkövetkező hét-tíz évben.

Befejeződött az aratás Békés megyében

Befejeződött az aratás Békés megyében, az őszi árpa- és az őszi búzatermés felülmúlta a várakozásokat, az őszi káposztarepce felvásárlási ára pedig rekordot ért el.

Állt az aratás a viharok miatt

Az utóbbi másfél-két hét változékony, sokszor viharos időjárása miatt kétszer is kényszerszünetet kellett tartani és nem csak ez akadályozta az aratást. A jég elverte a szőlő felét és a szántóföldi kultúrákban is mintegy 10-15 százalékos jégkárt regisztráltak a Komárom-Esztergom megyei Ete határában.