Back to top

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Hazai és nemzetközi szakemberek vettek részt abban a műhelymunkában, amely az ökológiai vetőmagok magyarországi előállításának és használatának elősegítését szorgalmazta.

Az Európai Unió LIVESEED Horizon 2020 projekt keretében létrejött program során terítékre kerültek egyebek közt szomszédos országok jó gyakorlatai

és a témában érintett szervezetek képviselőinek tapasztalatai, a csoportmunka alkalmával pedig szó esett a legfontosabb teendőkről és lépésekről is.

E kezdeményezéssel, egyszersmind pedig a budapesti workshop részleteivel kapcsolatban Bruszik Ágnest, a projektet koordináló IFOAM EU munkatársát kérdeztük. Mint mondta, ez a mai alkalom egy 2017-ben kezdődött folyamat része. Három évvel ezelőtt szakemberek érkeztek Magyarországra, akik látogatásukat követően kétoldalas riportot készítettek az itteni tapasztalataik alapján. Ebből a többi közt kiderült,

az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony hazánkban, hisz lényegében kereslet sincs irántuk.

A dokumentum készítői a helyzeten javítandó, több javaslatot is közzé tettek, ezek mellett pedig egy, az ökológiai vetőmagokkal foglalkozó szakértői csoport felállítását is szorgalmazták.

„A workshop egyik fő célja volt, hogy meghatározzuk azokat az első lépéseket, amelyek konkrét vállalások irányába vihetik az együttműködést” – magyarázta Bruszik Ágnes. A vállalásaikat a résztvevők írásba is adták, így egy esztendő múlva a projekt szervezői ellenőrzik, mit sikerült megvalósítani, s természetesen a gátló tényezőket is elemzik majd.

Az IFOAM EU project koordinátora elmondta, mindez egy Európai Uniós haladási jelentés részét képezi majd, amelyből kiderült, hogy az érintett országokban milyen sikereket sikerült elérni az ökológiai vetőmagok népszerűsítése terén.

Megtudtuk, hazánkon kívül 9 országot vontak be ily módon a folyamatba.

„A cél, hogy hozzáférést biztosítsunk a legfrissebb tudnivalókhoz, lehetőségekhez, illetve ösztönző erejű példákhoz, amelyek révén aztán konkrét javaslatok és lépések születhetnek”

– tette hozzá Bruszik Ágnes. A projekt mögött álló szakembereket 49 partner – többségükben kutatóintézet – segíti, Magyarországról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Levendulaültetvény, gépi betakarítással

Bajától nem messze létesített mintagazdaságot és látogatóközpontot Nagy Norbert és felesége, Nagyné Vácity Eszter. Jól éltek a pályázati lehetőségekkel, levendulást telepítettek, és saját betakarítógépe is lett az üzemüknek.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Kiváltható-e a silókukorica?

Hogyan hat a klímaváltozás a takarmánytermesztésre, illetve a mérsékelten szárazságtűrő silókukorica mellett milyen egyéb kultúrákhoz fordulhatunk? Cikkünkben megvilágítjuk a probléma mibenlétét, és a szárazságtűrő alternatívákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre is választ adunk.

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.

Május 17-ig van lehetőség az egységes kérelmek beadására

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.

Értéktőzsde - Kötik a takarmánykukoricát

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 23–29. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica májusi jegyzése 74 000 forint/tonna (–1000 forint) volt.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

Sikeres szakmai konzultáció az agrártámogatások zöld előírásairól

Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával lezajlott, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció - jelentette be Feldman Zsolt.