Back to top

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg a Vajdaságban

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg kedden a Vajdaságban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának részeként, amelynek keretösszege a tervezett 50 milliárd helyett már elérte a 65 milliárd forintot.

Nagy István agrárminiszter a helyszínen elmondta, már látható, hogy a program eredményei a jövőbe mutatnak és példaként szolgálnak. A gazdaságfejlesztési program megélhetést és megmaradást biztosít a vajdasági magyar családoknak, és ez nemzetpolitikai és gazdasági kérdés egyben - jelentette ki.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

A tárcavezető a magyarkanizsai mézüzem átadásakor kiemelte, hogy "a magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás jellemzi, amely két pilléren nyugszik: a nemzetrészek egységén és azok helyi érdekérvényesítő erején". "Erős helyi közösség nélkül nincs erős gazdaság" - szögezte le.

Nagy István elmondta, hogy ez a program "a magyar emberek alkotta gazdasági hálót hivatott támogatni, ez a háló pedig természetszerűleg túlnyúlik az országhatárokon".

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a külhoni magyarság megerősítését szolgálja, hanem egyben lehetőséget teremt a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak is a szerb piacon történő megjelenéshez.

Magyarkanizsán a Tisacoop kereskedelmi vállalkozás nyitott mézüzemet. A cég az utóbbi majdnem két évtizedben 35 magyarországi termelőt, élelmiszeripari céget képviselt a Vajdaságban, a magyar termékek szerbiai megismertetése céljából Hungarikum Központot nyitott Belgrádban, Újvidéken, Szabadkán és Magyarkanizsán, most pedig a kereskedelem mellett a feldolgozás irányába is fordult.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megköszönte a magyar kormány anyagi, erkölcsi és politikai támogatását, amely nélkül szavai szerint nem valósulhattak volna meg ezek a beruházások.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Elmondta, hogy eddig viszonylag kevés volt a tapasztalat a mézfeldolgozással kapcsolatban, és olyan sem igen volt, aki integrátorként fogta össze a méztermelőket, méhészeket, az új cég pedig ezt az összekötő feladatot is ellátja. A program keretében mintegy 150 méhésznek lesz lehetősége megjelenni a világpiacon.

A doroszlói sertésfarm átadásakor Nagy István kiemelte, a magyar kormány arra törekszik, hogy "a szomszédos országokkal együttműködésre alapuló stratégiai kapcsolatokat építsen". "A magyar közösségek - függetlenül attól, hogy határainkon innen vagy túl élnek - nagyban befolyásolják a magyar gazdaságot, amely visszahat rájuk is. Elég csak az agráriumra tekinteni: a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből tudott erőt meríteni. Az ebből táplálkozó hagyományaink és a természeti kincseink nem választhatók el a határok mentén" - fogalmazott az agrárminiszter.  Hozzátette:

a határon túli magyar közösségek támogatása tehát "nemcsak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, és ezen belül az agrárium megújulásának záloga is".

A doroszlói családi vállalkozás össze tudja kapcsolni a kis- és a nagytermelőket, és ezzel hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. Az új sertéstelep Európa legmodernebb technológiáinak felhasználásával működik - magyarázta a miniszter, hozzátéve, a befektetés célja az, hogy évente több mint ötezer anyajószágot és legalább 15 ezer hízót tudjanak tenyészteni.

A magyar kormány és a VMSZ közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

Forrás: 
AM/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Svéd gyorsétterem-lánc a méhekért

Május 20-án a Méhek napját ünnepelte a világ. Erre a jeles napra a McDonald’s elkészítette a világ legkisebb éttermét, ami méretei ellenére több ezer vendéget szolgál ki naponta. No nem embereknek épült...

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Nőtt az agrárvállalatok hitelállománya 2018 végén

Az agrárgazdaság mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,57 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,07 százalékkal nőtt, 1124,9 milliárd forint volt - derült ki a kormány.hu-n közzétett jelentésből.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

A következő évtizedek sikerágazatát építik

30 éves jubileumi küldöttgyűlését rendezte meg a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete. Az ünnepi rendezvény díszvendége Nagy István agrárminiszter volt, aki úgy fogalmazott, fejet hajt az ágazatban tevékenykedők elmúlt 3 évtizedben véghezvitt teljesítménye előtt.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Felépült az Alföldi Tej Kft. 15 milliárd forintos sajtgyára

Végéhez közelítenek az Alföldi Tej Kft. debreceni új üzemének építési és szerelési munkálatai. A négyéves intervallumot felölelő beruházás révén Magyarország második legnagyobb tejipari cégének tejtermék-portfóliója a saját gyártású tej, tejföl, vaj, túró, kefir és joghurt mellett sajttal és tejporral egészül ki.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.