Back to top

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

Fotó: pxhere
A nemrég kiadott sajtóközleményből egyebek között kiderül, hogy négy EP-képviselő – köztük a magyar Jávor Benedek – fordultak az Európai Unió Bíróságához, hogy elérjék, legyenek nyilvánosak a glifozát engedélyének meghosszabbítását megalapozó tanulmány részletei. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni,

az EFSA milyen módszertan szerint jutott arra a következtetésre 2015 novemberében, hogy a glifozát emberekre nézve valószínűleg nem rákkeltő, miközben ugyanazon év márciusában a Nemzetközi Rákkutató Központ (CIRC) még a hatóanyag potenciálisan rákkeltő mivoltát állapította meg.

Az erre vonatkozó tanulmányokat több indokra hivatkozva zárta el a nyilvánosság elől az élelmiszerbiztonsági hatóság, egyebek között azzal indokolta a döntését, hogy a benne álló tartalom publikálása komoly befolyással lenne az érintett vállalkozás gazdasági érdekeire.

A friss sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy nemcsak azok az információk érdemelnek nyilvánosságot, amelyek önmagában a hatóanyag környezetbe kerülését taglalják, hanem azok is, amelyek arról szólnak, hogy milyen hosszú távú hatásokat idéz elő a kijuttatás a környezet állapotában, illetve az úgynevezett „nem célcsoport” szervezetekben, vagyis az olyan élőlényekben, amelyek óhatatlanul érintkezésbe lépnek az egyébként nem ellenük bevetett hatóanyaggal.

Mivel növényvédő szerről, sőt az egyik legáltalánosabban elterjedt növényvédő szerről van szó, ezért nem kezelhető pusztán feltételezésként, hogy „mit okoz, ha kijut a környezetbe”, hiszen éppen az elvárt hatásáért juttatták ki éveken át – fogalmaz a közlemény.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csakis vegyszermentes

A Coop Italia élelmiszeráruház-lánc kampányt indított a növényvédős-szermaradványok ellen, és mostantól kizárólag szermaradék-mentes zöldséget és gyümölcsöt árusít saját márkája alatt. Május végétől már csak teljesen „mentes” zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz mintegy 1100 üzletében.

Az EB szerint nincs bizonyíték a kelet-nyugati kettős élelmiszer-minőségre

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki az élelmiszeripari termékek minőségében, az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású áruk előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot - írta hétfői jelentésében az Európai Bizottság.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Egyszerűbb közös agrárpolitikát kívánnak a visegrádi országok agrárkamarái

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak soros ülésén a szervezeteket vezetői többek között a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjával kapcsolatban ismét egyértelmű kéréseket fogalmaztak meg. A szakemberek szerint az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb KAP-ra van szüksége.

Kutatók: a génszerkesztés nem GMO

A génszerkesztésről (CRISPRcas) tartanak konferenciát az európai agrároktatás- ás kutatás talán legnagyobb központjának számító Wageningen Egyetemen. A téma kapcsán számtalanszor felmerült az a vélemény, mely szerint a módszer nem tartozik a GMO-kategóriába, és az európai szabályozás szigora indokolatlan ezen a téren.

Megszületett az első szermaradékmentes kajszi

Hosszú évek kutatás, kísérletezése után Olaszországban a Giudi Mezőgazdasági Társaság forgalomba hozta az első szermaradékmentes kajszit Albisole márkanéven. A piacra lépéshez kellő mennyiségű árura volt szükség. A cégnél 330 hektáron terem kajszi, és 150 hektáron jégvédő és rovarhálóval borították az ültetvényeket. Ezáltal drámaian tudták csökkenteni a szükséges permetezések számát.

Tarrágást is okozhat! Felhívás a bogáncslepke-fertőzöttség felmérésére

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szójatermesztők figyelmét, hogy országszerte tapasztalható a bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése.

Ismét időszerű az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés

A korábbi évektől eltérően, idén később kezdődött meg hazánkban az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.