Back to top

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.

Egy keskenylevelű nyárfákból álló kifejlett galériaerdő a Wyomingban, a Snake folyó mentén
Egy keskenylevelű nyárfákból álló kifejlett galériaerdő a Wyomingban, a Snake folyó mentén
Fotó: Ian Ware/Tennessee Egyetem, Knoxville
A Global Change Biology című tudományos megjelent, a Tennessee Egyetem kutatói által készített tanulmány 17 olyan keskenylevelű nyárfa populációt (Populus angustifolia) vizsgált, melyek eredeti élőhelyükön, természetes módon fordulnak elő. A tudósok rájöttek, hogy a melegebb területeken élő állományokban kisebb a genetikai változatosság. Ez a különbség pedig következményekkel jár: a talaj kémiai és mikrobiológiai összetevői is megváltoznak.

A jövőbeli klímaváltozása csökkentheti a növények alkalmazkodóképességét, különösen a genetikailag kevésbé változatos populációkban. Ahhoz, hogy a stresszesebb körülmények között is túléljenek, erősebb kötődés alakulhat ki a növények és a talaj mikrobiomja között.

Ez talán egy olyan mechanizmus lehet, amely egy változó világban az állandóságra törekszik – mondta Ian Ware, az egyetem Ökológiai és Evolúcióbiológiai tanszékének PhD jelöltje, a tanulmány szerzője.

A délebbre eső nyárfa-populációknál a melegebb időjárás korábbi rügyfakadást és levélbontást eredményezett. Ez az evolúció csökkenti a genetikai változatosságot, és megváltoztatja azt, ahogy a fák együttműködnek a talaj életközösségeivel.

„Kimutattuk, hogy ahogyan a klíma melegszik és szárazodik, a populációs szintű genetikai változatosság csökken, és a fák nagyobb hatást gyakorolnak a velük kapcsolatban álló talajlakó mikrobákkal és tápanyagforrásokkal”

– mondta Ware.

Ez a felfedezés rámutat arra, hogy milyen módon képesek ezek a növények az extrémebb éghajlati körülmények között is túlélni.

„Ha megértjük, hogyan fejlődnek együtt a növény-talaj-mikroba kapcsolatok a klímaváltozás eredményeképpen a különböző élőhelyeken, akkor választ kaphatunk arra is, hogy helyi szinten milyen erők mozgatják az alkalmazkodást, és hogy ez miként befolyásolja a nitrogén elérhetőségeket, illetve a széntározó-képességet a talajban.” – mutatott rá Wade. „Ezek a felfedezések közvetlen ráhatással lehetnek a klímaváltozást figyelembe vevő természetvédelmi és erdőfelújítási gyakorlatokra, például az áttelepítésekre („mesterséges vándorlás”) vagy a populációk kezelésére.”

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.