Back to top

Elektronikus orr a hagymatárolókban

A korszerű klímatechnikának köszönhetően mind tovább és jobb minőségben tárolható az étkezési hagyma. De vajon milyen gyorsan terjednek a kórokozók a tárolókban, és mekkora a különbség tárolhatóság szempontjából a fajták között? Ezeket a kérdéseket vizsgálják a Julius Kühn Intézet kutatói. A vizsgálatokról és eredményeiről a Gemüse szaklap számolt be.

Az étkezési hagyma az egyik legrégibb kultúrnövény a világon. A korszerű tárolási technikának, a nagy hozamokra képes és jól tárolható, a tárolás során csírázásra nem hajlamos fajtáknak köszönhetően pedig mind hosszabban eltartható.

Tárolási betegségek

A tárolás hosszát lényegesen befolyásolja a hagyma egészségi állapota, illetve a különféle betegségek. A betakarításkor és a betároláskor sok esetben szemmel nem láthatók a fertőzések, a tárolóban azonban rohamosan szétterjednek. Egy innovációs projekt keretében olyan újszerű elvet dolgoztak ki, amellyel időben fölismerhetők a fertőzések gócpontjai a tárolóban. Az úgynevezett elektronikus orr szenzorok segítségével érzékeli a fertőzések „jelzőanyagait” a légtérben.

A Julius Kühn Intézet munkatársai e projekt keretében modellezték a hagymák mikrobiális fertőzését a hagymatárolás során legnagyobb veszteséget okozó kórokozókkal (Botrytis aclada, Fusarium oxysporum f. sp. cepae, Erwinia carotovora ssp. carotovora).

A Botrytis aclada a hagymafej nyaki részét rothasztja. A gomba nedves időjárás esetén a száradó leveleken keresztül jut be a hagymába.

A betárolt fejek tünetmentesek, csak később lesz a felületük puha, vizenyős, barna. A külső héjon sűrű, szürke spóragyep jelenik meg. Később csoportosan képződnek a fekete szkleróciumok, a gomba kitartóképletei.

Az Erwinia carotovora ssp. carotovora fertőzése szintén a hagyma nyakánál kezdődik. A hagymalevelek üvegessé, nyálkássá válnak, és bűzös szagot árasztanak. Az érés- és a betakarításkori nedves időjárás kedvez a kórokozó fejlődésének. A baktériumos betegséget a hagymalegyek is terjeszthetik.

A klímaváltozással várhatóan erősödik a Fusarium oxysporum f. sp. cepae fertőzése. A melegkedvelő gomba a tönköt rothasztja, a gyenge gyökérrendszer miatt a hagyma könnyen kihúzható a talajból. A tünetek a dughagymában és az érett hagymában is mutatkozhatnak, de gyakran semmi sem utal a kórokozó jelenlétére.

Az átvitel

A Julius Kühn Intézet vizsgálati módszerében a hagymákat az említett patogén szervezetekkel fertőzték. A sztenderdizált teszt kísérletekben a tárolók körülményeihez hasonló feltételeket teremtettek (5 °C, 90% relatív páratartalom, tartós sötét) és azt vizsgálták, hogy a fertőzés milyen gyorsan terjed át a fertőzött hagymáról a szomszédos, láthatólag egészséges fejekre.

A kísérletbe egy betegségekre fogékony fajta ép, illetve mechanikailag sérült hagymáit vonták be.

A kiértékelésre 12 hét elteltével került sor a hetenként szabad szemmel észlelt tünetjegyek alapján, valamint a tápközegre helyezett hagymadarabok mikroszkópos vizsgálatának adataiból. Kiderült, hogy a betegségek 3-11 hét alatt fertőzték meg az egészséges hagymákat (1. táblázat). A fuzáriumot a mikroszkópos vizsgálat 3 hét után kimutatta az egészséges hagymában, a karakteres tünetek azonban csak 2 héttel később mutatkoztak.

A baktérium jelenlétét csak 6-11 hét után tudták kimutatni a hagymaleveleken, feltételezték, hogy a hagymák előtte mechanikailag megsérültek.

A botrítiszt mikroszkópos és makroszkópos vizsgálattal azonosították, barna foltok, illetve micéliumképződés utalt rá. A baktériumos fertőzésnek egyáltalán nem látták külső tüneteit a kísérletben. A botrítiszes és a baktériumos fertőzéshez nyilvánvalóan hozzájárul és gyorsítja a betegség terjedését a hagyma sérülése.

Fajtától függ

Vizsgálták azt is, hogy a megbetegedés átviteli idejét miként befolyásolja a fajták érzékenysége. A vizsgált fajták károsítókkal szembeni ellenálló képessége különbözött (2. táblázat). Mind a négy tesztelt fajta hajlamos volt a baktériumos lágyrothadásra, amíg a fuzáriumos és botrítiszes fertőzéssel szemben kettő ellenállónak mutatkozott.

Hogy még részletesebb megállapításokat tehessenek a fajták érzékenységével kapcsolatban, a bajorországi tartományi mezőgazdasági kutatóközponttal együtt további 15 termesztett fajta vizsgálatát kezdik meg elsősorban a hagymatönk rothadását okozó Fusarium oxysporum f. sp. cepae-re koncentrálva. A szántóföldi művelésből nyert eredményeket hasonlítják össze a hagymák érzékenységi vizsgálatával.

Az eddigi vizsgálatok megállapították, hogy a hagymák betároláskori egészségi állapota, valamint a fajta meghatározó szerepet játszik a tárolhatóságban. A sérülések és a látens fertőzések segítik a megbetegedés továbbterjedését a tárolókban.

Dr. Ute Gärber és Sebastian Wunder cikkét Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Az allulóz a cukorbetegek napjait is megédesítheti

Az allulóz egy új, alacsony kalóriatartalmú cukor, amely hetven százalékkal édesebb, mint a répacukor, viszont a kalória tartalma csak nagyjából a tíz százaléka.

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Svéd gyorsétterem-lánc a méhekért

Május 20-án a Méhek napját ünnepelte a világ. Erre a jeles napra a McDonald’s elkészítette a világ legkisebb éttermét, ami méretei ellenére több ezer vendéget szolgál ki naponta. No nem embereknek épült...

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Átláthatóbbá tennék az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Jönnek a biztonságosabb tehergépjárművek

Az Európai Tanács jóváhagyta a tehergépjárművek biztonságosabb és környezetbarátabb kialakításának a tervezettnél korábban történő bevezetését, így 2020. szeptember 1-jétől megnyílnak az európai utak a lekerekített orrú vezetőfülkével rendelkező teherautók előtt.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.