Back to top

Az állattartás elkötelezettje

Országh Béla gazdaságának legújabb jövevénye egy alig néhány napos cigája kosbárány. A fiatal gazdálkodó gyerekkora óta tart állatokat, jelenleg őshonos jószágokat tenyészt. Balatonszentgyörgyi birtokán számos négylábú és többféle baromfi található. Mint lapunknak elmondta, az állattartás amellett, hogy nem könnyű és áldozatokat kíván, sok élményt nyújt, így mindenkinek ajánlja legalább hobbi szinten.

– Az állattartást azért is szoktam javasolni, mert ez nemcsak munka, hanem nagyon jó kikapcsolódás. El sem tudom mondani, hogy mekkora él­­mény és öröm számomra egy csibe kikelése vagy egy bárány születése – fogalmazott a Somogy megyei Balatonszentgyörgyön tevékenykedő fiatal gazda, majd vállalkozása előzményeiről mesélt a Magyar Mezőgazdaságnak.

Országh Béla: bárhogy alakuljon a jövő, biztosan nem adom fel az állattatást
Országh Béla: bárhogy alakuljon a jövő, biztosan nem adom fel az állattatást
Fotó: Bella Huba

– Az állattenyésztésről szólva, az én esetemben minden bizonnyal családi örökségről van szó, hiszen édesapám gazdálkodott. Jószágokat is tartott, minden olyasmit, aminek egy rendes paraszti portán helye van. Ő ezt a szakmát is tanulta annak idején. Munkája a családot is érintette, így természetesen rám ugyancsak hatással volt.

Hetedikes-nyolcadikos lehettem, amikor megkaptam az első tengerimalacomat, amit nekem kellett gondozni. Emlékszem, még a helyét is én alakítottam ki.

Onnantól fogva „gazda” voltam, és nyugodtan kijelenthetem, hogy az életemet végigkísérték az állatok, nemcsak a hobbi-, hanem a haszonállatok is. Azonban csak néhány éve kezdtünk komolyabban gazdálkodni – bár úgy érzem, hogy még mindig nem elég komolyan. Viszont eljutottam arra a szintre, hogy nagyobb számban is tudok – és persze szeretnék is – állatokat tartani. Eddig csak a juhok után vettem fel támogatást, de most már a fejlesztés szemszögéből is nézegetem a gazdáknak kiírt pályázatokat.

Visszatérve a kezdetekre, körülbelül öt esztendeje vettük át feleségemmel a balatonszentgyörgyi Csillagvár mű­­ködtetését, ahol volt egy ki­­sebb állatfarm. Ezt kezdtük el fejleszteni, és mára viszonylag naggyá vált. Arra törekszünk, hogy minél több legyen benne az őshonos állat, és hogy

ne csak tartsuk és te­­nyésszük, hanem be is mutassuk őket az érdeklődőknek.

Az állatok meghálálják a gondoskodást
Az állatok meghálálják a gondoskodást
Fotó: Bella Huba

Bevallom, akad egy-két „idegen” is, például kék páva és mosómedve, de az őshonos – sőt, a kimondottan ritka – fajták vannak többségben. Van például cigája, magyar parlagi szamár, kecske, valamint magyar óriásnyúl. Ezeket tenyésztjük is, természetesen.

Országh Béla elmondta, hogy az állatokat értékesítik, és hogy ezt megtehessék, a tenyésztés és a tartás minden egyes fázisára nagyon oda kell figyelniük. Az állatok meghálálják a gondoskodást.

– A fiatal jószágokat, a csikókat, gidákat el szoktuk adni. Az állományt regisztráltattam, már csak azért is, hogy minél nyereségesebben tudjuk értékesíteni a szaporulatot, mind a szamarak, mind a juhok tekintetében. Ez fontos a gazdaság fennmaradása, működése miatt. És még egy dolog: ahogy említettem, oktatunk is azáltal, hogy az őshonos állatokat bemutatjuk az ide látogatóknak.

Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek nem nagyon ismerik a régi magyar fajtákat. Sokan közülük még csak nem is hallottak a cigája juhról, vagy azt sem tudják, hogy a szamár is őshonos állatnak számít hazánkban. Szóval, van mit magyarázni.

Országh Béla úgy tapasztalja, a fiatal gazdák helyzete nem könnyű, sőt, szerinte ők vannak a legnehezebb helyzetben a mezőgazdaságban. Az indulás mellett a termelés feltételeinek megteremtése is rengeteg tennivalót, sok áldozat és lemondás vállalását jelenti. Hozzátette, tisztában van vele, hogy a negyven évesnél fiatalabb gazdálkodók számára több támogatási lehetőség is elérhető.

Országh Béla nagy reményeket fűz a cigájához
Országh Béla nagy reményeket fűz a cigájához
Fotó: Bella Huba

– Az egyik legnehezebb dolog az optimális méretű szántó és legelő megszerzése, pedig ezek megléte alapvetően meghatározza a gazdaság működését és eredményességét. Ez azért fontos, mert az állatok takarmányát saját szántón és legelőn lehet előállítani a leggazdaságosabban. Lényeges a technológiai fejlesztés is, és a megfelelő szaktudás. Ugyanis hiába van meg akár a legmodernebb technológia, ha nincs meg a kihasználásához szükséges szaktudás, semmit nem ér az egész. Nézegetem a pályázatokat, és elsősorban gépek beszerzésén gondolkodom.

A már meglévő állatok mellett nagyobb számú nyúl vagy fürj mellett kötelezném el magam a legszívesebben,

a tartásukhoz szeretnék pályázattal segítséget szerezni. Szóval az irány megvan, elvégre a piac megmutatja: hogyan tovább: amire igény van. Bízom benne, hogy a fiatal gazdákat a jövőben még jobban támogatják, és személy szerint nekem is sikerül előrelépni. Ha ez így lesz, akkor a fiatal gazdák farmjai életképesek lesznek, és eredményesen működnek.

A fiatal balatonszentgyörgyi gazdálkodó hozzáfűzte: bárhogy is alakuljon a jövő, ő biztosan nem adja fel az állattartást.

– Ezt nemcsak a családi örökség miatt mondom, hanem azért is, mert ez egyfajta hobbi, életforma, nevezzük ahogy akarjuk. Ez végleges döntés részemről, olyan, ami az életemet, a családunk életét és jövőjét teljes mértékben meghatározza.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.