Back to top

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

Fotó: pxhere
A nemrég kiadott sajtóközleményből egyebek között kiderül, hogy négy EP-képviselő – köztük a magyar Jávor Benedek – fordultak az Európai Unió Bíróságához, hogy elérjék, legyenek nyilvánosak a glifozát engedélyének meghosszabbítását megalapozó tanulmány részletei. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni,

az EFSA milyen módszertan szerint jutott arra a következtetésre 2015 novemberében, hogy a glifozát emberekre nézve valószínűleg nem rákkeltő, miközben ugyanazon év márciusában a Nemzetközi Rákkutató Központ (CIRC) még a hatóanyag potenciálisan rákkeltő mivoltát állapította meg.

Az erre vonatkozó tanulmányokat több indokra hivatkozva zárta el a nyilvánosság elől az élelmiszerbiztonsági hatóság, egyebek között azzal indokolta a döntését, hogy a benne álló tartalom publikálása komoly befolyással lenne az érintett vállalkozás gazdasági érdekeire.

A friss sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy nemcsak azok az információk érdemelnek nyilvánosságot, amelyek önmagában a hatóanyag környezetbe kerülését taglalják, hanem azok is, amelyek arról szólnak, hogy milyen hosszú távú hatásokat idéz elő a kijuttatás a környezet állapotában, illetve az úgynevezett „nem célcsoport” szervezetekben, vagyis az olyan élőlényekben, amelyek óhatatlanul érintkezésbe lépnek az egyébként nem ellenük bevetett hatóanyaggal.

Mivel növényvédő szerről, sőt az egyik legáltalánosabban elterjedt növényvédő szerről van szó, ezért nem kezelhető pusztán feltételezésként, hogy „mit okoz, ha kijut a környezetbe”, hiszen éppen az elvárt hatásáért juttatták ki éveken át – fogalmaz a közlemény.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Az utolsó pillanatban menekültek meg az európai búzamezők

A száraz, tavaszi időjárás kis híján megtizedelte az európai búzatermést, de a májusi eső időben érkezett és a legnagyobb búzatermesztő országok számításai szerint jó év vár a gazdákra.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Jönnek a biztonságosabb tehergépjárművek

Az Európai Tanács jóváhagyta a tehergépjárművek biztonságosabb és környezetbarátabb kialakításának a tervezettnél korábban történő bevezetését, így 2020. szeptember 1-jétől megnyílnak az európai utak a lekerekített orrú vezetőfülkével rendelkező teherautók előtt.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

A szántóföldi napokon kiderül, mit tudnak a gépek

Az AXIÁL Kft. 500 négyzetméteres területen állógép-, és 4500 négyzetméteres területen mozgógép-bemutatóval készül a mezőfalvai kiállításra. A május 23-24-ei rendezvényen a szántóföldi növénytermesztés leghatékonyabb gépeit teszik próbára.

Büntetni fogják a kettős minőségű élelmiszerek árusítását Csehországban

A cseh kormány hétfői ülésén jóváhagyta az élelmiszertörvény módosítását, miszerint ezentúl tilos lesz az azonos csomagolású, de eltérő minőségű élelmiszerek árusítása Csehországban – közölte a cseh kormányhivatal hétfőn a Twitteren.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.