Back to top

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

Fotó: pxhere
A nemrég kiadott sajtóközleményből egyebek között kiderül, hogy négy EP-képviselő – köztük a magyar Jávor Benedek – fordultak az Európai Unió Bíróságához, hogy elérjék, legyenek nyilvánosak a glifozát engedélyének meghosszabbítását megalapozó tanulmány részletei. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni,

az EFSA milyen módszertan szerint jutott arra a következtetésre 2015 novemberében, hogy a glifozát emberekre nézve valószínűleg nem rákkeltő, miközben ugyanazon év márciusában a Nemzetközi Rákkutató Központ (CIRC) még a hatóanyag potenciálisan rákkeltő mivoltát állapította meg.

Az erre vonatkozó tanulmányokat több indokra hivatkozva zárta el a nyilvánosság elől az élelmiszerbiztonsági hatóság, egyebek között azzal indokolta a döntését, hogy a benne álló tartalom publikálása komoly befolyással lenne az érintett vállalkozás gazdasági érdekeire.

A friss sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy nemcsak azok az információk érdemelnek nyilvánosságot, amelyek önmagában a hatóanyag környezetbe kerülését taglalják, hanem azok is, amelyek arról szólnak, hogy milyen hosszú távú hatásokat idéz elő a kijuttatás a környezet állapotában, illetve az úgynevezett „nem célcsoport” szervezetekben, vagyis az olyan élőlényekben, amelyek óhatatlanul érintkezésbe lépnek az egyébként nem ellenük bevetett hatóanyaggal.

Mivel növényvédő szerről, sőt az egyik legáltalánosabban elterjedt növényvédő szerről van szó, ezért nem kezelhető pusztán feltételezésként, hogy „mit okoz, ha kijut a környezetbe”, hiszen éppen az elvárt hatásáért juttatták ki éveken át – fogalmaz a közlemény.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2020 a növényi egészség nemzetközi éve

Tavaly decemberben fogadta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2020-at a növényi egészség nemzetközi évének nyilvánítsák. Ez reményeik szerint fölhívja a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét a növényvédelem fontosságára. Napjainkban a világ növénytermelésének körülbelül 40 százaléka megy veszendőbe a károsítók miatt, ami 220 milliárd dolláros kár. Az invazív rovarok számlájára 70 milliárd dolláros kiesés írható.

Pácban vannak az élelmiszer-hamisítók

Ezentúl pillanatok alatt kiderülhet, hogy a boltokban, a piacon, vagy éppen az utak menti bódékban árult kalocsai fűszerpaprika, szabolcsi alma, makói vöröshagyma és egyéb élelmiszer, valóban a nevében szereplő helyről származik, vagy csak ezt akarják elhitetni, hogy kelendőbb legyen a portéka.

Csak jelölési problémák voltak a ketchupokkal

Ketchupokat vizsgáltak a legújabb Szupermenta teszt során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A hivatal munkatársai összesen 38 terméket vontak ellenőrzés alá, amelyek közül 19 tartósítószerrel, 19 pedig tartósítószer felhasználása nélkül készült. A vizsgálat 25 ketchup esetében tárt fel kisebb-nagyobb jelölési hiányosságokat.

Növényvédelmi előrejelzés – Bagolylepkék a láthatáron

Növényvédelmi szempontból egyelőre a száraz időre jellemző rovarkártevő-aktivitás a fő kihívás, hiszen a hamisítatlan nyári idő egészen szeptember első néhány napjáig kitartott, a Kárpát-medencébe betörő hidegfront csak néhány napja vetett véget a kánikulai időnek.

Technológia és agrárismeretek együtt: precíziós gazdálkodás

Az uniós támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság eszközparkja alapjaiban újult meg, a precíziós gazdálkodás rohamos fejlődése azonban most egy újabb technológiai váltást indított el. Miért van erre szükség - kérdeztük Gyuricza Csabát, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatóját, akivel a Bábolnai Gazdanapokon beszélgettünk.

A növényt kérdezik

A Bábolnai Gazdanapok központi témája a precíziós gazdálkodás, annak gyakorlati megvalósításáról kérdeztük Virág Istvánt, az Agrotec Magyarország termékmenedzserét. Kínálatukban a legegyszerűbb automata vezetéstől a teljesen komplex, valós idejű szabályozásig találhatók berendezések. A kiállításon élénken érdeklődtek a gazdák a precíziós megoldások iránt, egyelőre még csak a belépő szinten.

A dió új károsítói

Hogyan lehet egészséges, szép, világos héjú és belű diót termeszteni? Ami eddig nem okozott különösebb gondot, néhány éve komoly kihívás elé állítja a termesztőket. Új károsítók jelentek meg, és az új fajták növényvédelmére is jobban kell figyelni. A hagyományos lengyeltóti diótermesztési konferencián többek közt ezekre a kérdésekre kerestek választ.

Vannak még nyitott pályázatok

A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.

Sikeres a SMART Szaktanácsadási Pont

A Bábolnai Gazdanapokra érkezők közül igen sokan tesznek fel kérdéseket a SMART Szaktanácsadási Pontnál, mely érdekes és hasznos színfoltja a rendezvénynek. A négy nap alatt különböző szakterületeken gyakorlatban dolgozó szakemberei várják az ideérkezőket.

Elhallgatják, honnan érkezik az almalevek alapanyaga

Feltűnő nemzetiszínű logók ide vagy oda, valójában Ausztriában is kínai sűrítményből készül a boltokban kapható almalevek zöme. Vagyis csak közvetett logikázással sejthető, hogy kínaiból, mert a termékek közel hatvan százalékánál esélye sincs megtudni a vevőnek az alapanyag származási helyét – tárta fel a minap a stájerországi tartományi agrárkamara.